Színház

Érettségi tétel lett a Jurányi Ház

2019.06.05. 17:20
Ajánlom
A Jurányi Ház idén két középiskolában is érettségi tétel a szóbeli irodalom vizsgán. Két magyartanárnővel, Cserős Borbálával és Somfai Barbarával beszélgettünk arról, miért éppen a Jurányit választották.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában idén először fognak a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházból érettségizni a végzős diákok. A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumban pedig már szinte hagyomány, hogy a júniusi magyar szóbeli érettségiken a regionális kultúra tételek között szerepel a Jurányi. 

Mikor voltatok először a Jurányi Házban?

Cserős Borbála: Egy éve voltam először, de már sokkal régebben hallottam róla. Már egy ideje rajta volt a bakancslistámon. Ha magánúton mentem színházba, bár kisszínházakba járok, valahogy eddig nem a Jurányi felé sodort az élet, ha a diákokkal, akkor meg megtaláltam a pesti oldalon is a megfelelő választékot. Augusztusban léptem be ide először, és azt éreztem, hogy megtaláltuk a kolibris előadások folytatását, illetve már akkor arra gondoltam, hogy érettségi tételt csinálok a Jurányiból, mert tudtam, hogy a regionális kultúra témakörben új tételre lesz szükség, és sok minden volt akkoriban a fejemben a Jurányi mellett. Egy szerencsés véletlen folytán Vég Szilvivel (Vég Szilvia, a Füge kommunikációs munkatársa, sajtóreferens – a szerk.) is összefutottam, aki egyből partner volt a közös gondolkodásban: darabokat ajánlott, mesélt arról, hogy van iskola, ahol már tétel a Jurányi stb.

Somfai Barbara: Én nem tudok visszaemlékezni, akárhogy töröm a fejem. Réges-régen, szerintem akkor, amikor indult. (Most megnéztem, és 2012. szeptember. 4. az első jurányis levelem.)

CsB-Juranyi_2019-092919.jpg

Cserős Borbála és tanítványai (Fotó/Forrás: Jurányi Ház)

Mit jelent az, hogy a Kolibrinek a folytatása a Jurányi?

Cs. B.: Hatosztályos gimnáziumban tanítok, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. A „nagyokat” (11-12. évfolyam) tudjuk kőszínházakba vinni, ötleteim is vannak, hova és mire, a kicsiknél, vagyis a 7-8. osztályosoknál még működik a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, valamint a Bábszínháznak is vannak olyan előadásai, amik kötődnek az anyaghoz, és amikre el lehet őket vinni, de a 9-10.-esek egy köztes korosztály, mert ők már kinőtték a Kolibrit, ugyanakkor a kőszínházas darabok még túl hosszúak.

Kellett valami áthidaló megoldás, ami fellazítja a kereteket, de közben hozzájuk is szól.

A Jurányi előadásai egyféle bemelegítésnek is jók az esetleges későbbi alternatív színházi élményekhez is, mert sok szempontból fellazítják a hagyományos kereteket. Nagyon kellett ez a hely nekünk, hogy jöhessünk a 9-10.-esekkel, ne kudarcélmény legyen a színház, ne unatkozzon senki, hanem úgy jöjjön ki a diák, hogy az előadás szólt hozzá, és tud vele valamit kezdeni.

Melyik előadás volt az, amit nagyon élveztek a diákok?

Cs. B.: Az én csoportjaim A vezért és a Mi és Ők-et látták, utóbbi előadás hatásrendszere miatt katartikus volt a gyerekeknek, ami nem annyira kézenfekvő. Őket már nem olyan könnyű abba az állapotba hozni, amikor elakad a szavuk. De tőlünk voltak már diákok az Egy őrült naplóján, a Leszámolás velem-en, pedig a monodráma nehéz műfaj a befogadás szempontjából is. Már több darabot is előnéztem, így biztos jövünk még a következő évadban is ide.

S. B.: Sok előadást szerettek. Amire több osztályt is hoztam, mert biztos volt a siker, az a Toldi volt, amit itt is láttunk, és az Elhanyagolt férfiszépségek. Volt olyan tanítványom, aki a Lenzre jött többször, és kritikát is írt róla. De az abszolút és egyértelmű kedvenc az Egy őrült naplója.

Volt, hogy az iskolában kiszivárgott a hír, hogy viszek egy osztályt és csapatostul érkeztek a jegyért könyörgő diákok más osztályokból.

