Erős mondattal nyitott a Julius Caesar olvasópróbáján Bagó Bertalan rendező:

Shakespeare ugyanis ebben a drámájában azt a dilemmát boncolgatja, ami, szinte közhelyesen, mindig aktuális: meddig mehet el az ember a hatalomért? Egy demokratikus rendszert hogyan lehet szinte észrevétlenül diktatúrába fordítani, úgy, hogy az végső soron valójában a nép akaratából váljon azzá?

„El kéne jutni az emberiségnek oda, hogy valamelyest tanuljon a történelemből, az életéből, hogy ne ismétlődjön meg újra és újra ugyanaz.

Abban a pillanatban beszennyezi azt a tisztaságot, ha ez erőszak, gyilkosság árán születik meg." – fogalmazott a rendező.

A Julius Caesar olvasópróbája (Fotó/Forrás: Fejér-Erdélyi Teréz / Vörösmarty Színház)

A Julius Caesarban összecsap két eszme, így

A kor, amelyben egy dicső győzelemmel kivívott hatalom áll szemben az erénnyel, szétzilálja az addig szilárdnak hitt alapokat. Egy népszerű figura, győztes hadvezér, Julius Caesar – ki ne ismerné? – elindul az úton, hogy császárrá, a hatalom legfőbb képviselőjévé váljon. Egy maroknyi csoport március idusán tőrt döf a hatalom szívébe, mert nem akar zsarnokságot. „Teisfiam” Brutus vívódik, míg végül az ő tőre is véres lesz. Hazáját megmenti, mégis gyilkossá válik. 

A rendező szerint roppant fontos, hogy a fiatal generáció találkozzon a Shakespeare-művekben megjelenő, korunkban is ismerős problémákkal. Már csak azért is, mert, amikor napjainkban előfordulnak ilyen helyzetek, ne vérttelenül álljanak a fiatalok a történtek előtt, hanem érezzék, hogy ez már megtörtént a történelem folyamán, és le lehet győzni. Ahogy Cicero mondja: „A történelem az élet tanúja és az élet tanítómestere.”

Gáspár Sándor és Sarádi Zsolt a Julius Caesar olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Fejér-Erdélyi Teréz / Vörösmarty Színház)

Fejléckép: Bagó Bertalan rendező és Kelemen István a Julius Caeasar olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Fejér-Erdélyi Teréz / Vörösmarty Színház)