Színház

Érettségi tétel lett a Jurányi Ház

2019.06.05. 17:20
Ajánlom
A Jurányi Ház idén két középiskolában is érettségi tétel a szóbeli irodalom vizsgán. Két magyartanárnővel, Cserős Borbálával és Somfai Barbarával beszélgettünk arról, miért éppen a Jurányit választották.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában idén először fognak a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházból érettségizni a végzős diákok. A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumban pedig már szinte hagyomány, hogy a júniusi magyar szóbeli érettségiken a regionális kultúra tételek között szerepel a Jurányi. 

Mikor voltatok először a Jurányi Házban?

Cserős Borbála: Egy éve voltam először, de már sokkal régebben hallottam róla. Már egy ideje rajta volt a bakancslistámon. Ha magánúton mentem színházba, bár kisszínházakba járok, valahogy eddig nem a Jurányi felé sodort az élet, ha a diákokkal, akkor meg megtaláltam a pesti oldalon is a megfelelő választékot. Augusztusban léptem be ide először, és azt éreztem, hogy megtaláltuk a kolibris előadások folytatását, illetve már akkor arra gondoltam, hogy érettségi tételt csinálok a Jurányiból, mert tudtam, hogy a regionális kultúra témakörben új tételre lesz szükség, és sok minden volt akkoriban a fejemben a Jurányi mellett. Egy szerencsés véletlen folytán Vég Szilvivel (Vég Szilvia, a Füge kommunikációs munkatársa, sajtóreferens – a szerk.) is összefutottam, aki egyből partner volt a közös gondolkodásban: darabokat ajánlott, mesélt arról, hogy van iskola, ahol már tétel a Jurányi stb.

Somfai Barbara: Én nem tudok visszaemlékezni, akárhogy töröm a fejem. Réges-régen, szerintem akkor, amikor indult. (Most megnéztem, és 2012. szeptember. 4. az első jurányis levelem.)

CsB-Juranyi_2019-092919.jpg

Cserős Borbála és tanítványai (Fotó/Forrás: Jurányi Ház)

Mit jelent az, hogy a Kolibrinek a folytatása a Jurányi?

Cs. B.: Hatosztályos gimnáziumban tanítok, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. A „nagyokat” (11-12. évfolyam) tudjuk kőszínházakba vinni, ötleteim is vannak, hova és mire, a kicsiknél, vagyis a 7-8. osztályosoknál még működik a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, valamint a Bábszínháznak is vannak olyan előadásai, amik kötődnek az anyaghoz, és amikre el lehet őket vinni, de a 9-10.-esek egy köztes korosztály, mert ők már kinőtték a Kolibrit, ugyanakkor a kőszínházas darabok még túl hosszúak.

Kellett valami áthidaló megoldás, ami fellazítja a kereteket, de közben hozzájuk is szól.

A Jurányi előadásai egyféle bemelegítésnek is jók az esetleges későbbi alternatív színházi élményekhez is, mert sok szempontból fellazítják a hagyományos kereteket. Nagyon kellett ez a hely nekünk, hogy jöhessünk a 9-10.-esekkel, ne kudarcélmény legyen a színház, ne unatkozzon senki, hanem úgy jöjjön ki a diák, hogy az előadás szólt hozzá, és tud vele valamit kezdeni.

Melyik előadás volt az, amit nagyon élveztek a diákok?

Cs. B.: Az én csoportjaim A vezért és a Mi és Ők-et látták, utóbbi előadás hatásrendszere miatt katartikus volt a gyerekeknek, ami nem annyira kézenfekvő. Őket már nem olyan könnyű abba az állapotba hozni, amikor elakad a szavuk. De tőlünk voltak már diákok az Egy őrült naplóján, a Leszámolás velem-en, pedig a monodráma nehéz műfaj a befogadás szempontjából is. Már több darabot is előnéztem, így biztos jövünk még a következő évadban is ide.

S. B.: Sok előadást szerettek. Amire több osztályt is hoztam, mert biztos volt a siker, az a Toldi volt, amit itt is láttunk, és az Elhanyagolt férfiszépségek. Volt olyan tanítványom, aki a Lenzre jött többször, és kritikát is írt róla. De az abszolút és egyértelmű kedvenc az Egy őrült naplója.

Volt, hogy az iskolában kiszivárgott a hír, hogy viszek egy osztályt és csapatostul érkeztek a jegyért könyörgő diákok más osztályokból.

Fűt-fát ígértek, ha őket is viszem, mert nem volt könnyű jegyet kapni az Őrültre.

osztaly-092919.jpg

a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 12. A tánctagozatos osztálya, a tanárnővel, Somfai Barbarával a Jurányi Házban (Fotó/Forrás: Jurányi ház)

Mindig előnézitek a darabokat?

Cs. B.: Nem itt, de volt már rossz tapasztalatunk, ezért mindig előnézem, igen.

