Színház

"Engem az Isten a tenyerén hordozott" – Gondolatok Törőcsik Maritól

2015.11.23. 02:38
Ajánlom
"Mindig megengedtem magamnak azt a luxust, hogy megkérdőjelezzem, szabad-e még színpadra mennem" – jegyezte meg korábban a mai napon nyolcvanadik születésnapját ünneplő színésznő, aki jelenleg is játszik: legközelebb november 28-án lép színpadra Zsótér Sándor Brand című rendezésében a Nemzeti Színházban.

"Hatalmas színészek között nőttem föl, szerencsém volt filmen és színpadon egyaránt” – nyilatkozta nemrégiben Törőcsik Mari az MTI-nek. Elárulta, hogy a legtöbb energiája a színpadon van. Jelenleg a Nemzeti Színházban a Brand című Zsótér Sándor-rendezésben játszik. Az évad második felében szintén Zsótér rendezésében Brecht Galilei élete című darabjában várja újabb feladat, az öreg Galilei szerepére kapott felkérést.

Brand

Brand (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt)

Törőcsik Mari pályája korábbi szakaszait felidézve szívesen emlékezett vissza arra, hogy milyen rengeteget játszott együtt Básti Lajossal. "Amikor bekerültem a Nemzeti Színházba, így visszagondolva, minden feleségét én játszottam" - jegyezte meg, hozzátéve: Básti óriási színész volt, csak a tehetségtelenséget nem bírta és ha tehetségtelen rendező rendezte, akkor azt unta. "Engem az Isten a tenyerén hordozott" - fogalmazott Törőcsik Mari, hozzátéve, hogy ugyan nem voltak megfizetve, ezért rengeteg rossz filmben, darabban, rendezővel is kellett dolgoznia, de legalább 13-14 zsenivel is dolgozhatott együtt. "Másnak – olyan zseniknek, mint Psota Irén vagy Kozák András – egy rendező jutott egész életében. Nekem színpadon nagyon nagy szerencsém volt" - hangsúlyozta.

Törőcsik Mari

Törőcsik Mari (Fotó/Forrás: Erika Rozsa / Nemzeti Színház)

Felidézte, hogy sokáig eltanácsolták a színészi pályától és sokan még akkor sem ismerték el, amikor a Nemzeti Színház társulatának híres tagjai - Bihari József, Makláry Zoltán, Mészáros Ági, Somogyi Erzsi vagy Básti Lajos - már azt mondták neki, ne törődjön semmivel, mert már jó a színpadon. De - mint mondta - a nagy áttörés a Varsói melódia volt, amelyet a Katona József Színházban - akkor a Nemzeti kamaraszínházában - játszottak Iglódi István rendezésében. Mint hozzáfűzte, Iglódi István az ország egyik legjobb rendezője és legnagyobb színésze volt. "Sajnálom, hogy nagyon ritkán játszott. Elképesztő élmény volt vele játszani" - hangsúlyozta Törőcsik Mari, aki elárulta, hogy élete egyik legfontosabb emléke Ionesco A székek című darabjának Fodor Tamás rendezte előadása, amelyet Iglódi Istvánnal játszott.

Meghatározó élményként beszélt a Major Tamás rendezésében készült Szecsuáni jólélekről is. Mint mondta, Major Tamás, a Nemzeti Színház főrendezője volt a mestere, aki tudta: szükség van arra, hogy ne csak vele dolgozzon, ezért vendégrendezőket is hívott neki. Hozzátette, hogy szívesen dolgoztak vele, mivel filmjei ismertek voltak. Színházi munkái között szintén nagy élményeként beszélt a Fejes Endre Cserepes Margit házassága című darabjából készült Iglódi István rendezte előadásról, amelyben Garas Dezsővel játszott a Huszonötödik Színházban. Pályája későbbi szakaszát, a szolnoki időszakot felidézve a Száz év magány című előadásról beszélt, amelyet Schwajda György állított színpadra.

529F1298-C289-4495-B21F-34E2F27B26A4

529F1298-C289-4495-B21F-34E2F27B26A4 (Fotó/Forrás: Keleti Éva)

A Nemzeti Színházról szólva kiemelte, hogy ott indult a pályája, később pedig Schwajda György is őt szerződtette le először az új Nemzetibe.

"A Nemzeti Színházba mentem be és onnan fogok meghalni"

- fogalmazott a színésznő. Bár Törőcsik Mari azt mondja, hogy neki "a színpad a minden", nem a film, számos emlékezetes alakítása a filmvászonhoz kötődik. Az 1955-ös legendás Körhintáról úgy véli, az volt az iszonyú szerencséje, hogy Fábri Zoltán rendezte. Nemcsak a vasfüggöny, kulturális falak is léteztek és Cannes-ban Fábri filmje törte át ezt a falat. A Körhintának persze mindenképpen sikere lett volna, de így ezt az őrjítő nagy első sikert Fábri vitte el, ezután jött a többi jó keleti film - tette hozzá.

