Színház

Elhunyt Karinthy Márton

2019.11.06. 17:40
Ajánlom
A Kossuth-díjas színigazgatót, színházrendezőt, írót, a Karinthy Színház alapító igazgatóját hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál 71. életévében.

Karinthy Márton 1949-ben született Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el, Marton Endre és Kazán István, később Babarczy László osztályában.

1973-1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975-1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-1980 között a Thália Színház, 1980-1982 között a Népszínház rendezője. 1978-1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok rendezőjeként is dolgozott. Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában.

1982-ben megalapította a Hököm Színpadot, a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója volt. 1988-ban a teátrum nevét Karinthy Színházra változtatva költöztek a mai helyre, a volt Haladás mozi épületébe a Bartók Béla út 130. alá. A színház változatos repertoárjából ő rendezte többek között a Büszkeség és balítéletet, az Arzén és levendulát, a Tanút, a Bástyasétány 77-et és a Szellemidézést, amelynek bemutatója tisztelgés volt apja, a darab szerzője és nagyapja családja, - akikről a darab szól - emléke előtt.

karinthy_marton_2_-160155.jpg

Karinthy Márton (Fotó/Forrás: Karinthy Színház)

Édesapja Karinthy Ferenc író volt. A Fideliónak 2014-ben adott interjújában Karinthy Márton elmondta: „Apám elég kalandos életet élt, folyton utazott, de az ő kora, a puha diktatúra is elég kalandos volt. Már sok minden megengedtek, mégis ellenzékben kellett élni. Kívül és belül is. Kalandosabb kor volt az, mint a mai, amiről nem tudjuk, hogy mi akar pontosan lenni, valódi demokrácia formálódik-e vagy valami más. Most minden bonyolultabb.

Az én kalandos életem többrétegű.

Az egyik rétege a színházcsinálás kalandja, amihez rengeteg fordulat fűződik, és amihez nagy szerencse és bulldog-szerű kitartás szükségeltetik. A másik kaland inkább irodalmi jellegű: hogy ezzel a névvel írni merészeltem. Hogy mennyire sikerült, az utókor dönti majd el. Éppen aktuális a nagypapaság kalandja is, de ez nem egyedi, ezen sokan átmennek. Én azonban kétszeres nagypapa vagyok, néhány hete született a második unokám és kislány mind a kettő. Ez valóban nagy élet-kaland.”

Karinthyék kutyákkal

Karinthy Ferenc író családi körben. Balra fia, Karinthy Márton, jobbra felesége, Boros Ágnes (1963) (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Arra a kérdésre, milyen feladatot jelentett számára a Karinthy név, így felelt: „Még ma sem vagyok teljesen meggyőzve, hogy ilyen névvel folytatni kell. Én ugyan folytatni merészeltem, de ez egy istenkísértés volt, mert három nagy tehetséggel kellett szembesülnöm és megkísérelni felnőni hozzájuk. A vitathatatlan zseni, Karinthy Frigyes után egy nagy sikerű író, apám, aki a '60-70-es években teremtett saját világot, és a titkos zseni, akit magam is megidéztem az Ördöggörcsben, Karinthy Gábor. Talán én is hozzájárultam, hogy neki mára szintén abszolút helye van a magyar irodalomban. Tehetséges és sikeres emberekről van tehát szó, még akkor is, ha Karinthy Gábor élete épp a csendbe, elhallgatásba torkollott. De a mítosza nagyon izgalmas.

Ezek után egy új Karinthy!....

Kényes és vitatott ügy. Csak valami elementáris tehetséggel érdemes megjelenni, ami a palettát színesíti. Csak azért, mert valaki Karinthy, még nem kell okvetlenül erre az útra lépni. A lányomnak például gyönyörű hangja van, és amikor ezt néha megmutatta fellépéseken, mindenki bátorította az énekesi pályára. Valahogy mégsem volt benne valódi ambíció, becsvágy. Még olyan bizonyítási vágy sem, ami bennem már a gyerekkoromban megjelent, talán az ősök miatt is.”

karinthy_marton_1_-160158.jpg

Karinthy Márton (Fotó/Forrás: Karinthy Színház)

Az egész életén át érzett bizonyítási kényszer kapcsán elmondta továbbá: „Pszichológusok keresik az ember mozgatórugóját, hogy mi az az erő, vagy fluidum, ami működésben tart egy embert. Azt hiszem, ha a saját mélyembe nézek, azt mondhatnám, hogy

az én hajtóerőm mindig is egyfajta bizonyítási vágy volt.