S. B.: Legtöbbször igen, de nem mindig. Szoktam füleseket kapni, és megbízhatóak a forrásaim :) 

A diákok visszajelzése minden esetben pozitív volt eddig?

Cs. B.: Igen, de nálunk egyébként sem az abszolút rajongás a lényeg, hanem hogy hozzá tudjanak szólni, tudjanak a látottakkal valamit kezdeni, véleményt, kérdéseket megfogalmazni. Szerencsére az itteni előadások sosem hagyták őket hidegen.

S. B.: Nem, de az nem baj. A rossz előadásokról is sokat lehet beszélni, néha többet, mint a jóról. Mivel az iskolánkban, a Nemesben gyakorlatos színésznek és táncosnak tanulnak, általában elszánt színházba járók a tanítványaim, egy-egy gyengébb előadás nem tántorítja el őket.

Milyen szempontok szerint választotok darabot a diákoknak?

Cs. B.: A legkézenfekvőbb az, ha a választott darab kapcsolódik a tananyaghoz. De idén a Jurányiba elsősorban nem irodalmi művekre hoztam a gyerekeket (bár irodalmi művekből készültek, nem kötődtek szorosan a tananyaghoz), a téma, az eszköztár és a hatásmechanizmus volt a lényeg, amiről szerettem volna, ha gondolkodnak. Ebben általában amúgy is partnerek, mert

a mi diákjaink többsége eleve rendelkezik színházba járási tapasztalattal, és az sem gond, ha valamit el kell olvasniuk, majd utána véleményt alkotniuk róla. 

S. B.: A legjobb előadásokra igyekszünk jönni, és olyanokra, amik formabontók, és ettől izgalmasnak ígérkeznek. De volt olyan is, hogy azért jöttünk el egy előadásra, mert egy bejáráson belenézhettünk a próbába, és olyankor mindig nagyon érdekes az összevetés. Ilyen volt a Lenz és a Vojáger is. Legutóbb a Mi és őket azért néztük meg, mert László Lilit, az előadás egyik szereplőjét el tudtam hívni az osztályomhoz egy beszélgetésre, és kellett egy közös friss élmény.

Juranyikert_Gulyas_Dora-093819.jpg

a Jurányi Ház kertje (Fotó/Forrás: Gulyás Dóra / Jurányi Ház)

Hogyan lett a Jurányi érettségi tétel a Trefortban és a Nemes Nagyban?

Cs. B.: Megláttam benne a lehetőséget. Tetszik a koncepció, az inkubátorház ötlete, az ernyőszervezet jellege – ezek mind-mind olyan fogalmak, amelyeket nem baj, ha ismernek a gyerekek. Nyilván kilóg a hagyományos érettségi tételek közül, már csak abból a szempontból is, hogy valamiféle tágabb kontextust ragad meg.

Szeretném, ha a diákjaink úgy érettségiznének le, hogy hallottak arról, milyen a mai magyar kultúra működése, hogy tudják, miért fontos, hogy egy ilyen intézmény létezzen.

Ráadásul olyan témákkal érintkezik a tétel, ami engem érdekel (város szövete - beágyazottság, kultúra működése), és gondoltam, ez őket is érdekelheti, de ha nem, akkor is fontos, hogy találkozzanak vele. Lehet, hogy eddig nem gondolkodtak azon, mit jelent például a helyi felelősségvállalás, milyen lehetőségei vannak a civileknek, hol érintkezhet civil és üzleti szféra stb., de ez egy remek alkalom ezeknek a felfedezésére is.

S. B.: Én már az előző iskolámban, a Budai Középiskolában is a Jurányit választottam érettségi tételnek. Szerintem jó döntés volt, hogy minden érettségi tételsorban kell szerepelnie egy regionális kultúra tételnek. Ez izgalmasabbá és élőbbé teheti az irodalomtanítást. Mindig próbáltam figyelni, mik azok a helyek, kezdeményezések, amik kulturálisan meghatározóak körülöttünk. Először a Bajor Gizi Színészmúzeum volt tétel, aztán az irodalmi kávéházak története, a Nyitott Műhely, de már évek óta fixen a Jurányit választom. Azért is, mert

itt mindig eltölthetünk egy laza délutánt, benézhetünk olyan műhelyekbe, ahova más módon esélyünk se lenne eljutni.

Kulcsar_Viktoria_Foto_Szilvagyi_Zalan-093015.jpg

Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója (Fotó/Forrás: Szilvágyi Zalán, Jurányi Ház)

A Jurányi a képzésünk profiljához is passzol, idén táncos osztályt hoztam, és pont be tudtunk menni a Műhely Alapítványhoz, ahol hallottunk a gyakornoki programról, és ott többen azonnal eldöntötték, hogy ezt megpróbálják. Az is jó, hogy legtöbbször Kulcsár Viki (Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Füge elnöke, a Jurányi alapítója – a szerk.) is beszél a gyerekekkel, és a tanítványaim – akiknek a nagyobb része lány – láthatják, hogy milyen klassz dolgot hívott életre a semmiből ez a fiatal, halk szavú nő.