Fűt-fát ígértek, ha őket is viszem, mert nem volt könnyű jegyet kapni az Őrültre.

osztaly-092919.jpg

a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 12. A tánctagozatos osztálya, a tanárnővel, Somfai Barbarával a Jurányi Házban (Fotó/Forrás: Jurányi ház)

Mindig előnézitek a darabokat?

Cs. B.: Nem itt, de volt már rossz tapasztalatunk, ezért mindig előnézem, igen.

S. B.: Legtöbbször igen, de nem mindig. Szoktam füleseket kapni, és megbízhatóak a forrásaim :) 

A diákok visszajelzése minden esetben pozitív volt eddig?

Cs. B.: Igen, de nálunk egyébként sem az abszolút rajongás a lényeg, hanem hogy hozzá tudjanak szólni, tudjanak a látottakkal valamit kezdeni, véleményt, kérdéseket megfogalmazni. Szerencsére az itteni előadások sosem hagyták őket hidegen.

S. B.: Nem, de az nem baj. A rossz előadásokról is sokat lehet beszélni, néha többet, mint a jóról. Mivel az iskolánkban, a Nemesben gyakorlatos színésznek és táncosnak tanulnak, általában elszánt színházba járók a tanítványaim, egy-egy gyengébb előadás nem tántorítja el őket.

Milyen szempontok szerint választotok darabot a diákoknak?

Cs. B.: A legkézenfekvőbb az, ha a választott darab kapcsolódik a tananyaghoz. De idén a Jurányiba elsősorban nem irodalmi művekre hoztam a gyerekeket (bár irodalmi művekből készültek, nem kötődtek szorosan a tananyaghoz), a téma, az eszköztár és a hatásmechanizmus volt a lényeg, amiről szerettem volna, ha gondolkodnak. Ebben általában amúgy is partnerek, mert

a mi diákjaink többsége eleve rendelkezik színházba járási tapasztalattal, és az sem gond, ha valamit el kell olvasniuk, majd utána véleményt alkotniuk róla. 

S. B.: A legjobb előadásokra igyekszünk jönni, és olyanokra, amik formabontók, és ettől izgalmasnak ígérkeznek. De volt olyan is, hogy azért jöttünk el egy előadásra, mert egy bejáráson belenézhettünk a próbába, és olyankor mindig nagyon érdekes az összevetés. Ilyen volt a Lenz és a Vojáger is. Legutóbb a Mi és őket azért néztük meg, mert László Lilit, az előadás egyik szereplőjét el tudtam hívni az osztályomhoz egy beszélgetésre, és kellett egy közös friss élmény.

Juranyikert_Gulyas_Dora-093819.jpg

a Jurányi Ház kertje (Fotó/Forrás: Gulyás Dóra / Jurányi Ház)

Hogyan lett a Jurányi érettségi tétel a Trefortban és a Nemes Nagyban?

Cs. B.: Megláttam benne a lehetőséget. Tetszik a koncepció, az inkubátorház ötlete, az ernyőszervezet jellege – ezek mind-mind olyan fogalmak, amelyeket nem baj, ha ismernek a gyerekek. Nyilván kilóg a hagyományos érettségi tételek közül, már csak abból a szempontból is, hogy valamiféle tágabb kontextust ragad meg.

Szeretném, ha a diákjaink úgy érettségiznének le, hogy hallottak arról, milyen a mai magyar kultúra működése, hogy tudják, miért fontos, hogy egy ilyen intézmény létezzen.

Ráadásul olyan témákkal érintkezik a tétel, ami engem érdekel (város szövete - beágyazottság, kultúra működése), és gondoltam, ez őket is érdekelheti, de ha nem, akkor is fontos, hogy találkozzanak vele. Lehet, hogy eddig nem gondolkodtak azon, mit jelent például a helyi felelősségvállalás, milyen lehetőségei vannak a civileknek, hol érintkezhet civil és üzleti szféra stb., de ez egy remek alkalom ezeknek a felfedezésére is.

S. B.: Én már az előző iskolámban, a Budai Középiskolában is a Jurányit választottam érettségi tételnek. Szerintem jó döntés volt, hogy minden érettségi tételsorban kell szerepelnie egy regionális kultúra tételnek. Ez izgalmasabbá és élőbbé teheti az irodalomtanítást. Mindig próbáltam figyelni, mik azok a helyek, kezdeményezések, amik kulturálisan meghatározóak körülöttünk. Először a Bajor Gizi Színészmúzeum volt tétel, aztán az irodalmi kávéházak története, a Nyitott Műhely, de már évek óta fixen a Jurányit választom. Azért is, mert

itt mindig eltölthetünk egy laza délutánt, benézhetünk olyan műhelyekbe, ahova más módon esélyünk se lenne eljutni.

