A kiállítás Latinovits Zoltán Ködszurkáló című művének mondataival kezdődik:
A színész minden művészek között a legmulandóbb játékot játssza. Saját gyermekkorát űzi, kergeti. Játéka a napnyugtával véget ér, és a hajnalokkal újraszületik. Játéka nyomán nem marad semmi. Léte naponként igazolódik vagy soha.”
S mellette ott áll Nagy László verse, mely hasonló dilemmákat fogalmaz meg:
„Eb voltál, vagy nagyranőtt Krisztus?
Csak jó ripacs, vagy színészkirály?
Szépség, vagy hetven kilógramm színhús? –
a színfalak mögött az irigység,
közöny és középszer még hezitál.”
A Bajor Gizi Színészmúzeum kiállítása a Latinovits-legendán áttörve, életének adatait megismertetve, az alkotás minden gyötrelmével, örömével, bánatával küzdő, teremtő ember alakját próbalja megidézni
Latinovits Zoltán a Tóték c. előadásban (Fotó/Forrás: Wellesz Ella / Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet)
- olvasható a múzeum közleményében. Latinovits Zoltán életét alapvetően meghatározta, hogy édesapját nem ismerte. De megszabta neveltetése, édesanyjához, nevelőapjához és a Gundel-családhoz kötődő szoros kapcsolata is. A színészi pályára Bajor Gizi bátorítása irányította; mérnöki tanulmányait pedig édesanyja kívánságára fejezte be.
A Ruttkai Évához fűződő olthatatlan szerelme összefonódik a Vígszínház Rómeó és Júlia előadásával; s több filmszerepében visszaköszön a merész tervek bűvöletében élő, örökké elégedetlen, szókimondó értelmiségi, amilyen ő maga is volt. Származása, génjeiben hordozott finom eleganciája Szinbád megformálásában segítette, ám megakadályozta abban, hogy belesimuljon az 1960-as, 1970-es évek színházi világába, alkalmazkodni tudjon a szocializmust építő hatalom művészi célkitűzéseihez.
A kiállítás felidézi azt a társadalmi környezetet, melyben a meg nem értett művész létezett. Bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek reprezentálják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták a váteszhajlamú küldetéses embert, akinek Ködszurkáló című kötetében olvasható vallomásai, vádjai, illetve a művészet értelmét kutató írásai egy nyughatatlan lélek belső vívódásairól tanúskodnak.
A tárlat Latinovits Zoltán előadóművészi tevékenységét is bemutatja, melyet a színész nemzetépítésnek tartott, s ennek szellemében állította össze önálló estjeit. A múlt költőivel kortásaihoz szólt. De a nemzetépítés gondolata mindennapjait kitöltve színházideálját is meghatározta. A hatalom ezért mindent elkövetett, hogy művészi tevékenységét ellehetetlenítse.
Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva a Rómeó és Júlia című előadásban, 1963, Vígszínház, rendező: Várkonyi Zoltán (Fotó/Forrás: Vígszínház)
„Embernek röpülni boldogság” – Latinovits Zoltán (1931–1976)
kurátor: Gajdó Tamás
2021. október 31. - 2022. augusztus 21.
Szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között
Bajor Gizi Színészmúzeum
Fejléckép: Latinovits Zoltán / fotó: Domonkos Sándor, Bajor Gizi Színészmúzeum
hírlevél