Egyrészt a hozott nevemmel szemben akartam bizonyítani. Sok kaján és gúnyos mosolyt, megjegyzést kaptam egész életemben erről, gyerekkoromban, a főiskolán és később is, olykor még ma is előfordul, tehát elsősorban a bírálóim felé van elszámolni valóm. Másrészt persze a családom felé is hajt valami szembesülési kényszer, a Karinthy-ősök felé. Ma már apám szemébe tudnék nézni - ez is egy nagyon fontos dolog. Ő nagy szeretettel nevelt, de tulajdonképpen nem sok reményt fűzött az én művészi pályámhoz. Sok sérelmet cipeltem magammal emiatt. Persze más oka is volt: nagyon későn érő művész voltam, és amíg apám aktív volt, én nem tudtam a maximumot nyújtani. Valami gátlás miatt sem tudtam kihozni magamból, ami bennem volt - ehhez kellett ez a saját színház és ennek minden kínja, kálváriája. Mára ezen a pályán nagyjából mindent elértem, amit lehetett, mégis még mindig ez hajt, és e nélkül nem is tudnék színházat csinálni.”

A Karinthy Színház közleménye:

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 71. évében elhunyt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és ennek elődje, a Hököm Színpad, alapító igazgatója, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája.

Karinthy Márton úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa viszi tovább a Karinthy Színházat,

mely ezután is folytatni kívánja a Karinthy Márton által megalapozott szellemiségű, polgári, szórakoztató színházat.

A korábbi interjúban a Karinthy Színház jövőbeni sorsáról is beszélt az alapító: „Amikor megkérdik, hogy mégis kire hagynám majd ezt a színházat, széttárom a kezem, és őszintén mondom, hogy nem tudom. Szellemi, művészi tanítványaim és utódaim vannak, dramaturgok, színpadmesterek, színészek tömkelege, akiket nagyszerűen el tudnék itt képzelni, de még nincs szellemi végrendeletem. Lehet, hogy már kéne. A legjobb az lett volna, hogy ha a lányom lenne olyan becsvágyó és érdekelné a színház. Ez egy nehéz és súlyos kérdés számomra.

Másfelől viszont egyáltalán nem igaz, hogy a Karinthy Színház én volnék, mert ez önmagában egy teljes egység.

Persze, a családi hozadék is benne van, és igen, hozzám kötődik, mert az én energiám, kedvem és szorgalmam van benne, de ez csapatmunka. Volt olyan munkatársam, aki azt mondta, hogy teljes egészében én képviselem a színházat, mert ha én nem csinálom, akkor ki lehet írni, hogy Kelenföldi Pampák Színháza, de akkor az már nem Karinthy Színház. Én azt mondom ilyenkor, hogy a szellemiség akkor is megmarad. Az alapítója akkor is én leszek, de ha majd más jön, az majd kitölti egy másfajta színházeszménnyel.”

2013-ban munkája elismeréseként Karinthy Márton Kossuth-díjat kapott sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért.

FRISSÍTÉS 2019.11.07. 10:23

Újbuda Önkormányzata Karinthy Mártont saját halottjának tekinti. "Nemcsak egy művészdinasztia kimagasló tehetségű alkotójaként, de a kerület iránt elkötelezett emberként, fáradhatatlan szervezőként, Újbuda díszpolgáraként is meg fogjuk őrizni emlékét" - jelentette ki László Imre polgármester.

Fejléckép: Karinthy Márton (forrás: Karinthy Színház)

„Nem az idő hossza számít, hanem hogy mit hoz létre az ember” – Interjú Karinthy Mártonnal

Kapcsolódó

„Nem az idő hossza számít, hanem hogy mit hoz létre az ember” – Interjú Karinthy Mártonnal

A Karinthy Színház igazgatóját első színházi élménye és a fontosabb mérföldkövek mellett arról is kérdeztük, milyen előadásokkal készülnek a következő évadra, amelyben a nők játsszák majd a főszerepet.

