Az Arany Pálma-díjas angol film története a barátságról, szolidaritásról és emberségről szól. Ken Loach olyan marginalizált helyzetben élő emberek közegét mutatta be, akikkel a politikai döntéshozók a legritkább esetben foglalkoznak, a társadalom szemében pedig láthatatlanok.
A Totth Benedek által fordított valósághű dráma cselekménye bár angol közegben játszódik, a történet mégis nagyon ismerősnek hat itthon is, ahol a vezető politikusok szerint „aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér.” Valló Pétert a szolidaritás kérdése érdekelte, valamint az a rendszer, amelyben a tisztességes úton való boldogulás egyre inkább ellehetetlenül:
Ez a történet a magyar társadalom legfontosabb kérdéséről szól: a szolidaritásról vagy annak hiányáról.
Mennyire működik a magyar társadalom úgy, hogy ha valaki bajba kerül, akkor ne érezze azt, hogy elengedik a kezét. Ez szerintem közügy.”
Valló Péter (Fotó/Forrás: Csoszó Gabriella / Radnóti Színház)
Az angol vidéki munkásközegben játszódó nagyon is ismerős történetben egy özvegy ácsmester küzdelmét követhetjük végig, aki egyre jobban elveszik a szociális ellátórendszer abszurd módon bürokratikus útvesztőjében. Vesszőfutása közben összesodródik Katie-vel, a gyerekét egyedül nevelő fiatal anyával. Próbál segíteni nekik a túlélésben, és egyre inkább odaszokik hozzájuk. Kérdés, hogy egy egyre elszemélytelenedő társadalomban miképpen működnek a szolidaritás és a bizalom gesztusai, és mennyire képesek ezek megfordítani emberéleteket.
„Biztos, hogy mindenkiben van egy kis Daniel Blake, hiszen a bürokratikus rendszerrel való harc mindannyiunkat érinti” – vélekedik Schneider Zoltán, aki szerint benne és Danben az is közös, hogy mindketten hisznek a kétkezi munkában, és hogy abból meg lehet élni.
Az Én, Daniel Blake című előadás jelenete (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)
A lányát egyedül nevelő Katie-t Mészáros Blanka alakítja, aki ajándéknak tartja azt, „amikor az ember visszatér a szülési szabadságáról, és egy édesanya szerep várja a színpadon. Igaz, itt már tízéves a lányom, de szerencsére megvan a kapaszkodóm, hiszen tudom, hogy milyen egy életet a kezemben tartani, és vigyázni rá szeretetben.” A lakhatási gondokkal küzdő Katie-vel további kapcsolódási pontot is talált a színésznő, aki a 14+2 ügy kampányban a lakhatási válság problémájára hívta fel a figyelmet:
Az embernek szüksége van arra, hogy legyen egy hely, ahol biztonságban érezheti magát.
Az otthon adja mindazt, ami az ember origója: ahová visszamegy, ahol megnyugszik. Optimistán azt gondolom, minél nagyobb a káosz, annál inkább felerősödik a politikusokra helyezett nyomás, hogy tenni kell valamit. Amikor a válság már kezelhetetlen, muszáj választ adniuk.”
Az Én, Daniel Blake című előadás jelenete (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)
A színpadon Schneider Zoltán és Mészáros Blanka mellett Bata Évával, Porogi Ádámmal és Juhász Tiborral találkozhatnak a nézők, a 12 éves Daisyt Mátyássy Kála Cecília és Reé Rita játssza kettős szereposztásban. Az előadás díszletét Valló Péter jegyzi, jelmeztervezője Benedek Mari, dramaturgja Kelemen Kristóf.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva! »»»
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Az Én, Daniel Blake című előadás jelenete (fotó/forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)
hírlevél
