Színház

Eltitkolt rezdülések

2015.11.08. 11:32
Ajánlom
Rejtélyes viszonyok címmel mutat be kétszemélyes előadást november 26-án a Rózsavölgyi Szalon, Hirtling Istvánnal és Lábodi Ádámmal a főszerepben. A francia származású Eric-Emmanuel Schmitt darabjáról a készülő produkció rendezőjét, Kolos Istvánt kérdeztük.

- Igazán figyelemfelkeltő az előadás címe, mit szabad elárulni a szóban forgó viszonyokról elöljáróban?

Kolos István

Kolos István (Fotó/Forrás: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)

- Annyi elmondható – anélkül, hogy lelőném a poént –, hogy látszólag két vadidegen ember találkozását láthatjuk, akikről azonban fokozatosan kiderül, hogy sokkal több szállal kapcsolódnak egymáshoz, mint azt gondolnánk. Az egyik főhős egy újságíró, aki riportkészítés során találkozik az önkéntes száműzetésben élő Nobel-díjas íróval, Abel Znorkóval. Kettejük bonyolult kapcsolata az a rejtélyes viszony, amit a cím fed.

- Hogyan talált a darabra?

Az előadás egyik szereplőjét, Hirtling Istvánt kereste meg Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője, azzal ajánlattal, hogy boldogan látná őt egy kétszereplős darabban a 2015/2016-os évadban. Istvánnal már évek óta kerestük egy újabb közös munka lehetőségét, így ő rám gondolt, hogy rendezzem meg az előadást. Hamarosan kialakult, hogy Lábodi Ádám lehet a másik szereplő. Ezt követően elkezdtem darabokat keresni a kettejük karakterére . Így akadtam rá Eric-Emmanuel Schmitt művére. Mivel mindkét színész a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, kínálkozott a lehetőség, hogy az előadás koprodukcióban jöjjön létre, mindenki örömére.

- A szerző magasan képzett filozófus. Érződik ez a darabon?

- Eric-Emmanuel Schmitt valószínűleg nagyon jól ismeri főszereplőjét, a Nobel-díjas írót, Abel Znorkot, hiszen ő is filozofikus regényeivel vált világhírűvé... A riport ürügyét azonban az író legújabb regénye, az eddigi művekkel ellentétben nagyon is hétköznapi témájú Be nem vallott szerelem adja, ami egy férfi és egy nő tízéves levelezéséről szól. A két férfi beszélgetése olyan alapvető témákat érint, mint a szerelem, a magány, a nő-férfi kapcsolata, az alkotás vagy a művészet. Ennek ellenére nem nevezném filozofikus műnek a Rejtélyes viszonyokat. A darabban olyan mély titkokra derül fény, annyi fordulat vár a nézőkre, ami csak a legizgalmasabb krimikre jellemző.

- Hol tart jelenleg a karakterek kidolgozása?

- Még a próbafolyamat elején járunk, úgyhogy egyelőre csak ismerkedünk a szerepekkel, próbáljuk megtalálni magunkban azokat a személyiségjegyeket, élettapasztalatokat, amelyek egyeznek a karakterrel vagy képesek előremozdítani a közös gondolkodást. Természetesen él bennem egy kép az előadásról, de igyekszem a képzeletemet flexibilisen tartani, hogy a színészektől kapott impulzusok ne ütközzenek falba, hanem alakítsák a végeredményt.

Hirtling István és Lábodi Ádám

Hirtling István és Lábodi Ádám (Fotó/Forrás: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)

- Hirtling Istvánnal több közös munkájuk volt már, Lábodi Ádámmal viszont még nem dolgozott együtt. Milyen szempontok játszottak közre az ő kiválasztásában?

- István és Ádám egy kiválóan összeszokott páros, amit számos közös előadásban tudtak már kamatoztatni. Nekem két fontos előadásukban volt szerencsém látni őket: az Amadeus-ban és a Fösvényben, mindkettőben a főszerepeket játszották. Megkapott, milyen jól egymásra tudtak hangolódni, ami a most készülő darabban különösen fontos lesz, hiszen egy stúdió előadásnál sokkal fokozottabb két színész egymásrautaltsága.

- A Rózsavölgyi Szalon terében rendkívül közel vannak a nézők a színészekhez. Mire ad ez lehetőséget?

- Nagyon szeretem ezt a műfajt. Sokszor rendeztem stúdió előadásokat, de a Rózsavölgyi Szalon abból a szempontból még speciálisabb tér, hogy itt kávéházi asztaloknál foglalnak helyet a nézők, közvetlenül a színészek mellett.

- Eszünkbe juthat az ön egykori Mario és a varázsló-rendezése, ahol ugyancsak kávéházi szituációt rendezett meg.

- Igen, de ott direkt úgy alakítottam ki, hogy ez része legyen a játéktérnek, hiszen kapcsolódott Thomas Mann művéhez. A mostani darabhoz azonban nem kötődik a kávéházi miliő, úgyhogy itt majd a próbák alatt fog kiderülni, hogyan tudunk játszani a térrel. Az viszont, hogy a nézők ennyire közel vannak és a színészek minden rezdülését, nyílt vagy eltitkolni szándékozott érzését képesek észrevenni, valóban izgalmas kihívás az egész csapat számára és sok lehetőséget rejt magában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.