Színház

„Ezt a szerepet jutalomjátékként fogjuk fel” – Interjú Szilágyi Tiborral és Szélyes Ferenccel

2019.12.23. 14:20
Ajánlom
2020. január 21-én Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című darabját hozza el a Soproni Petőfi Színház a Pesti Vigadóba Pataki András rendezésében. A darabban Szilágyi Tibor és Szélyes Ferenc játssza a két főszereplőt, akik 42 év távlatából beszélgetnek egy éjjelen keresztül.

Miért különleges ez a Márai-adaptáció?

Szilágyi Tibor: Márai kisregénye egy nemzetközileg is nagyon komolyan jegyzett, sok nyelvre fordított regény. Többen írtak Magyarországon is a regényből színpadi adaptációt, de a miénk azért egyedülálló és maximálisan Márai-hű, mert ezt a változatot ő maga írta meg önkéntes emigrációjában. Annál nagyobb írói nagyságot nem tudunk elképzelni, amit Márai tett: a háromszáz oldalas, világhírűvé vált regényből készített negyven oldalas változatot.

Szélyes Ferenc:

Ma már nem divat a „jutalomjáték", de ezt a szerepet Tibor és én is úgy fogjuk fel, mint két idősödő színész jutalomjátéka.

Egy remekmű, amit élvezet játszani, hiszen a téma örök, és ma is kimondottan aktuális: a barátság, a szerelem, a hűség kérdése soha nem veszti el az aktualitását. Biztos vagyok benne, hogy a nézőtéren is ülnek olyan emberek, akik ezekkel a problémákkal küzdöttek, küszködnek, vagy át fogják élni őket; ezért érezzük mainak és tartalmasan szépnek ezt az előadást.

Mi történik a két főszereplő beszélgetése alatt?

SZT: A történet majd' 50 évvel ezelőtti eseményekről szól, egy katonai akadémián kialakult barátságról. Konrád szegény családból származik és jól tanul, a Tábornok gazdag családból származik és rosszul tanul. Ez a kapcsolat, az óriási társadalmi különbségek ellenére barátsággá alakul, de – mint ahogyan ez az életben is elő szokott fordulni – Konrád mutatja be az én eljövendő feleségemet, Krisztinát. Aki engem választ, de – idézem a művet – „(…) azért választott engem, mert te szegény voltál, és nem volt bátorságod hozzá, hogy szegényen élj vele". Ezt követően Konrád külföldre megy felejteni és azért is, mert a barátságot sem akarja meggyalázni.

Majd 42 év után beállít a régi házba, nem tudva, hogy a feleség már meghalt, és a Tábornokkal átbeszélnek egy éjszakát. Valóságos szellemi krimi bontakozik ki a beszélgetésből ebben a szűk órás előadáson.

atemaorok_Prokultura_Gyertyak_csonkig_egnek0206-141324.jpg

Szélyes Ferenc és Szilágyi Tibor (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Milyen az előadás fogadtatása Sopronban?

SZF: Már a sokadik előadás tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy minden alkalommal 120 embernek játsszuk, egy hely sincsen, a közönség pisszenés nélkül ül, majd lemegy a függöny, érezzük a döbbenetet, melyet néhány perces csend követ, végül óriási vastapsot kapunk. Úgy érzem, minden alkalommal sikerült Márait közvetítenünk, és közel hozni őt a nézőhöz.

Milyen érzelmek jelennek meg a darabban?

SZT: A megélt élettapasztalat, a barátságok mélysége, a felelősség és az emberi tartás, amivel Konrád félreáll, mert beleszeret barátja feleségébe. Majd az átbeszélt, döbbenetes éjszaka után egy kézfogással kibékülnek, Konrád lelkében zokogva megy ki, én is ott maradok zokogva, a gyertyák csonkig égtek, mert mi két gyertya vagyunk, és elmúlt az életünk.

Egy harmadik, nagyon titokzatos figura is megjelenik a darabban. Ki ő?

SZF: Az inas tanúja a mi gyerekkorunknak, barátságunknak, katonáskodásunknak és a szerelmi történetnek. A történet szerint a Tábornok tiszti szolgája, de ismer mindenkit a múltunkból – ő az, aki a legtöbbet tudja ennek a két embernek az életéről. Az előadás alatt be-bejön a szobába, felszolgál, véleményt mond, vagy éppen nem válaszol bizonyos kérdésekre. Az inas egy nagyon érdekes figura, mert mindent tud rólunk, talán többet is, mint mi magunkról. Mindezek által egy nagyon szép kabinetalakítás, Major Zsolt kollégánk remekel a szerepben.

