Színház

Elindultak a Semmi próbái

2012.10.30. 11:45
Ajánlom
Az idei évadban a felső tagozatos korosztályt foglalkoztató témákat körüljáró előadásokkal bővül a Budapest Bábszínház repertoárja.

Az első premier a Semmi, a dán botránykönyvből lett kultuszregény magyarországi bemutatója, amely a kötet első bábszínpadi adaptációja. Janne Teller regénye nem egyszerűen egy ifjúsági mű: filozófiai, erkölcsi és generációs kérdések állnak a középpontjában. Megjelenésekor, 2000-ben Dániában betiltották, majd egy évvel később, a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díjának elnyerése után kötelező olvasmánnyá tették. A mű Magyarországon 2011-ben jelent meg.

Eddig már több színházban feldolgozták, ám a Budapest Bábszínház produkciója a világon az első olyan adaptáció, amely kifejezetten bábszínpadra készült. A történet szerint egy nyolcadikos fiú egyszer csak feláll az iskolában, és kijelenti: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá." Elhagyja a tantermet, felmászik egy szilvafára és kivonul a társadalomból. Úgy érzi, nem akar felnőni, nem akar beilleszkedni a társadalomba, nem érdekli a jövő. Osztálytársait megdöbbenti Pierre Anthon viselkedése, ezért elhatározzák, hogy bebizonyítják, van az életnek értelme. Tárgyakat kezdenek gyűjteni a Fontos Dolgok Halmára: családi fotókat, régi játékokat, de rájönnek, hogy azok a dolgok az igazán fontosak számunkra, amelyektől nehéz és fájdalmas megválni. A gyerekek aztán veszélyes játékba kezdenek: aki bead valami számára igazán fontosat, kijelölheti, ki a következő, és az mit adjon be. Ez a kör igazán eldurvul, egy idő után nem lehet belőle kiszállni, mindenki elveszti azt, ami számára valóban fontos. És minél jobban igyekeznek, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét, annál logikusabbnak kezd tűnni a Pierre Anthon által emlegetett semmi.

Janne Teller regényében provokatívan, egy modellhelyzetben olyan kérdések vetődnek fel, hogy milyen jövő vár ma egy gyerekre; mi is olyanok leszünk-e, mint a felnőttek, a szüleink; mik azok az örök értékek, amelyek mentén élnünk kellene. Ennek a tragikus, olykor kegyetlen parabolának a megjelenítésére a báb különösen alkalmas, mert eltávolít, elidegenít és rálátást enged a történetre, a helyzetekre. Engedi azt, hogy a bábok felnőtt mozgatói szembenézzenek gyerek énjükkel, tetteikkel, kérdéseikkel, kételyeikkel; és mivel a bábok maguk is tárgyak, a történet előrehaladtával a Fontos Dolgok Halmának alkotóelemeivé válnak. E két szint mellett az előadás erős zenei réteggel bír, hiszen a Budapest Bábszínház színészei zenészként is részt vesznek az előadásban, s a brechti songokhoz hasonlóan felhasznált dalok kitágítanak vagy elemelnek egy-egy pillanatot.

A Semmi bábszínpadi adaptációját Gimesi Dóra készítette, az előadás rendezője és látványtervezője Hoffer Károly, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábszínész szakos hallgatója - aki színészként a Budapest Bábszínház több előadásában is közreműködik -, szereplői Ács Norbert, Blasek Gyöngyi, Mórocz Adrienn e. h., Pallai Mara, Pethő Gergő, Spiegl Anna e. h., Szolár Tibor e. h., Tatai Zsolt és Teszárek Csaba. Az előadás 2013. január 8-tól lesz látható a Budapest Bábszínház Játszó-terén.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.