Színház

"Engem az Isten a tenyerén hordozott" – Gondolatok Törőcsik Maritól

2015.11.23. 02:38
Ajánlom
"Mindig megengedtem magamnak azt a luxust, hogy megkérdőjelezzem, szabad-e még színpadra mennem" – jegyezte meg korábban a mai napon nyolcvanadik születésnapját ünneplő színésznő, aki jelenleg is játszik: legközelebb november 28-án lép színpadra Zsótér Sándor Brand című rendezésében a Nemzeti Színházban.

"Hatalmas színészek között nőttem föl, szerencsém volt filmen és színpadon egyaránt” – nyilatkozta nemrégiben Törőcsik Mari az MTI-nek. Elárulta, hogy a legtöbb energiája a színpadon van. Jelenleg a Nemzeti Színházban a Brand című Zsótér Sándor-rendezésben játszik. Az évad második felében szintén Zsótér rendezésében Brecht Galilei élete című darabjában várja újabb feladat, az öreg Galilei szerepére kapott felkérést.

Brand

Brand (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt)

Törőcsik Mari pályája korábbi szakaszait felidézve szívesen emlékezett vissza arra, hogy milyen rengeteget játszott együtt Básti Lajossal. "Amikor bekerültem a Nemzeti Színházba, így visszagondolva, minden feleségét én játszottam" - jegyezte meg, hozzátéve: Básti óriási színész volt, csak a tehetségtelenséget nem bírta és ha tehetségtelen rendező rendezte, akkor azt unta. "Engem az Isten a tenyerén hordozott" - fogalmazott Törőcsik Mari, hozzátéve, hogy ugyan nem voltak megfizetve, ezért rengeteg rossz filmben, darabban, rendezővel is kellett dolgoznia, de legalább 13-14 zsenivel is dolgozhatott együtt. "Másnak – olyan zseniknek, mint Psota Irén vagy Kozák András – egy rendező jutott egész életében. Nekem színpadon nagyon nagy szerencsém volt" - hangsúlyozta.

Törőcsik Mari

Törőcsik Mari (Fotó/Forrás: Erika Rozsa / Nemzeti Színház)

Felidézte, hogy sokáig eltanácsolták a színészi pályától és sokan még akkor sem ismerték el, amikor a Nemzeti Színház társulatának híres tagjai - Bihari József, Makláry Zoltán, Mészáros Ági, Somogyi Erzsi vagy Básti Lajos - már azt mondták neki, ne törődjön semmivel, mert már jó a színpadon. De - mint mondta - a nagy áttörés a Varsói melódia volt, amelyet a Katona József Színházban - akkor a Nemzeti kamaraszínházában - játszottak Iglódi István rendezésében. Mint hozzáfűzte, Iglódi István az ország egyik legjobb rendezője és legnagyobb színésze volt. "Sajnálom, hogy nagyon ritkán játszott. Elképesztő élmény volt vele játszani" - hangsúlyozta Törőcsik Mari, aki elárulta, hogy élete egyik legfontosabb emléke Ionesco A székek című darabjának Fodor Tamás rendezte előadása, amelyet Iglódi Istvánnal játszott.

Meghatározó élményként beszélt a Major Tamás rendezésében készült Szecsuáni jólélekről is. Mint mondta, Major Tamás, a Nemzeti Színház főrendezője volt a mestere, aki tudta: szükség van arra, hogy ne csak vele dolgozzon, ezért vendégrendezőket is hívott neki. Hozzátette, hogy szívesen dolgoztak vele, mivel filmjei ismertek voltak. Színházi munkái között szintén nagy élményeként beszélt a Fejes Endre Cserepes Margit házassága című darabjából készült Iglódi István rendezte előadásról, amelyben Garas Dezsővel játszott a Huszonötödik Színházban. Pályája későbbi szakaszát, a szolnoki időszakot felidézve a Száz év magány című előadásról beszélt, amelyet Schwajda György állított színpadra.

529F1298-C289-4495-B21F-34E2F27B26A4

529F1298-C289-4495-B21F-34E2F27B26A4 (Fotó/Forrás: Keleti Éva)

A Nemzeti Színházról szólva kiemelte, hogy ott indult a pályája, később pedig Schwajda György is őt szerződtette le először az új Nemzetibe.

"A Nemzeti Színházba mentem be és onnan fogok meghalni"

- fogalmazott a színésznő. Bár Törőcsik Mari azt mondja, hogy neki "a színpad a minden", nem a film, számos emlékezetes alakítása a filmvászonhoz kötődik. Az 1955-ös legendás Körhintáról úgy véli, az volt az iszonyú szerencséje, hogy Fábri Zoltán rendezte. Nemcsak a vasfüggöny, kulturális falak is léteztek és Cannes-ban Fábri filmje törte át ezt a falat. A Körhintának persze mindenképpen sikere lett volna, de így ezt az őrjítő nagy első sikert Fábri vitte el, ezután jött a többi jó keleti film - tette hozzá.