Kulcsar_Viktoria_Foto_Szilvagyi_Zalan-093015.jpg

Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója (Fotó/Forrás: Szilvágyi Zalán, Jurányi Ház)

A Jurányi a képzésünk profiljához is passzol, idén táncos osztályt hoztam, és pont be tudtunk menni a Műhely Alapítványhoz, ahol hallottunk a gyakornoki programról, és ott többen azonnal eldöntötték, hogy ezt megpróbálják. Az is jó, hogy legtöbbször Kulcsár Viki (Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Füge elnöke, a Jurányi alapítója – a szerk.) is beszél a gyerekekkel, és a tanítványaim – akiknek a nagyobb része lány – láthatják, hogy milyen klassz dolgot hívott életre a semmiből ez a fiatal, halk szavú nő.

Hogyan lehet felkészülni a Jurányi-tételre?

Cs. B.: Nálunk a független, helyi kulturális intézmény működése a tétel témája. A diákoknak be kell mutatni a Ház működését, történetét, az intézményi célokat és a jelentőségét. Jártunk itt, Vég Szilvi kalauzolt körbe minket és mesélt az intézményről, szóval

az érettségin majd mondaniuk kell valami olyat is, ami személyes, ami megragadta őket. Belestünk a színházterembe, a laborba, a jelmeztárba, a Noppához.

Még a látogatás előtt azt kértem a gyerekektől, hogy nézzék meg, milyen anyag van a házlakókról, és készüljenek kérdésekkel. A noppásoknak például ezeket fel is tették. És bár nem tudtunk mindenhova bemenni, ahova előzetesen terveztük – ilyen a napi gyakorlat, amikor a Ház működik: napközben módosulhat bármi –, azok az előzetes kérdések sem vesznek kárba, amelyeket nem tettünk fel, hisz a felkészülést segítik. A látogatás alatt sok-sok fotó is készült. Ezek után ők állítják össze a tételüket a kapott segédanyagokkal. Nekem az a fontos, hogy a feleletük azt bizonyítsa, hogy megértették, miért ez a tétel, más szóval adjanak értelmet a tételcímnek, és tudjanak beszélni a függetlenekről és a kultúra működésről.

Egyébként a Jurányi épülete, a lépcsőház, nagyon hasonlít a Treforthoz, hisz itt is iskola működött korábban, és kb. ugyanabban az időszakban épülhetett a két épület. Amikor itt jártunkkor beléptünk, többen megjegyezték, 

Tanárnő, ez olyan, mint a Trefort”. Mindenki rögtön otthonosan érezte magát.

S. B.: Én a körbejárást szervezem meg nekik Vég Szilvivel, idén már csak a ballagás után, tudtunk jönni. Először Viki mesélt a Jurányi történetéről, működéséről, aztán Szilvi végigkísért minket, és benéztünk 5-6 helyre. A diákok jegyzeteltek, a többi, a tétel összeállítása az ő dolguk. Ehhez otthon is készülnek, olvasnak a Jurányiról. Vicces, mert egy-egy jó felelő simán zavarba tud hozni a szóbelin, amikor olyanokat mond a Jurányiról, amiről nekem amúgy fogalmam sem volt.

 

Forrás: Jurányi Ház, Bordás Katinka

Fejléckép: László Lili és Vilmányi Benett, a Mi és ők című előadásban (Fotó: Jurányi Ház)

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Könyv

Online várja a vásárlókat az ország egyik legnagyobb könyvesbolthálózata

Habár a Líra könyvesboltok ideiglenesen bezártak, a weboldal segít abban, hogy senki se maradjon könyvek nélkül a karantén alatt. A Líra Könyv Zrt. sajtóközleménye.
Színház

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Színház ajánló

Ősbemutató és vastaps

Óriási sikert könyvelhet el ismét a Vörösmarty Színház: március 7-én a Nagyszínházban megtartották a Trianon ősbemutatóját, amit vastapssal ünnepelt a közönség. Sárosi István drámája diplomáciai jegyzőkönyvek, könyvtári és levéltári dokumentumok felhasználásával készült.
Színház ajánló

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 
Színház hír

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Színház hír

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.