Első nap délután az Aradi Kamaraszínház A Kolozsvári bíró című családi előadását láthatják kicsik és nagyok a Várszínpadon.  Az előadás az ismert történetet meséli el Mátyás királyról és a kolozsvári bíróról, sok humorral, a reneszánsz kor zenéjét a mai hangzásokkal ötvöző, pergő ritmusú, kedves dalokkal, Tege Antal rendezésében és főszereplésével.  Este ugyancsak az aradiak a Kamarateremben A Zördög címmel Móricz Zsigmond három egyfelvonásos paraszttréfáját is bemutatják pajzán komédiaként élőzenével, tánccal, vigassággal Tapasztó Ernő rendezésében Éder Enikővel, Harsányi Attilával a főszerepekben.

Augusztus 3-án láthatja majd az érdeklődő közönség a Kolozsvári Állami Magyar Színház Hegedűs a háztetőn című monumentális előadását, a Tószínpadon. A nagysikerű, klasszikus, humoros musicalt, ami egy zsidó család külső kényszerek és belső vágyak által irányított életéről szól viharos történelmi időkben Béres László rendezte és Tevjét, a tejesembert Bogdán Zsolt játssza.

Hegedűs a háztetőn (Fotó/Forrás: Gyulai Várszínház)

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Az ember tragédiáját, Silviu Purčarete rendezésében, különleges helyszínen, a Vigadóban felépített díszletek között 4-én kétszer is bemutatja egymás után.  Az előadás dramaturgja, Visky András szerint „Purcărete összetéveszthetetlen humora, legendás kedvessége és szerénysége Az ember tragédiáját is váratlan közelségbe hozza: a nehéznek tűnő, 19. századi nagy madáchi költészet élővé és befogadhatóvá válik, elvont filozófiája-teológiája meg bizony átélhetővé.

Aligha láthattunk még egy ennyire közvetlen Tragédiát: kivételes, kultúrtörténeti pillanattal van dolgunk, nem kétséges.” 

Az ember tragédiája (Fotó/Forrás: Gyulai Várszínház)

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház A nép ellensége című előadását a Kamarateremben 7-én mutatja be Keresztes Attila rendezésében, Sebestyén Abával a főszerepben. Az ember vagy a pénz? Ibsen társadalmi drámájában egyéni érdek és társadalmi felelősség feszül egymásnak, szembeállítva az egyént a megélhetését féltő közösséggel és annak hangadóival.

Sebestyén Aba az egyik főszereplője a marosvásárhelyi Yorick Stúdió 6-án a Várszínpadon látható Lázadni veletek akartam című csak nemrég bemutatott zenés előadásának is, sőt, ő maga a rendező is. A Bódi Attila regényéből készült produkció a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül, de harminc évvel későbbi látószögből.

Lázadni veletek akartam (Fotó/Forrás: Gyulai Várszínház)

A gyergyói Figura Stúdió Örkény István: Tótékját 5-én a művelődési ház színpadán állítja színre. A gyergyói, Florin Vidamski rendezte Tóték térben és időben elhelyezhetetlen. Valahol magyar nyelvterületen játszódik, nagyjából ennyi biztos. Világa egy posztapokaliptikus világ, ezt az érintetlen szigetet a pusztulás és agresszió káoszában még egy ideig fenntarthatják az illúziók, de a burkon túli valóság beszivárgása az őrnagy érkezésével elkerülhetetlen.

A zárónapon 8-án délután Cári Tibor zenésztársaival idén is ad majd egy kamarakoncertet kortárs költők megzenésített verseivel. Cári Tibor zeneszerző különböző zenei stílusokkal kísérletezve, ezeket ötvözve szólaltatja meg a közösen kiválasztott többnyire kortárs erdélyi költők verseit. A versekből új identitású alkotások születnek: a néhol dzsessz, blues, sanzon és musical jegyeit ötvöző zene nem csak kíséri őket, hanem mélyebb értelmet is ad nekik.

Este a fesztivál zárásaként a Gyulai Várszínház a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrummal közös produkcióként mutatja be Goldoni: Két úr szolgája című művét a Tószínpadon. A Barabás Árpád rendezte előadás Goldoni egyik legtöbbet játszott, félreértésekkel, szerepjátszással, ármánykodással, váratlan fordulatokkal és sok szerelemmel teli darabját a klasszikus commedia dell’arte eszközeivel kelti életre a különleges helyszín lehetőségeit is kiaknázva.

Támogatott tartalom.