Voith Ági 1944. március 17-én született Budapesten, édesanyja Mészáros Ági színésznő, édesapja Voith Lajos főhadnagy volt. Az 1956-os forradalom után Svájcban, majd Olaszországban apácáknál tanult. 1962-ben érettségizett a Hámán Kató Leánygimnáziumban, 1966-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A diploma megszerzése után A kaktusz virága Stéphanie-jeként debütált a József Attila Színházban, amelynek csaknem húsz éven át maradt társulati tagja, olyan emlékezetes alakításokkal és örökre nevéhez köthető dalokkal, mint a Kaviár Gyurgyevója vagy a Potyautas Jamaicai trombitása – idézi a József Attila Színház közleménye. Ezt követően a Thália és az Arizona Színházban játszott. 1993-tól szabadfoglalkozású, 2019-2021 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt.
Számos színdarabban főszereplőként lépett színpadra, s mivel humora legendás volt, elsősorban vígjátéki szerepekben láthatta a közönség, de zenés darabokban is jelentős sikert aratott. Nino Manfredi Szavak, szerelmes szavak című zenés vígjátékának női főszerepében kiugró sikert aratott.
A könnyedebb, vidám produkciók után komoly szerepek is megtalálták. Zsótér Sándor hívta meg a Miskolci Nemzeti Színházba a 2016-ban bemutatott Mindent a kertbe című Albee-darab főszerepére. Szerepelt a Nemzeti Színházban a Tóth Ilonka című drámában, a Spirit Színházban Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című művében és az Örkény Színházban A nemzet özvegye című darabban is, amely kapcsán a Fideliónak így nyilatkozott: „Csodálatos, hogy felkértek a szerepre. (…) Az előadás rendezője, Kelemen Kristóf hívott fel, a Bartók Béla út egyik cukrászdájában találkoztunk először. A szemközti házban laktunk, itt jártam általános iskolába 1956 szeptemberéig, amikor elköltöztünk a Ménesi útra. Elöntöttek a gyerekkori emlékek – szentimentális lélek vagyok. Az előadásban nem a forradalom feldolgozása, a politikai aspektusok érdekeltek, számomra színészileg volt végtelenül izgalmas munka. Fantasztikus volt ebben a csapatban dolgozni.”
Kapcsolódó
„Nem bánom az életemet” – beszélgetés Voith Ágival
A Voith – sokan egyszerűen csak így emlegetik, számukra ő a kaktusz virága meg Polly a Koldusoperában. Közel húsz évet töltött az egykori „száműzöttek színházában”, a József Attilában. Az Örkény Színház A nemzet özvegye című előadása kapcsán beszélgettünk a pályáról, sikerekről és csendekről.
Főbb színházi szerepei között van Vica (Németh: Nagy család), Polly (Brecht: Koldusopera), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Seress Rezsőné (Müller: Szomorú vasárnap), Anya (Boris Vian: Mindenkit megnyúzunk), Victoria (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni!), Olive (Neil Simon: Furcsa pár), Donna Lucia d'Alvadorez (Thomas: Charley nénje), Schneider kisasszony (Kander-Ebb: Kabaré), Corinna (Hervé: Nebáncsvirág), Turcsekné (Karinthy: Leánykereskedő), Schneiderné (Zágon: Hippolyt, a lakáj), Beatrice (Quilter: Csalogány család), Mária Regina nővér (Goggin: Apácák), Emma Cornamontis (Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek).
A színpadi szerepek mellett számos tévé- és játékfilmben játszott. 1966-ban mutatták be Az első esztendő és a Nem szoktam hazudni című játékfilmeket, amelyekben kezdő színésznőként kapott főszerepet. Szerepelt A postaláda, a Régi nyár, a Házassági évforduló, a Tündér voltam Budapesten, a Lyuk az életrajzon, a Szomorú vasárnap és a Kártyaaffér hölgykörökben című tévéfilmekben. Látható volt a Hungária Kávéház, a Linda és a Patika című tévéfilmsorozatokban. Játszott az Irány Mexikó és a Krétakör című játékfilmekben, valamint a Szerencsés Dániel című filmdrámában, 2011-ben a Casino című filmsorozatban volt látható.
Férjével, Bodrogi Gyulával – bár több évtizede nem éltek már együtt – közös esttel éveken át járták az országot.
Munkáját 1976-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki, 2003-ban Radnóti Miklós antirasszista díjban részesült. 2006-ban a József Attila Színház örökös tagja, 2013-ban érdemes művész lett, 2016-ban átvehette a Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi oklevelét.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.
Fejléckép: Voith Ági (fotó/forrás: Fábián Évi / Fidelio)


hírlevél








