Ezekre a vendégjátékokra érdemes odafigyelni októberben

A magányosan sétáló macska (Mesebolt Bábszínház, Szombathely)

A vadállatok megszelídítésének történetét meséli el A dzsungel könyve szerzőjének A magányosan sétáló macska című műve. Rudyard Kipling története „réges-régen” játszódik, amikor minden állat, így a macska – de még az ember is – vad volt még. A macska függetlenségének meseszerű eredetmagyarázatát Veres András adaptálta bábszínpadra a szombathelyi Mesebolt Bábszínház számára. A Trifusz Péter tervezte látványvilágban nemcsak a macskával találkozhatnak a kicsik, a tehén, a ló, a kutya sorsát ugyanúgy megismerhetjük.

Játsszák: Lukács Gábor, Kolozsi Angéla, Kőmíves Csongor, Varga Bori

Jelenet A magányosan sétáló macska c. előadásból (Fotó/Forrás: Trifusz Ádám / Mesebolt Bábszínház)

Nem, nem hanem (Vaskakas Bábszínház, Győr)

Kisgyerekes szülőknek nem kell bemutatni Varró Dániel Nem, nem hanem című mondóka-könyvét. A méltán népszerű gyerekkönyvszerző sikere a szövegeiből létrejövő előadásokra is kihat: a győri Vaskakas Bábszínház színpadán 2016-ban debütált a Nem, nem, hanem, most Budapesten is látható. A 20 perc előadásra és 20 perc közös játékra épülő csecsemőszínházi produkciót Varró Dániel versei alapján szerkesztette és rendezte: Ujvári Janka.

Játsszák: Ragán Edit, Szukenyik Tamás

Jelenet a Nem, nem hanem c. előadásból (Fotó/Forrás: Vaskakas Bábszínház)

Történetek a Kutyusról meg a Cicusról (Kövér Béla Bábszínház, Szeged)

A két alkalommal is látható szegedi bábelőadás Josef Čapek meséin alapul, és a Kutyus és a Cicus különleges barátságát mutatja be sok humorral és szeretettel. A két jóbarát mindent együtt csinál: sétálnak, tortát sütnek, takarítanak – de náluk sosem mennek simán a dolgok. A hétköznapi feladatokból gyakran lesz kaland vagy bonyodalom, amit csak együtt tudnak megoldani, de talán segítségükre lehet Čapek úr, a szerző is… A szegedi produkció a szombathelyihez hasonlóan Veres András rendező munkája, a látvány Grosschmid Erik nevét dicséri.

Játsszák: Spergel Anna, Russa Karina e.h., Presits Tamás

Jelenet a Történetek a Kutyusról meg a Cicusról c. előadásból (Fotó/Forrás: Kövér Béla Bábszínház)

Szókratész védőbeszéde (Janus Egyetemi Színház, Pécs)

A pécsi Janus Egyetemi Színház nem kisebb dologra vállalkozik, mint hogy megidézi magát Szókratészt, azaz az európai filozófia nagyatyjának szellemét, hogy személyesen mesélje el védőbeszédének, kálváriájának és kivégzésének történetét, valamint együtt gondolkozzon velünk elvekről, erényről, igazságról, a jó életről, továbbá arról, halhatatlan-e a lélek, és mi várhat bennünket a halál után. Mert hiába telt el bő 2600 év, ezek a kérdések még mindig gyötrően velünk vannak. A JESZ egyik kulcsalakja, Czéh Dániel formálja meg Szókratészt, a megkapó vizualitásért Jankó Mátyás, a zenéért Gerlei Dávid felel. Platón alapján írta és rendezte: Laboda Kornél.

Játssza: Czéh Dániel

Jelenet a Szókratész védőbeszéde c. előadásból (Fotó/Forrás: Farkas B. Szabina / JESZ)

Kicsibácsi és Kicsinéni meg az Imikém (Mesebolt Bábszínház, Szombathely)

A másik közkedvelt gyerekkönyvszerző, Dániel András sem panaszkodhat arról, hogy ne jelennének meg művei a bábszínpadokon. A népszerű Kuflik-sorozat mellett a Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) is jó alapot szolgáltat a műfajnak. Dániel András meséjének szereplői egy emberi szem számára alig látható világban élnek, gyakorlatilag ők a világ legkisebb házaspárja, akikkel valahogy mindig történik valami érdekes. Szenteczki Zita ezen szombathelyi munkájáért elnyerte a legjobb gyermekelőadás rendezéséért járó díjat a IX. Nemzetközi ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén. Az előadás másodmagával az Örkény Színházban szerepel.

Játsszák: Kovács Bálint, Varga Bori

Jelenet a Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) c. előadásból (Fotó/Forrás: Trifusz Ádám / Mesebolt Bábszínház)

Lenka és a tündér (Mesebolt Bábszínház, Szombathely)

Hasonlóan az előző szombathelyi produkcióhoz a Lenka és a tündér is büszkélkedhet díjjal. Michael Ende meséjét egyedül előadó Varga Bori a „Katowice for children” 14. Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon nyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a produkcióért. Lenka egészen hétköznapi kislány, aki nem egészen találja a helyét a világban. Egy nap találkozik egy aprócska tündérrel, aki segít neki meglátni saját értékeit és szépségét. A tündér varázslatos módon megmutatja Lenkának, hogy a másság nem hiba, hanem különleges ajándék. Az izgalmas bábtechnikával megvalósuló előadás írója és rendezője Veres András. A Lenka és a tündér szintén az Örkény Színházban vendégszerepel.