Karinthy Márton:

Karinthy Márton: "A korszerűtlen színházat szeretem"

A legtalálóbb helyszínt választottuk ahhoz a beszélgetéshez, ahol a Karinthy Színház igazgatója mesélt családról, színházcsinálásról és a színházi kritika mélypontjáról: Karinthy Mártonnal a Hadik Kávéház félreeső szegletében, a Karinthy-asztalnál beszélgettünk. INTERJÚ

Szinte lehetetlen összeszedni Karinthy teljes életművét

Szinte lehetetlen összeszedni Karinthy teljes életművét

Karinthy Frigyest ma a magyar irodalom humoristájaként tartjuk számon, pedig ő maga a verseit is maradandónak tartotta. Másokkal ellentétben viszont soha nem rendszerezte műveit, nem csoda, hogy elő-előkerülnek újabb darabjai. Fráter Zoltán is talált egyet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Az idei Berlinalén az is kiderült, hogy Martin Scorsese egy két lábon járó filmenciklopédia

A 74. Berlinale a megkezdett mederben folyt tovább: az elmúlt öt napban is maradt a határok és az aktuális társadalmi kérdések feszegetése.
Színház

Kétszemélyes tantermi előadás készült a Sorstalanságból a Katonában

A Gloviczki Bernát és Jakab Balázs előadásában látható színpadi adaptációt Bagossy Júlia rendezte. A bemutatót február 23-án tartják a Sufniban.
Klasszikus

Bach, Chopin és Schumann műveit szólaltatja meg Grigorij Szokolov a Müpában

Az orosz zongoraművész szólóestjén Johann Sebastian Bach négy duettje és c-moll partitája, Chopin mazurkái és Schumann Waldszenen (Erdei jelenetek) című műve hangzik el az MVM Koncertek – A Zongora sorozatban március 13-án a Müpában.
Vizuál

Süveges Rita festőművész lett az Esterházy Art Award közönségdíjasa

A 2023-as Esterházy Art Award-díjhoz kapcsolódó kiállítás március 3-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban, majd április közepén a kismartoni Esterházy-kastélyban is kiállítják a díjazott alkotók munkáit.
Vizuál

„Nem elég gondolni, tenni is kell” – fontos társadalmi ügyekről rendez kiállítást a Radnóti Színház

A társulat célja ráirányítani a figyelmet közös ügyeinkre, közelebb hozva, felnagyítva, kihangosítva azokat. Az előző évadban elindult kampány fotósorozatait Csoszó Gabriella készítette, a figyelemfelkeltő akció idén az újonnan szerződött színészek ügyeivel folytatódott.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház gyász

Elhunyt Hunyadkürti György, a kaposvári színház örökös tagja

72 éves korában, váratlan hirtelenséggel elhunyt Hunyadkürti György Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Csiky Gergely Színház örökös tagja – tudatta az intézmény.
Színház ajánló

Kétszemélyes tantermi előadás készült a Sorstalanságból a Katonában

A Gloviczki Bernát és Jakab Balázs előadásában látható színpadi adaptációt Bagossy Júlia rendezte. A bemutatót február 23-án tartják a Sufniban.
Színház ajánló

Az orosz-ukrán háború kitörésének állít emléket a B32 és a TÁP Színház

A Ha háború lenne nálunk című felolvasó színházi produkciót a világhírű dán szerző, Janne Teller azonos című könyve alapján alkalmazták színpadra, az előadást most február 23-án három alkalommal is láthatja a közönség.
Színház ajánló

A Lavina című svéd filmből készül színpadi előadás Pelsőczy Réka rendezésében

A Lavinában a döntések súlyáról, a látszatboldogságról, a 40-es generációt érintő kérdésekről, középkorú férfiak és nők öndefiníciójáról, házastársaikhoz, partnereikhez és gyerekeikhez fűződő viszonyáról fanyar humorral és empátiával esik szó.
Színház interjú

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.