Színház

Elhunyt Peter Brook

2022.07.03. 13:55
Ajánlom
Kilencvenhét éves korában szombaton elhunyt Peter Brook, a XX. század egyik legnagyobb hatású brit színházi rendezője, aki új horizontokat nyitott a kortárs dramaturgiában.

Peter Brook 1925. március 21-én született Londonban egy litván zsidó családban. Első előadását 17 évesen rendezte, s fiatalon emelkedett a legnagyobb brit rendezők sorába. Ő mutatta be Londonban Jean Cocteau és Jean-Paul Sartre műveit. 1947-50 közt a Covent Garden opera főrendezője volt,

egyik híres rendezése Richard Strauss Salome című operája volt 1949-ben, amelyhez a spanyol szürrealista művész, Salvador Dalí tervezett díszleteket és jelmezeket.

1962-től a Royal Shakespeare Company igazgatójaként számos Shakespeare-drámát újraértelmezve vitt sikerre. Az Artaud-féle kegyetlen színház elvei szerint színpadra állította Jean Genet A paravánok című művét, valamint Peter Weiss nagyhatású darabját, a Marat/Sade-ot. Ez utóbbi szokatlan stílusa sokkolta a világot, ugyanakkor nemzetközi elismerést szerzett Brook számára. 1968-ban Seneca Oedipus-át rendezte meg, majd kiadta Az üres tér című színházelméleti művét, amely magyarul is megjelent.

Ebben azt hirdette, hogy a rendező az előadás legfőbb teremtő ereje.

Több új technikát vett át Jerzy Grotowski lengyel, valamint Julian Beck amerikai rendezőtől.

Negyven évig tartó brit sikerszéria után, amelyek során Laurence Olivier-től Orson Wellesig a legnagyobb színészeket rendezte, Peter Brook azt vallotta, hogy „kimerítette a konvencionális színház lehetőségeit", ezért elköltözött Franciaországba, ahol kísérleti színházcsinálásba fogott.

1970-ben Párizsban Nemzetközi Színházkutató Központot létesített, 1974-ben nyitotta meg színházát a Bouffes du Nord épületében, ahol különböző kultúrákból érkezett színészekkel monumentális, egzotikus hatású előadásokat rendezett.

Az autentikus és hiteles színjátszás jegyében Afrikában, Iránban, az Egyesült Államokban is folyatott kísérleti munkákat, amelyekben a színész és a néző kapcsolatának megújítása érdekelte.

A legismertebb mesterműve a Mahábhárata, az indiai eposz kilencórás színpadi változata, amelyet 1985-ben rendezett meg. Későbbi fontosabb rendezései: Athéni Timon, Übü király, Antonius és Kleopátra. Filmet is készített, egyebek közt A legyek ura, a Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása című filmek rendezője.

Jóllehet Peter Brook 2010-ben a Budapesten is bemutatott Varázsfuvola-adaptációjával 36 év után leköszönt a párizsi Bouffes du Nord színház igazgatói posztjáról, rövid, látszólag könnyed és egyszerű előadásait továbbra is ezen a játszóhelyen mutatta be, amelyet egy külvárosi, lepusztult és elhagyatott egykori színházépületből ő tett Franciaország egyik leghíresebb színházává.

A budapesti Trafóban is bemutatott Csatamező című produkció után, amely a Mahábhárata záró epizódjából készült, sokan azt gondolták, hogy a brit mester végleg visszavonul.

Az emberi létezés alapkérdései, a háború, a halál, az igazságszolgáltatás témái azonban továbbra is foglalkoztatták,

élete végén elsősorban saját maga által átélt történeteket vitt színre hosszú évtizedek óta állandó munkatársa, Marie-Hélene Estienne közreműködésével.

A brit becsületrend, az Order of the Companions of Honor tagjaként Peter Brook új horizontokat nyitott a kortárs dramaturgiában, elősegítette a különböző kultúrák, Európa, Afrika és Ázsia kultúrája közötti eszmecserét.