Mint felidézte, a cannes-i fesztiválon Arany Pálmára jelölt Körhinta párizsi bemutatóján jelen lehetett, és boldog volt a film fogadtatása miatt. A Déryné, hol van? című filmért pedig megkapta Cannes-ban a legjobb női alakítás díját 1976-ban. Ezt Magyarországon kishírben közölték, a Film Színház Muzsikában egy fél sort kapott, de a rendező, Maár Gyula nevét már le sem írták - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy visszatekintve újra ezt a pályát választaná-e, Bessenyei Ferencet idézte, akitől egyszer azt kérdezték, mi lenne, ha nem színész lenne, mire kicsit elgondolkozott, és azt mondta: "Én nem tudom milyen az, ha valaki nem színész". Arra a kérdésre, hogy mit kíván a születésnapjára, úgy válaszolt: "szeretetet, amit meg is kapok, hál'istennek".

Alföldi Róbert és Törőcsik Mari

Alföldi Róbert és Törőcsik Mari (Fotó/Forrás: Puska Judit, forrás: Színházi Kritikusok Céhe)

A Fideliónak egy évvel ezelőtt adott interjújában így fogalmazott: "Szerepekről nem szeretek beszélni, mert olyan bonyolult folyamat, amíg összeáll egy előadás. A mesterségről is nagyon nehéz beszélni, mert ötvennyolc éve, amióta a pályán vagyok, már azóta is változott a színészet. Nagyon nehéz ezt megfogalmazni - lehet, hogy nem is lehet” – jegyezte meg a színésznő. Hozzátette: "Soha nem egy szerepre készülök, nem arról van szó, hogy embereket figyelek az utcán vagy a környezetemben. Az egész életemet felhasználom a szerepeimhez. Szerintem születni kell egy tehetséggel, meg kell tanulni a szakmát, persze nem mindegy, hogy kitől. Ezután jön az, hogy helyesen döntünk-e a pályánk kezdetén, hogy kire kell figyelni. Úgy érzem, a tenyerén hordozott az Isten, mert olyan mestereim voltak, mint Gellért Endre vagy Major Tamás, és kaptam legalább tizenhárom-tizennégy elképesztően jó rendezőt.”

Ugyancsak lapunknak mondta el a társulati munka kapcsán:

Ha én belépek valahova, ott nem lehet más, csak társulati munka.

"Szeretem, ha van rendező, mert rendező nélkül hiába a társulati munka. Egy-egy könnyebb bulvárdarabot, amit átlátunk mindannyian, azt talán meg lehet csinálni rendező nélkül is - ott mondhatjuk egymásnak, hogy ki hova menjen. Ahhoz elég az embernek a tehetsége, a neme, a kora és az ízlése, de egy igazi darabnál rendező nélkül az ember modoros lesz, mert nem tudja, hogy az eszközeit jól használja-e. De én szerencsés vagyok ebből a szempontból, mert meg is találtak mesterek, meg én is kutattam azért, hogy elhitessék velem, hogy még érdemes kimennem színpadra. Mindig megengedtem magamnak azt a luxust, hogy megkérdőjelezzem, szabad-e még színpadra mennem. Itt diktálják az előadást - és hál' Istennek jól diktálják, mert ha rosszul diktálnák, akkor lehet, hogy elmennék.”

Jordán Tamás és Törőcsik Mari

Jordán Tamás és Törőcsik Mari (Fotó/Forrás: SzoFi)

A színésznő megjegyezte: "minden premieremet elrontom. Vasziljev egyszer azt mondta, hogy »Maruszja, mindent megcsinált, amit kellett, csak azt nem, amiért érdemes volt a pályára jönni«. Nekem kell tíz előadás. Pilinszky János mondta - sajnos nem tudom csak mutatni, de megpróbálom elmagyarázni. Egyik oldalon van az adó, a színész, a másikon a kapó, a befogadó. Az igazi az, ha nem én indulok el, hogy gyertek velem, hanem én létezek és elindulnak felém."

November 23-án ünnepi gálával köszöntik a színésznőt a Nemzeti Színházban. Az estet Jordán Tamás rendezi, aki tíz évvel ezelőtt is rendezett már születésnapi műsort Törőcsik Mari tiszteletére.

Törőcsik Mari pályájáról ide kattintva olvashat további részleteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.