Színház

...és a ló kérdez

2010.05.11. 11:35
Ajánlom
Ez a Liliom valamivel idősebb, korpulensebb, mint a társai. Nem a vurstli párductestű vagánya. Ránézésre Molnár Ferenc maga.

"LILIOM. Hát aztán most fogd meg a kezemet.

JULI.  Hiszen mindig fogom. "

Furcsa szerzet az író. Átél valamit, sír, szenved, könyörög, megbánja a bűnét, majd papírra veti az egészet mint valami nyilvános bocsánatkérést. Ahogy Molnár Ferenc a Liliom című darabot cserébe az első feleségének kiosztott pofonokért. Aztán az író már rég nincs, a feleség Vészi Margit se, de még száz év után is az asszonyverő Liliomot siratja a lelkünk. Legalábbis, ha a történetet ilyen kavargó érzelmekkel, visszafogott humorral, a lármás események mögé bújó csendes emelkedettséggel mesélik el.

A szombathelyi Weöres Sándor Színház Liliomját a vidéki színházakat vendégül látó Rivalda Fesztivál hívta meg a Tháliába. Az előadás épp betölti a teret, akár oda is  készülhetett volna. A vurstlit a színpadon egy lazán ott felejtett kocsi idézi, nem valódi, a körhinta kiszakított darabja, mintha a külvárosi vagány és a szegény cselédlány egymásra találása eleve feltételezné a földi értelemben kurtára szabott, ám mégiscsak örökké tartó szerelmet. Nincs itt semmi idill, száz évre visszanyúló virtigli valóság van. Ezt sugallják a Horgas Péter tervezte tér két oldalára helyezett "realista" lófejek is, mintha csak Vészi Margit másik udvarlója, Ady Endre kérdezné velük vadul. "...Hát mi lesz ebből, tekintetes úr?"

Hát, mi lesz? Az, hogy mielőtt a színészek megszólalnának, a testük már beszél helyettük. Ez a Liliom valamivel idősebb, korpulensebb, mint a társai. Nem a vurstli párductestű vagánya. Ránézésre Molnár Ferenc maga. Illetve a saját képére kreált külvárosi változat. (Ahogy az 1919-es Liliom, Csortos Gyula is hasonlított rá.) Szeretnivaló, gátlásos vadorzó. Olyan "érted haragszom" típus. Vészi Margiton kívül bárki megbocsátana neki. Szabó Győző nem nyavalyog. Kicsit sem hatásvadász, inkább visszafog. Liliom haldoklás jelenetén úgy vezet végig, hogy nem kell mindenáron megsiratnunk. Viszont örökre fejünkbe ég a kép. Ez a Liliom (született Závoczki Endre) igazából nem a nőket veri, az életen vesz bosszút. A rongyos, hálátlan életen, amely elnézi, hogy a sápadt kis fehércseléd kenyérhajat rágcsáljon, miközben a gyermeküket várja. Csonka Szilvia aprócska Julija szinte elvész az ura kezei között. Az fél karral egyszer a levegőbe is hajítja, csupán hogy megmutassa, miként is kaphatna ez az erős lelkű gyönge virágszál egy olyan igazi, Liliom féle pofont...

A rendező Valló Péter azt mutatja, amit a legjobban tud. Nem elvonatkoztat, nem modernkedik, élettel tölti meg a színházat. Szépen, klasszikusan a szövegből kiindulva... Illetve nem is. Még előbbre nyúl. A színpadi szöveg szikárabb előképéhez. Duró Győző dramaturggal együtt munkálkodva beviszik az előadásba a Liliom Molnár Ferenc-i őstörténetét - az Altató mese címen írt novella szellemiségét. E szűkszavú, már-már balladai tömörségű próza aurája lengi be a színpadot, foglalja egységbe a történetet, szüli a színpadi ötleteket. Például a "mosdatás" gyönyörű szimbólumokat hordozó, kultikus mozzanatát, mikor is Julika egy vizes ronggyal tisztítaná le az éppen hazatért, csatakos Liliomot, de az türelmetlenül elhárítja, aztán a történet egy későbbi pontján az immár mozdulatlan, halott férfin fejezi be a mosdatás sokjelentésű aktusát.