Mint felidézte, a cannes-i fesztiválon Arany Pálmára jelölt Körhinta párizsi bemutatóján jelen lehetett, és boldog volt a film fogadtatása miatt. A Déryné, hol van? című filmért pedig megkapta Cannes-ban a legjobb női alakítás díját 1976-ban. Ezt Magyarországon kishírben közölték, a Film Színház Muzsikában egy fél sort kapott, de a rendező, Maár Gyula nevét már le sem írták - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy visszatekintve újra ezt a pályát választaná-e, Bessenyei Ferencet idézte, akitől egyszer azt kérdezték, mi lenne, ha nem színész lenne, mire kicsit elgondolkozott, és azt mondta: "Én nem tudom milyen az, ha valaki nem színész". Arra a kérdésre, hogy mit kíván a születésnapjára, úgy válaszolt: "szeretetet, amit meg is kapok, hál'istennek".

Alföldi Róbert és Törőcsik Mari

Alföldi Róbert és Törőcsik Mari (Fotó/Forrás: Puska Judit, forrás: Színházi Kritikusok Céhe)

A Fideliónak egy évvel ezelőtt adott interjújában így fogalmazott: "Szerepekről nem szeretek beszélni, mert olyan bonyolult folyamat, amíg összeáll egy előadás. A mesterségről is nagyon nehéz beszélni, mert ötvennyolc éve, amióta a pályán vagyok, már azóta is változott a színészet. Nagyon nehéz ezt megfogalmazni - lehet, hogy nem is lehet” – jegyezte meg a színésznő. Hozzátette: "Soha nem egy szerepre készülök, nem arról van szó, hogy embereket figyelek az utcán vagy a környezetemben. Az egész életemet felhasználom a szerepeimhez. Szerintem születni kell egy tehetséggel, meg kell tanulni a szakmát, persze nem mindegy, hogy kitől. Ezután jön az, hogy helyesen döntünk-e a pályánk kezdetén, hogy kire kell figyelni. Úgy érzem, a tenyerén hordozott az Isten, mert olyan mestereim voltak, mint Gellért Endre vagy Major Tamás, és kaptam legalább tizenhárom-tizennégy elképesztően jó rendezőt.”

Ugyancsak lapunknak mondta el a társulati munka kapcsán:

Ha én belépek valahova, ott nem lehet más, csak társulati munka.

"Szeretem, ha van rendező, mert rendező nélkül hiába a társulati munka. Egy-egy könnyebb bulvárdarabot, amit átlátunk mindannyian, azt talán meg lehet csinálni rendező nélkül is - ott mondhatjuk egymásnak, hogy ki hova menjen. Ahhoz elég az embernek a tehetsége, a neme, a kora és az ízlése, de egy igazi darabnál rendező nélkül az ember modoros lesz, mert nem tudja, hogy az eszközeit jól használja-e. De én szerencsés vagyok ebből a szempontból, mert meg is találtak mesterek, meg én is kutattam azért, hogy elhitessék velem, hogy még érdemes kimennem színpadra. Mindig megengedtem magamnak azt a luxust, hogy megkérdőjelezzem, szabad-e még színpadra mennem. Itt diktálják az előadást - és hál' Istennek jól diktálják, mert ha rosszul diktálnák, akkor lehet, hogy elmennék.”

Jordán Tamás és Törőcsik Mari

Jordán Tamás és Törőcsik Mari (Fotó/Forrás: SzoFi)

A színésznő megjegyezte: "minden premieremet elrontom. Vasziljev egyszer azt mondta, hogy »Maruszja, mindent megcsinált, amit kellett, csak azt nem, amiért érdemes volt a pályára jönni«. Nekem kell tíz előadás. Pilinszky János mondta - sajnos nem tudom csak mutatni, de megpróbálom elmagyarázni. Egyik oldalon van az adó, a színész, a másikon a kapó, a befogadó. Az igazi az, ha nem én indulok el, hogy gyertek velem, hanem én létezek és elindulnak felém."

November 23-án ünnepi gálával köszöntik a színésznőt a Nemzeti Színházban. Az estet Jordán Tamás rendezi, aki tíz évvel ezelőtt is rendezett már születésnapi műsort Törőcsik Mari tiszteletére.

Törőcsik Mari pályájáról ide kattintva olvashat további részleteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.