Hogyan lehet felkészülni a Jurányi-tételre?

Cs. B.: Nálunk a független, helyi kulturális intézmény működése a tétel témája. A diákoknak be kell mutatni a Ház működését, történetét, az intézményi célokat és a jelentőségét. Jártunk itt, Vég Szilvi kalauzolt körbe minket és mesélt az intézményről, szóval

az érettségin majd mondaniuk kell valami olyat is, ami személyes, ami megragadta őket. Belestünk a színházterembe, a laborba, a jelmeztárba, a Noppához.

Még a látogatás előtt azt kértem a gyerekektől, hogy nézzék meg, milyen anyag van a házlakókról, és készüljenek kérdésekkel. A noppásoknak például ezeket fel is tették. És bár nem tudtunk mindenhova bemenni, ahova előzetesen terveztük – ilyen a napi gyakorlat, amikor a Ház működik: napközben módosulhat bármi –, azok az előzetes kérdések sem vesznek kárba, amelyeket nem tettünk fel, hisz a felkészülést segítik. A látogatás alatt sok-sok fotó is készült. Ezek után ők állítják össze a tételüket a kapott segédanyagokkal. Nekem az a fontos, hogy a feleletük azt bizonyítsa, hogy megértették, miért ez a tétel, más szóval adjanak értelmet a tételcímnek, és tudjanak beszélni a függetlenekről és a kultúra működésről.

Egyébként a Jurányi épülete, a lépcsőház, nagyon hasonlít a Treforthoz, hisz itt is iskola működött korábban, és kb. ugyanabban az időszakban épülhetett a két épület. Amikor itt jártunkkor beléptünk, többen megjegyezték, 

Tanárnő, ez olyan, mint a Trefort”. Mindenki rögtön otthonosan érezte magát.

S. B.: Én a körbejárást szervezem meg nekik Vég Szilvivel, idén már csak a ballagás után, tudtunk jönni. Először Viki mesélt a Jurányi történetéről, működéséről, aztán Szilvi végigkísért minket, és benéztünk 5-6 helyre. A diákok jegyzeteltek, a többi, a tétel összeállítása az ő dolguk. Ehhez otthon is készülnek, olvasnak a Jurányiról. Vicces, mert egy-egy jó felelő simán zavarba tud hozni a szóbelin, amikor olyanokat mond a Jurányiról, amiről nekem amúgy fogalmam sem volt.

 

Forrás: Jurányi Ház, Bordás Katinka

Fejléckép: László Lili és Vilmányi Benett, a Mi és ők című előadásban (Fotó: Jurányi Ház)

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Színház

Botrány a Katonában: kitiltották az egyik dolgozót

A Katona József Színház egyik szerződéses munkatársa erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A színház nem nevezte meg a szóban forgó személyt.
Klasszikus

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.
Klasszikus

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Botrány a Katonában: kitiltották az egyik dolgozót

A Katona József Színház egyik szerződéses munkatársa erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A színház nem nevezte meg a szóban forgó személyt.
Színház magazin

Egy beugrás története

Színházi szokás, hogy az előadás szereplői kezdés előtt egy órával érkeznek. Van ki ráérősebb, van ki sietősebb. Mindenkinek megvan a maga rituáléja.
Színház interjú

„Nem akarjuk zsebre dugott kézzel szemlélni a világ folyását” - Interjú Kovács D. Dániellel

Négy fiatal rendező, Hegymegi Máté, Kovács D. Dániel, Pass Andrea és Szenteczki Zita összefogásával új alternatív társulat alakult, a NARRATÍVA. Bemutatkozó előadásukat, a Kurázsi és gyerekeit Kovács D. Dániel rendezi a felújított Radnóti Tesla Laborban.
Színház hír

Radnóti Zsuzsát díjazta a Fidelio példamutató kezdeményezéséért

A Fidelio szerkesztőségének felterjesztése alapján az Art is Business Díj kuratóriuma Radnóti Zsuzsa dramaturgnak ítélte oda a Fidelio "Művészek a művészekért" különdíjat a Kortárs Magyar Dráma-díj megalapításáért.
Színház premier

Gergye Krisztián ADHD-és gyerekekről szóló előadást rendez a B32-ben

Egy felnőni képtelen, „laza” anyuka; egy figyelemhiányos-hiperaktív, rosszabb pillanataiban fékezhetetlen fiú; és szomszédjuk, egy trauma miatt dadogó ex-tanárnő a főszereplői a Mit tennél, ha meghalnék? c. drámának, a szereplők: Horváth Lili, Varga Ádám Simkó Katalin.