Színház

Elmosódó határok

2016.01.08. 08:36
Ajánlom
Mikó Csaba Apátlanok című drámáját mutatja be az Örkény Színház január 15-én, Gáspár Ildikó színrevitelében. Az apátlan nemzedékről és a múlttal való szembenézés fontosságáról is kérdeztük a szerzőt és a rendezőt.

- A darab egy trilógia első része. Csaba, mikor fogalmazódott meg benned, hogy többrészes legyen és hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz?

Mikó Csaba: Már a darab írása közben gondolkodtam a folytatáson, mivel az egyik karakter, Simon olyan fejlődéstörténeten megy át, amit úgy éreztem, érdemes lenne a továbbiakban is követni. A trilógia első része időrendben az utolsó, amely egyfajta történelmi áttekintést is ad a rendszerváltás óta eltelt húsz-huszonöt évről.

- Ildikó, hogyan találtál rá a műre?

Gáspár Ildikó: Már akkor megfogott a darab, amikor Csaba 2012 novemberében átküldte nekem, és miután a Stuart Mária rendezésemet követően Mácsai Pál igazgatónk újra felkért, hogy rendezzek, akkor én ezt választottam. A darab olvasásakor az volt az érzésem, mintha dokumentarista dráma lenne, kísérlet egy fiktív család bemutatására monológ-foszlányokon és interjúrészleteken keresztül. A dokumentarista színház már régóta érdekel, 2005-ben láttam itthon először a Rimini Protokollt, ami nagyon izgalmas formanyelvet használt. Régóta vágyom rá, hogy a másik oldalról közelítsem ezt meg: vagyis meglévő irodalmi anyagot tálaljak úgy, mintha valóság lenne. Próbálom összemosni a civil ember és a karakter határait.

Gáspár Ildikó és Mikó Csaba

Gáspár Ildikó és Mikó Csaba (Fotó/Forrás: Nagy Gergő / Örkény Színház)

- Csaba, részt veszel a próbákon?

MCS: Nem, mivel már elengedtem a történetet, másban vagyok benne. Különben sem tartom jónak, ha a szerző bent van a próbákon, mert valószínűleg teljesen mást gondolna, mint az alkotók, illetve elveszi tőlük a lehetőséget, hogy hozzátegyenek ahhoz, amit ő kitalált. Amit a szöveg önmagában közöl, az még nem színház, a rendező találja meg hozzá a megfelelő színházi formát.

GI: Úgy érzem, értem, amit Csaba írt, ezért nem kérdezgetem őt. (Nevet.) Amióta elkezdtem ezen dolgozni, kétszer volt olyan, hogy megerősítés miatt valamit megkérdeztem, de inkább a színészekkel beszélgettünk sokat a próbafolyamat elején. Az ő személyiségük által folyamatosan gazdagodik az előadás.

Gáspár Ildikó első nagyszínpadi rendezésének éve 2014 volt: ekkor mutatta be az Örkény Színház Friedrich Schiller Stuart Mária című művét, amelynek színpadi átdolgozását Mikó Csaba jegyzi. A ma is sikerrel futó előadásról írt kritikánkat itt olvashatja.

- Az előadás szereplői és az általuk megformált karakterek között sok a hasonlóság: nagyjából ugyanakkor születtek, mint ők, közös a történelmi tapasztalatuk, részben a hátterük is.

GI: Igen, azért is szeretném elmosni a határt, mert ettől úgy érzem, hogy személyesebbé tudna válni az előadás. Azért működik ez ilyen jól, mivel azonosak a gyökerek, ismerős számukra a közeg és a korszak is, mindenről van saját élményük, legyen szó egy disznótorról, karácsonyról vagy a születésnapokról. Kerekes Éva fiatalabb, mint a darabbeli karaktere, azonban Tenki Réka, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána, Nagy Zsolt vagy Patkós Marci életkora közel van az Apátlanok többi szereplőjéhez.

Nagy Zsolt és Tenki Réka az Apátlanok olvasópróbáján

Nagy Zsolt és Tenki Réka az Apátlanok olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Örkény Színház)

- Tenki Réka az egyik művész, aki nem a társulat tagja. Hogyan került a látószögedbe?

