Színház

Először a ritmus - a 70 éves Bereményi verseskötettel ünnepel

2016.01.26. 09:14
Ajánlom
A közérzetem és a kedvem teljesen az írásbeli munkámtól függ - mondta Bereményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas költő, író, forgatókönyvíró-rendező és színházvezető, akinek 70. születésnapja alkalmából verseskötete jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában.

A Versek című kötetben az elmúlt negyven évben született költemények és dalszövegek olvashatóak öt ciklusba rendezve. "Azt gondoltam, itt az ideje, hogy nyomtatásban nyilvánosságot kapjanak" - jegyezte meg az olvasóközönség előtt leginkább prózáiról ismert szerző, hangsúlyozva, hogy dalszövegeit is alapvetően verseknek tartja.

Bereményi Géza

Bereményi Géza (Fotó/Forrás: Németh András Péter)

"Nagyon sok született költőről tudok, akik zenére szereztek. Ilyen volt Arany János is, aki A walesi bárdokat egy ismert angolszász dallamra írta" - fogalmazott. Hozzáfűzte: tudomása szerint minden költőben először egy ritmus éled fel, erre születnek meg a szavak, majd a vers. Így írt Weöres Sándor is, aki A vers születése című doktori disszertációjában vallott minderről.

Bereményi Géza saját elmondása szerint leginkább zenehallgatás közben tud verset írni, de olykor - sok más költőhöz hasonlóan - járkál is, mivel a zenéhez hasonlóan a járás is ritmizálja az időt.

"Magabiztos lettem. Régebben gátlásosabb voltam ebben a dologban, mert biztos voltam abban, hogy az én belső ritmusom prózai. Most már merek szabadabban verset írni" - mondta el arról, hogy miként változott a versíráshoz való viszonya az elmúlt évtizedekben.

Arra a kérdésére, hogy a kötetben szereplő versek közül lenne-e olyan, amelyet szívesen elénekeltetne Cseh Tamással, ha még élne, Bereményi Géza úgy válaszolt: "Nem. Tamás halála lezárt egy egész korszakot, vele együtt elsüllyedt valami. De most is szívesen írok dalszöveget, mert hiányzik nekem a műfaj. Színészelőadóknak szoktam írni, tulajdonképpen Tamás is színész volt".

Bereményi Gézával 2012-ben beszélgettünk emlékezésről a Születtem Magyarországon 2. című zenés színházi est kapcsán, mellyel az akkor két éve elhunyt Cseh Tamást idézte meg.

Bereményi Géza

Bereményi Géza (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett, forrás: Thália Színház)

Kitért arra is, hogy élete során kedve szerint váltogatta a műfajokat, mindig abban alkotva, amely a legtöbb örömöt okozta számára. "Tulajdonképpen ez az én szabadságom" - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy "egy biztos: prózaírással kezdtem, és azzal is szeretném befejezni".

Mint fogalmazott, véleménye szerint nem létezik "rossz téma", csak "rossz kidolgozás" van, bármely témából születhet jó alkotás bármely műfajban. "A megformálás dönti el a minőséget".

Hogyan viselkednek az emberek, ha az életükben megjelenik az egyszeri csoda? Ezt vizsgálja Bereményi Géza darabja, a világhírű versenylóról szóló Kincsem, amelynek ősbemutatóját a szerző rendezésében 2014 áprilisában tartották a Thália Színházban.

A Kincsem c. előadás sajtótájékoztatója a Kincsem Parkban - Gubás Gabi, Bereményi Géza

A Kincsem c. előadás sajtótájékoztatója a Kincsem Parkban - Gubás Gabi, Bereményi Géza

"Egész életemben az önéletrajzommal, az általam átélt dolgokkal foglalkoztam. Most tudatosan írom az önéletírásomat" - árulta el Bereményi Géza. Hozzátette: a saját élményeiről és a rá nagy hatással bíró személyekről szóló kötetnek van ugyan kitűzött megjelenési dátuma, de ezt nem szeretné elárulni. "Azt mondják, az író két legjobb barátja a papírkosár és a határidő. Van egy határidőm, de nem merem nyilvánosságra hozni, sok embert nem merek becsapni" - jegyezte meg.

A kérdésre, hogy sok minden végzi-e a papírkosárban, igennel válaszolt. "A közérzetem és a kedvem teljesen az írásbeli munkámtól függ. Akkor nyugszom meg, amikor leírom, amit magam elé tűztem".

Bereményi Géza 1946. január 25-én született Budapesten, 1970-ben a budapesti egyetem magyar-olasz szakán szerzett diplomát. 1971-től dramaturg a Pannónia Filmstúdióban, 1978-tól szabadfoglalkozású író, filmrendező. Főbb művei között tartják számon A svéd király (novellák, 1970), Legendárium (regény, 1978), Trilógia (drámák, 1983) és Vadnai Bébi (regény, 2013) című alkotásait, forgatókönyvíró-rendezőként fontosabb munkái közé számítják az Eldorádó (1988) és A hídember (2002) című filmeket.

Novelláival, regényeivel, színpadi műveivel egyenértékűek Másik János, majd Cseh Tamás zenéjére évtizedeken át írt dalszövegei. 1984-ben József Attila-díjat, 1989-ben Balázs Béla-díjat kapott, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2014-ben Artisjus könnyűzenei szövegírói életműdíjat kapott. 2012-től a budapesti Thália Színház igazgatója.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház

Elhunyt Lengyel Anna dramaturg, a PanoDráma alapítója

A műfordítóként és rendezőként is jegyzett színházi szakembernél 2017-ben diagnosztizáltak lágyrészszarkómát. Életének 52. évében érte a halál - adta hírül a Színház Online.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház magazin

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.
Színház gyász

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Színház gyász

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház nekrológ

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.