Az avatóünnepségen beszédet mondott Komjáti Zsuzsa, Sas József özvegye, Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, valamint Gálvölgyi János is, aki
viccelődve kért egy saját példányt az emléktáblából, miközben eljátszott a gondolattal, hogy mit mondana Sas József, ha ott állna most közöttük.
A felszólalók mellett Sas József egykori kollégái, barátai is tiszteletüket tették a Nagymező utcában, többek között Medveczky Ilona, Beregi Péter, Selmeczi Tibor, Nádas György, Varga Ferenc József, Farkasházy Tivadar, valamint Hofi Géza volt felesége, Hoffmanné Kövér Ildikó.
Sas József színészcsaládba született, majd Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának elvégzése után Győrbe szerződött. A következő évad már Békéscsabán találta, de ott sem állt meg: előbb Pécsett, majd a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesével, végül a Kecskeméti Katona József Színházban állt színpadra.
1973-ban a Mikroszkóp Színpad társulatának tagja lett, 1985 és 2009 között az intézmény igazgatója volt.
A közönség rádió- és tévékabarék állandó közreműködőjeként is ismerhette, emellett számos nagylemezt adott ki.
Munkásságáért Jászai Mari-díjjal, Erzsébet-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntették, valamint Érdemes és Kiváló Művész elismerésben részesült. Felterjesztették a Kossuth-díjra is, azonban egy bírósági ítélet miatt az előterjesztést visszavonták.
A művész az utolsó éveiben ápolásra szorult, majd 2020 végén elkapta a koronavírust, melynek következményeként kórházba szállították. 2021. január 17-én szívelégtelenségben hunyt el.
Fejléckép: Sas József emléktáblája a Nagymező utca 22-24. szám falán (fotó: Vass Antónia)