Színház

„És valami tiszta csend üdve lebeg odalent” – 115 éve hunyt el Henrik Ibsen

2021.05.23. 13:50
Ajánlom
A „modern dráma atyja” és a modernizmus egyik színházi megalapozója költőből vált korának egyik legellentmondásosabb, de egyben legismertebb és legtöbbet játszott drámaírójává.

1828. március 20-án született egy norvégiai kisvárosban, Skienben, ahol gyerekkorában patikussegédként dolgozott. Az irodalmi színtérre csak 1849 után lépett egy magyar kötődésű verssel. A Til Ungarn (Magyarországra) a forradalom és szabadságharc eseményeit dolgozza fel.

Portrett_av_Suzannah_Ibsen_-_no-nb_digifoto_20150709_00002_bldsa_ib1b1003-131118.jpg

Suzanna, akiről Ibsen számos női karaktert mintázott (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Még abban az évben megjelent első drámája is, Catilina címmel, onnantól kezdve pedig ontotta magából a darabokat. Korai próbálkozásai nem igazán sikerültek, nem is találta meg velük a közönségét. Majd 1863-ban megírta talán legszemélyesebb történetét, a Trónkövetelőket, amit már a kritikusai is pozitívan fogadtak. Az igazi elismerés azonban még ekkor is váratott magára, A szerelem komédiája című, realista vonásokat mutató darabja ugyanis megbukott.

Nem sokkal korábban írt, A solhaugi ünnep című művének 1856-os sikere ellenben bizakodásra adott okot, ráadásul Ibsen – aki ez idő tájt a bergeni Norvég Színház igazgatója volt – Magdalene Thoresen irodalmi szalonjában megismerte Suzannát, egy lelkész lányát, akivel két évvel később össze is házasodott.

Kapcsolatuk idillikusan indult, Ibsen versben kért találkozót a lánytól, aki rögtön beleszeretett a drámaíróba. Bár a férfi írói törekvései miatt később eltávolodtak egymástól, Suzanna mindvégig támogatta férjét, később pedig ő maga is próbálkozott bekerülni az irodalmi körökbe, drámákat fordított norvégra.

1859-ben megszületett egyetlen közös gyermekük, Sigurd, aki amellett, hogy osztozott szülei irodalomszeretetében, a politikában is megtalálta a helyét. Ibsennek ekkor volt már egy törvénytelen fia, ugyanis 1846-ban viszonyt folytatott egy gazdag hajótulajdonos lányával, a nála 10 évvel idősebb Elsével, aki teherbe esett. Ibsen a városi végrehajtó levelére válaszolva ismerte el az apaságot, és 14 éves koráig fizette titokban Hans Jacob Henriksen után a gyerektartást. Bár a család igyekezett titkolni a törvénytelen gyerek kilétét, Sigurd tudott a féltestvéréről, aki kovácsként és hegedűkészítőként dolgozott.

A magánéleti botrányok és a részleges szakmai sikerek arra késztették Ibsent, hogy 1865-ben elhagyja hazáját, és annak reményében, hogy költészete új erőre kap, Rómába utazott. Itt írta meg első nagy drámáját a Brandot, amit egy évvel később, 1867-ben a Peer Gynt követett. Utóbbi főszereplőjét, Aaset, Suzannáról mintázta.

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

Kapcsolódó

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.

A pozitív fogadtatáson felbuzdulva Ibsen 1873-ban megírta grandiózus, messianisztikus tízfelvonásos művét, A császár és a galileait.

A dráma Flavius Iulianus római császár életét dolgozza fel, és később az író a fő műveként hivatkozott rá.

A császár és a galileai után azonban Ibsen elszakadt a történelmi témáktól és saját korát vette górcső alá. Prózában írt realista darabjai – mint például a Nóra (Babaszoba) vagy a Kísértetek – megosztották a közvéleményt, és bár ismertséget szerzett, a szakmai és nézői visszhangok felbőszítették.