GI: Rékát tizenhét éves kora óta ismerem, a zalaszentgróti színjátszótáborból, tehát még abból a kamaszlány korából, amiben a darab elején is találjuk őt, amikor még nem került fel a fővárosba. Régóta figyelemmel követem a pályáját, megvolt a közös alap és örülök, hogy végre lehetőségünk van együtt dolgozni.

- Mit takar pontosan az apátlan nemzedék, amire a cím is utal?

Apátlanok

Apátlanok (Fotó/Forrás: Nagy Gergő / Örkény Színház)

MCS: Az apa számára a rendszerváltás nagy szabadságot és új lehetőségeket jelent, ám mivel a korábbi rezsim alatt nőtt fel, megmaradt benne a bizalmatlanság a világ felé. A családja számára is azt erősíti, hogy össze kell tartaniuk, nem számíthatnak senki másra. Eleinte mindenfélével próbálkozik, ám ezek az ötletek sorra elbuknak, a gyerekekben pedig az erős apakép, ami addig összetartotta a családot, halványulni kezd, és ottmaradnak a maguk teremtette vákuumban, nem tudnak érvényesülni. Lényegében erre a gyökértelenségre utal a cím, amiben nincs megfelelő híd a múlthoz, és a jövő sem rajzolódik ki biztosan.

GI: Lényeges elem a szocializáció, tehát hogy ki miben nő fel és ez hogyan segíti vagy sem a későbbi életútjukat. Én ezt úgy fordítanám le, hogy az apa nem csupán az apát jelenti, hanem azt a férfiközpontú rendszert, ahol az képviseli a folytonosságot, ahogy az apák generációról generációra átadják ezt a szellemiséget a fiaiknak. Ugyanakkor mivel ez a szellem nem őszinte, hiszen már a mi szüleink is egy olyan világban éltek, ami megtagadta a saját múltját és gyökereit, ezért kialakul ez a bizonyos vákuum körülöttünk. Fontos kérdés, hogy mi az a frusztráció, kisebbségi komplexus és önbizalomhiány, ami folyamatosan átörökítődik és elmélyítődik a társadalomban.

- Megjelenik egy lehetséges kiút?

MCS: A családon belül az idősebb gyerekek valakit folyamatosan hazugsággal vádolnak, az önmagukkal való szembenézés viszont nem történik meg. Csak a kisebbeknél érződik valamiféle nyitottság és kiút felé törekvés.

GI: Amikor szembenézünk a múltunkkal, akkor egyfajta önvizsgálatot tartunk. Az előadásban olyan asszociációkat, zsigeri pontokat próbálunk megpiszkálni, ami a nézőben elindíthatja azt, hogy a saját fiatalkorán, családi helyzetén kezdjen el gondolkodni, és így valamivel közelebb tudjon kerülni önmagához.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház új évad

Operagála köszönti az 50 éves Szentendrei Teátrumot

Öt saját bemutatót és számos előadást kínál új évadában a Szentendrei Teátrum, amely idén ünnepli ötvenéves fennállását. A születésnapi operagálát Szentendre főterén rendezik meg, az évad háziasszonya Gubik Petra.
Színház hír

A Kodály-módszerről szóló Vecsei–Vidnyánszky-darab is látható lesz jövőre a Nemzetiben

Tíz bemutatót tervez a jövő évadban a Nemzeti Színház, ahol Eirik Stubo, David Doiasvili, Szász János, Andrzej Bubien, Berettyán Nándor, Márkó Eszter és ifj. Vidnyánszky Attila rendezését is láthatja a közönség.
Színház magazin

Csehov-hősnőbe oltott Tündekirálynő – Cate Blanchett 50

A színpadon és a filmvásznon mutatott teljesítményével is számos díjat kiérdemelt, ő az egyetlen színésznő, akit ugyanazért a szerepért kétszer is Oscar-díjra jelöltek. Május 14-én töltötte be ötvenedik életévét Cate Blanchett.
Színház gyász

Elhunyt Vass Éva színésznő, Gábor Miklós özvegye

85 éves korában vasárnap elhunyt Vass Éva kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.
Színház klasszik rádió

A vágyvillamos zakatol a Fidelio Klasszik következő adásában

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása május 11-én 10 órától hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Bagó Bertalannal, Havasi Zoltánnal, Kollmann Szilviával és Serfőző Krisztinával.