Ebben az előadásban a humor is mélyről fakad. Sunyi, butuska, életnek kiszolgáltatott mellékszereplőkön - Czapkó Antal hétrét görnyedő Ficsurján, Bálint Éva föltörekvő Mariján, Czukor Balázs komolykodó Hugóján - mosolygunk olykor. Többnyire befelé. És kacarászunk az angyalszárnyas "égi rendőrökön" is. A mennyei ügyekben bölcs iróniával intézkedő Jordán Tamás-Szerémi Zoltán pároson. Viszont nagyon is komoly figura Kiss Mari jó stílusban öltözködő (jelmez: Zelenka Nóra), tragikus alakká növő Muskátnéja és Vlahovics Edit árnyaltan önzetlen, szépséges Hollundernéja.

Az előadás második felében már kevesebb történik. Molnár Ferenc Julika szájába adja azt a mondatot, amelyet a feleségéből még ezzel a remekművével sem sikerült kicsikarni. "Igen, fiam... az lehet. Megütik az embert... és... és nem fáj."  (Majd befejezve a darabot rövid úton beleszerelmesedik a Julikát játszó Varsányi Irénbe.) A színpadon pedig minden pontosan úgy zajlik - nem véletlenül idézi a műsorfüzet -, ahogy azt Molnár az Altató mesében előírja. "A mesét szép csöndesen, folyékonyan kell mondani, az elejét élénken, mintha igaz volna, a végét pedig már lassabban és halkan..."

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Balázs János a Steinway nagykövete lett

A zongoraművész október 14-én, Hamburgban vehette át a Young Steinway Artist nemzetközi elismerést.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Vizuál

Jeremy Irons a Pradóban bolyong

A művészet templomai sorozat októberi premierfilmjében a fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Prado Múzeum hív különleges utazásra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Mi történt Gina Lollobrigida és Fidel Castro között? – Interjú Pozsgai Zsolttal, a Gina és Fidel szerzőjével

Különleges találkozásnak állít emléket a Spirit Színház legújabb darabja: 1974-ben Gina Lollobrigida Kubába utazik, hogy interjút készítsen az ország diktátorával, Fidel Castróval. A találkozás mindkettejükben mély nyomot hagyott. Pozsgai Zsolttal, a mű szerzőjével beszélgettünk.
Színház ajánló

„Pusztító szenvedély, érzelmekkel teli háború” – A Feketeszárú cseresznyét mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház

A Feketeszárú cseresznyét először 1930-ban mutatták be. Az 1920-as trianoni diktátum után játszódó mű hozta meg a szerző számára az igazi sikert és tette ünnepelt drámaíróvá. Október 11-én Szőcs Artur rendezésében mutatjuk be Hunyady Sándor színjátékát a Kamaraszínházban.
Színház ajánló

Valós és fiktív élményanyagból született a modern kori rabszolgasággal foglalkozó előadás a Bethlen téren

A modern kori rabszolgaságnak mutat görbe tükröt és vezet be egy fájóan érzékeny téma kérdéseibe Cortés Sebastián rendező, a Dajkamese című előadásban. A Találkozások tehetségprogram legújabb bemutatójának főszereplői Nyakó Júlia és Kovács Domokos.
Színház portré

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Színház ajánló

A Játék a kastélyban indította a Vörösmarty Színház jubileumi évadát

Különleges este volt a székesfehérvári Vörösmarty Színház életében az október 5-i, hiszen a teátrum önálló társulatának megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünnepli ebben az évadban, amelynek első bemutatója Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című komédiája. A premiert ünnepélyes pillanatok is megelőzték: Cser-Palkovics András polgármester „Pro Theatro Civitatis Albae Regalis” díjat adott át Juhász Illés színművésznek.