Felesége Natasha Parry brit színésznő (1930-2015) volt, két gyerekük született, Simon Brook filmrendező és Irina Brook színházi rendező.

Fejléckép: Peter Brook (Fotó/Forrás: Juan Manuel Serrano Arc / Getty Images Hungary)

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nem aláztam meg senkit” – megszólalt Pataki András Farkas Franciska ügyében

A Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezetője azután adott ki nyilatkozatot, hogy Farkas Franciska beszámolóját követően az SZFE vezetése belső vizsgálatot indított a színművész – nemzetiségi kultúrák specializáció felvételijén történtekkel kapcsolatban.
Klasszikus

„Ha Vivaldi ma élne, filmzenéket írna” – Szigeti Bence A négy évszak újragondolásáról

Egy gitár és egy hegedű húrjain csendül fel augusztus 10-én a Benczúr-kertben Antonio Vivaldi A négy évszak című műve, számos egyéb lenyűgöző szerzeménnyel együtt, Szigeti Bence gitárművész és Schwartz Zoltán hegedűművész előadásában.
Vizuál

Csendes barát: Enyedi Ildikó filmje esélyes a FIPRESCI Nagydíjra

A Csendes barát bekerült az év legjobb filmjének járó FIPRESCI Nagydíj öt jelöltje közé. A díjátadóra szeptemberben kerül sor. Enyedi Ildikó alkotása még látható a mozikban. 
Könyv

Ha az élet nem olyan, mint a filmek, át kell írni – Szalkai Szabó Ádám: Filmszakadás

Mihez kezd az ember, amikor véget ér a gimnázium, de az élete még nem kezdődött el? Szalkai Szabó Ádám regénye egy szerelmi csalódás, a felnőtté válás szorongása és a mozikból tanult életképek felől közelíti meg ezt az állapotot. Kritikánk végén filmajánlót is találnak az olvasók.
Vizuál

Westernhősök, forradalmárok és női vérszívók: ilyen lesz az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton

A restaurált klasszikusok nemzetközi szemléje idén is ritkaságokkal, ikonikus alkotókat bemutató retrospektív vetítésekkel és különleges tematikus válogatásokkal várja a közönséget. A szervezők már nyilvánosságra hozták a fesztivál szekcióit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Új bemutatókkal és változatlan jegyárakkal indul a Veres 1 Színház tizenharmadik évada

Meghirdette 2026/27-es évadát és bérleteit a Veres 1 Színház. A társulat két saját bemutatóval készül, és repertoáron maradnak az elmúlt évek legnépszerűbb előadásai is.
Színház ajánló

Nem maradunk nyáron se budaörsi színház nélkül, három előadás is utazik!

A szeptemberi évadkezdést megelőzően augusztusban három alkalommal is találkozhat a közönség a Budaörsi Latinovits Színház előadásaival. A répakirály és a Cyrano de Bergerac a Városmajori Szabadtéri Színpadon, míg az Ivánka bácsi Gyulán lesz látható.
Színház hír

Szeptemberben jelentik be a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeit

Szeptember elején hozzák nyilvánosságra a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeit, tudta meg a Fidelio. A jelöltállítás nyár végéig lezajlik, ezt követően a közönség szavazatait várják.
Színház hír

„Nem aláztam meg senkit” – megszólalt Pataki András Farkas Franciska ügyében

A Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezetője azután adott ki nyilatkozatot, hogy Farkas Franciska beszámolóját követően az SZFE vezetése belső vizsgálatot indított a színművész – nemzetiségi kultúrák specializáció felvételijén történtekkel kapcsolatban.
Színház hír

Vizsgálat indult az SZFE-n Farkas Franciska felvételije ügyében

A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése belső vizsgálatot indított azután, hogy Farkas Franciska közzétett egy videót a színművész – nemzetiségi kultúrák specializáció felvételijén szerzett negatív tapasztalatairól.