Hans Christian Andersen jól ismert története ezúttal új formában kel életre: Fodor Tamás a mese cselekményének vázát megtartva különleges színházi nyelven, a keleti bábjáték hagyományára épülő bunraku technikával kelti életre a szereplőket. Németh Ilona figurái a Stúdió K Színház színészeinek tolmácsolásában elevenednek meg, az egyes jeleneteket pedig Spilák Lajos élő zenei kísérete teszi teljessé. A díszlet – amely szintén Németh Ilona munkája – központi eleme egy szövőszék, amely az előadás során folyamatosan átalakul, hol egy császári üléstermet, hol magát a munka helyszínét szimbolizálva. Ugyancsak izgalmas játéklehetőséget kínál a színpad közepén elhelyezett paraván, valamint a játéktérbe belógó, különböző színű és anyagú textilek.
A történet szereplői maguk is textilfajtákról kapták a nevüket, így a gyerekek játékos módon ismerkedhetnek meg a szövetek világával. A darab ráadásul, akárcsak a császár öltözete, többrétegű, és bár elsősorban az általános iskolásoknak szól, a felnőttek is ráismerhetnek benne korunk társadalmi jelenségeire.
Jelenet A császár új ruhája előadásából (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
„Minden mese tulajdonképpen epika és varázslat. A császár új ruháját bábkomédiának hívom, mert a komédia stílusjegyeit hordozza, azaz
a karakterek valóságos összeütközésekbe kerülnek egymással, mint egy felnőtt előadásban.
De ez az előadás nemcsak a felnőtt társadalmat képezi le, hanem a gyerekek világát is” – osztotta meg velünk a próbák szünetében Fodor Tamás, hozzátéve, hogy az egész történet abból a képtelenségből indul el, hogy a császár minden szép ruhát saját magán szeretne tudni, és legújabb hóbortjaként olyat akar, amit nem kell levenni soha.
A rendező az eredeti mese alaphelyzetét és cselekményét megtartotta: a császár, aki a szép és egyedi ruhákat mindennél többre tartja, semmihez sem fogható, különleges öltözetet szeretne. Két csaló kap is az alkalmon, és takácsnak, vagyis szövőmesternek adja ki magát: elhitetik a császárral, hogy
olyan különleges ruhához jut majd, amit csak az lát, aki elég okos hozzá, és méltó arra a pozícióra, amit az udvarban betölt.
Az uralkodó meglátja ebben a lehetőséget, és alig várja, hogy kiderüljön, kik azok, akik valóban méltók a tisztségükre. Ezért aztán senki nem meri megmondani neki, hogy nem látja a „különleges szövetet” – még maga a császár sem vallja be, nehogy kiderüljön az alkalmatlansága. Csak a nyilvános körmeneten kiáltja el magát valaki a tömegből, hogy a császáron nincs is ruha.
Jelenet A császár új ruhája előadásából (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
Bár Andersen meséjében leginkább az uralkodó szemszögéből ismerjük meg a történetet, a Stúdió K Színház és a Budaörsi Latinovits Színház közös előadásában az udvarnokok is mind-mind saját személyiséget és történetet kapnak. Így a nézők megismerhetik a köztük lévő viszonyokat, rácsodálkozhatnak a karakterek lelepleződő titkaira, miközben együtt drukkolhatnak a Flanellaként és Molinóként látható áltakácsok akciójáért.
A figurák különböző anyagokról kapták a nevüket. Némelyiket talán még sosem hallották a gyerekek, de ez itt nem gond, mert a hangzás meghatározza a karaktereket.
A császár neve, a Brokát méltóságteljes, míg a Sanzsán mint „színjátszóanyag”, amelyből a jelmezek bélése készül, franciásan hangzik, és a szereplő el is játssza, hogy ő francia” – magyarázta a névválasztást Fodor Tamás.
A császár új ruhája szerepeiben Sipos György, Kakasy Dóra, Lovas Dániel, Homonnai Katalin, Abai-Szabó Tamás és Simkó Katalin látható. Az előadást nyolcéves kortól ajánlják.
A császár új ruhájára színlapja >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Jelenet A császár új ruhája előadásából (fotó/forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
hírlevél