A Kísértetek fogadtatása után írta meg például az erősen önéletrajzi ihletésű darabját, A hazaárulót, majd kicsit lenyugodva az ellenpárját, A vadkacsát – utóbbiban valószínűleg Gregers karakterét mintázta magáról, gúnyolódva a figurán. Ez a kettősség aztán a későbbiekben is jellemezte drámaírói munkásságát.

GettyImages-520713737-131735.jpg

Henrik Ibsen (Fotó/Forrás: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images Hungary)

Mivel művei az egyes alkotói korszakaiban élesen egy irányvonalat képviselnek, elterjedt róla, hogy darabjait egy-egy eszme nevében írta. A hamis pletykák terjesztői ráadásul közvetlen írói közegéből kerültek ki, William Butler Yeats mellett többen is hangot adtak nemtetszésüknek. William Archer és George Bernard Shaw például külön tanulmánykötetet szentelt a jelenségnek, de Henry Louis Mencken közgazdász is megjelentetett róla egy disszertációt.

„Költeni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk fölött”

– vallotta Ibsen, híres mondata pedig mottóvá vált a Nyugat-könyvekben. 1877-ből származó költeménye tökéletesen rávilágít a drámaíró érdeklődési körére: a figurák belső világára helyezte a hangsúlyt. A kor íróinak – így Ibsennek is – azonban több nehézséggel kellett szembenézniük, például azzal, hogy a természettudományokból átszivárgó, úgynevezett determinista elv alapjaiban határozta meg a társadalmi viszonyokat, eltávolítva egymástól az embereket, akik kezdték elveszíteni a hitüket a közvetlenül tapasztalható dolgokban. Ibsen ez utóbbival szembement: hirdette a közvetlen tapasztalás fontosságát, felfogása pedig évtizedekre meghatározta a drámairodalom alakulását. Magyarországon is rendkívül népszerű szerzőnek számít, olyannyira, hogy a mai napig ő a legtöbbet játszott külföldi szerzők egyike.

Népszerűsége saját korában a támadások hatására azonban látványosan csökkent. Még pályatársa, Bertolt Brecht is kritikával illette, és bár a Kis organonban közölt írásában nem fejtette ki, hogy valójában kiről is szól a bírálat, melyben azt veti a drámaíró szemére, hogy a néző idegeivel játszva éri el a kívánt hatást, mégis tudvalevő volt, hogy ki a címzett.

1891-ben, miután a szakma egy jelentős része elfordult tőle, Ibsen visszatért Norvégiába, ahol folytatta az önéletrajzi vonatkozású darabok írását, ám ezek egyike sem lett már olyan sikeres, mint korábbi munkái.

1900-ban szélütés érte, amiből 1906. május 23-án bekövetkezett haláláig nem épült fel.

Fejléckép: Henrik Ibsen (fotó: Universal History Archive/Universal Images/Getty Images Hungary

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Szentivánéji álom a székesfehérvári Vörösmarty Színházban

Május első hétvégéjén a gubancos szerelmek és a hatalmas fémgolyók játszották a főszerepet a Horváth Csaba által rendezett Szentivánéji álom című előadásban.
Színház interjú

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Színház hír

Magyar színházi fesztivál lesz júniusban Bukarestben

Bukarestben szervezi meg első alkalommal a Bukfeszt elnevezésű magyar színházi fesztivált az erdélyi teátrumokat tömörítő Magyar Színházi Szövetség, amelynek öt tagszervezete kilenc előadást mutat be a román fővárosban.
Színház ajánló

Szakonyi Károly legismertebb drámája látható a Játékszínben

Az Adáshiba a Vörösmarty Színházzal koprodukcióban kerül színre, Bagó Bertalan rendezésében. A budapesti bemutatót május 21-én tartják, majd május 28-án Székesfehérvárra érkezik az előadás.
Színház interjú

„Nehezen tudom elképzelni, hogy van olyan ember, akiben nincs valamiféle előítélet” – interjú Kálid Artúrral

Május 15-én újra látható a RaM Színházban a Veres 1 Színház Miss Daisy sofőrje című produkciója. A sofőrt alakító Kálid Artúrral előítéletekről, a színház feladatáról és hatásáról beszélgettünk az előadás kapcsán.