Játssza: Varga Bori

Jelenet a Lenka és a tündér c. előadásból (Fotó/Forrás: Trifusz Ádám / Mesebolt Bábszínház)

Peer Gynt (Győri Balett)

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt. Különösen nagy a kihívás, ha műfajváltás történik, mint most: a világszinten ismert Győri Balettet vezető Velekei László egész estés koreográfiája markánsan saját, korábban nem ismert olvasatot kínál.

Főbb szerepekben: Luka Dimic, Matuza Adrienn, Jekli Zoltán, Herkovics Eszter Adria, Guti Gerda, Sebestyén Bálint, Kovács Eszter, Horváth Zente. Továbbá: Tetiana Baranovska, Berzéki Melinda, Margarida Filipe, Joó Lea Napsugár, Nagy Franciska, Park Chaewon, Szendrey Rebeka, Tatiana Shipilova, Tüű Barbara, Nicolas Askonidis, Borna Cicak, Engelbercht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique, Luigi Iannone, Joāo Oliveira, Ónódy Ábel, Puczkó-Smith Levente, Szentiványi Richard, Daichi Uematsu.

Jelenet a Peer Gynt c. előadásból (Fotó/Forrás: Ambrus László / Győri Balett)

A mi utcánk (Pécsi Nemzeti Színház)

A Köles Ferenc előadásában látható A mi utcánk egyáltalán nem lehet ismeretlen a fővárosi közönség előtt, már többször találkozhattak a 2021-es MOST FESZT győztesével, ugyanis a Szabó Attila által színpadra adaptált és rendezett előadás a legjobb monodráma előadás díját vitte haza. Ráadásul az előadás már lekerült a Pécsi Nemzeti Színház repertoárjáról, úgyhogy ez még különlegesebbé teszi a Szkénés szereplést. Tar Sándor műve a múlt század végi magyar vidéken játszódik, egy elhanyagolt, gyakran átnevezett utcában, amelyet lakói már csak Görbe utcának hívnak. A rendszerváltás utáni világ változásai idegenek a helyiek számára, akik a szocialista ipar összeomlása után munkájukat, méltóságukat és reményüket is elvesztették. A lakók magányosan, elfeledve és céltalanul tengődnek félbehagyott házaikban, ahol csak az alkohol, az unalom és a régi emlékek maradtak meg.

Játssza: Köles Ferenc, nagybőgőn közreműködik: Szabó Kornél Dénes

Jelenet A mi utcánk c. előadásból (Fotó/Forrás: Körtvélyesi László / Pécsi Nemzeti Színház)

Budapesten kívül

MagdaFeszt (Debrecen)

Az október 3. és 5. között zajló MagdaFeszt több fővárosi előadást is elhoz Debrecenbe. A Szabó Magda tiszteletére létrejött rendezvénysorozat évről évre bebizonyítja, hogy a női alkotás, a női társadalmi szerepvállalás, valamint a nő mint művészeti téma gazdag és inspiráló forrás a művészet minden ágában. Beszélgetések, filmvetítések, kiállítások kísérik a MagdaFesztet, de igen erős a színházi vonal. A Csokonai Nemzeti Színház saját előadásai is szerepelnek az eseményen, de több meghívott produkció is van, mint például Szűcs Nelli évek óta sikerrel futó önálló estje, a Fedák Sári, de egy újdonság is, Schell Judit zenés-táncos produkciója, az Útitársam Shirley Maclaine. Nem utolsósorban látható a fesztiválon Süle Dalma előadásában az Anne Frank naplója című mono-opera, továbbá vendégszerepel a primadonna-történeteket felvillantó Trapézon tüllben is (játsszák: Bordás Barbara, Kékkovács Mara és Józan László).

Schell Judit az Útitársam Shirley Maclaine próbája közben (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa / 6SZÍN)

A Nibelung-lakópark (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)

A Vörösmarty Színház nagyszabású előadása szeptemberben a Vígszínházban vendégszerepelt, most Debrecenbe jut el. A Nibelung-lakópark katasztrófajáték, olyan átfogó és rétegzett mű, mely a wagneri hagyományt felelevenítve, egy mítosz kereteiben ad hírt a máról, a mai Magyarországról. Térey János az eposzi szereplőket egy lakóparkba helyezte: csúcsvállalkozók, ügyvédek, modellek profitorientált, mítosztalanított világába. Az előadást két alkalommal játsszák, október 8-án és 9-én, az első este után Térey55 címmel irodalmi beszélgetést tartanak, hiszen a szerző idén szeptemberben lett volna 55 éves.

Játsszák: Gáspár Sándor, Ballér Bianka, Sarádi Zsolt, Ladányi Júlia, Decsi Edit, Kelemen István, Kozáry Ferenc, Trokán Péter, Kőrösi András, Kuna Károly, Keller János, Kádas József, Stauróczky Éva, Molnár G. Nóra, Reiter Zita, Rovó Tamás, Böjtös Natália, Hadházi Péter, Illés Áron, Kertész Boglárka, Molnár Zsófia.

Jelenet A Nibelung-lakópark c. előadásból (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Fejléckép: Montázs az októberi vendégjátékokból: A Nem, nem, hanem, a Szókratész védőbeszéde és a Peer Gynt is látható lesz Budapesten (forrás: Fidelio)