Koltai Tamás 1960-1965 között szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Hosszú pályafutása során a Színház című folyóirat munkatársa, majd főszerkesztője volt, a Magyar Televízió színházi és filmszerkesztőségét vezette, tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az Élet és Irodalom, illetve a 168 óra című magazin kolumnistája, továbbá számos kötet szerzője is volt. Életművét 1987-ben Jászai Mari-díjjal, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2011-ben Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el.
A kritikus újságért ment le, amikor az utcán rosszul lett. A mentők kórházba szállították, ahol tüdőembóliában hunyt el - számolt be róla a Népszava.
A 7óra7-nek adott korábbi interjújában elmondta: "Jó kérdés, hogy hogyan lehet kíváncsinak lenni és maradni. Úgy, hogy az élményre utazom. Ha van élmény, nincs gond. Nem tudok kritikát írni olyan előadásról, amelyik nem érdekel, nem indít el bennem egyetlen érzést vagy gondolatot sem."
Stuber Andrea kritikus így emlékezik meg Koltai Tamásról internetes naplójában: "Jött tegnap este a hír Koltai Tamás haláláról, nagyon lesújtott. A pótolhatatlan veszteség kifejezés a nekrológműfaj legnagyobb közhelye, de most úgy érzem, mindkét szó szerint igaz. 1985 telén ismertem meg, amikor Erki Edit bulit tartott a lakásán az újságíró-iskolás osztályunknak és elhívta őt nekünk mintegy díszvendégnek. Már akkor is úgy gondoltam, hogy ő a legjobb. A legtudósabb, a legjobb tollú és a legbátrabb. Azóta annyi csak a változás, hogy máshogy ragozom. A legjobbunk ment most el."