Mennyire tud a darab objektív maradni?

SZT: Ez a darab tökéletesen világos képet ad arról, hogy a Tábornok és Konrád milyen nagyszerű emberek, és milyen érzelmek, indulatok, barátságmentő események mozgatják az eseményeket. Kár lenne elárulni mi, de komoly szellemi és fizikai akciók, történnek a találkozón, 42 év után, a két ember között – egészen a krimi szintjéig. Ha azt felfogja valaki, hogy ők még fiatalemberek voltak, most pedig az életük végén találkoznak újra… ez valami egészen fantasztikus.

SZF: Azért nagyszerű ez a dramatizálás, mert az első pillanattól, ahogyan bejövünk a színpadra, elindul egy párbaj, egy kardcsörte: tehát nincs bevezető, és a nézőnek nincs ideje felkészülni arra, hogy mi fog történni. Egyből indul a vita, és eközben kell megismerni az indíttatást.

A néző döbben meg a legjobban, hogy ennyi idő alatt kapott egy érthető, világos, tiszta előadást, mégis úgy megy ki a teremből, hogy rengeteg kérdőjel jelenik meg a fejében, és kíséri haza.

atemaorok_Prokultura_Gyertyak_csonkig_egnek0242002-141327.jpg

Szélyes Ferenc és Szilágyi Tibor (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Mennyire változik egy darab a bemutató előadástól a sokadik előadásig?

SZT: A valamire való dolgok természetesen változnak. A színházban az a fantasztikusan felemelően borzasztó, hogy ez a tökéletes elmúlás. Minden előadás arra az estére érvényes, nagyon sok tényezőtől függ, és biztos az is, hogy a partnerek rettenetesen befolyásolnak: Ferenc átalakít engem, és remélem, hogy én is átalakítom őt. Átalakítjuk egymást estéről estére.

SZF: A bemutatón izgul a színész, a rendező, de még a néző is. Én nagyon szeretem a bemutatókat, különleges hangulatuk miatt, mert az az első alkalom, ahol találkozok a közönséggel. Aztán telnek múlnak az előadások, és a sokadik előadás környékén már a játék kap egyfajta biztonságot: a színész megnyugszik, lecsillapodik, nem azon gondolkozik, hogy mit kell felelnie a rákövetkező kérdésére, hanem jobban oda tud figyelni a kollegákra; és a pillanatnyi reakciókra. A színház egy társasjáték, és Tibor egy remek társ ebben.

Játszottak-e már közösen korábban?

SZT: Egy előző produkcióban, amit szintén Pataki András rendezett, Ibsen: Ha mi holtak felébredünk című darabját játszottuk.

Azóta szakmai és privát barátsággá is alakult ez az együttműködés, aminek ez az előadás a csúcspontja.

Van személyes kötődésük a Pesti Vigadóhoz?

SZT: 40 évvel ezelőtt bemutatóra érkeztem ide, majd itt rendeztem először, és részt vettem rengeteg beszélgetésen. A '80-as években D.L. Coburn amerikai szerzőnek játszottuk a Kopogós Römi című darabját Mór Mariannal: tehát nagyon sokszor előfordultam a gyönyörű épületben, mert egy aktív színház működött korábban a kamarateremben; és nagyon jó dolog, hogy most föltámasztanak ilyen hagyományokat. A művészeteknek az a feladata, az irodalomtól a képzőművészeten át, a zenétől a színházig, hogy az égi mását mutassa meg valaminek egy olyan minőségű műben, mint a Márai Sándor alkotása.

Az interjút Nyírő Niki készítette.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Színház videó

Társulati versmondás-kihívást indított a Jászai Mari Színház

A Jászai Mari Színház szolidaritási akciója a munkájukat és jövedelmüket vesztett színházi dolgozókra hívja fel a figyelmet, illetve azokra az adománygyűjtő tevékenységekre, amelyek kifejezetten a színházi dolgozók megsegítését tűzték ki célul.
Színház online premier

„Szeretnéd? Szeretném!” – a nőNYUGAT az internetre költözik

A koronavírus helyzetre való tekintettel újabb kultikus előadást tesz közzé YouTube csatornáján az Örkény Színház. Kedd este 19 órától látható a Nyugat folyóirat nagyasszonyainak életét feldolgozó nőNYUGAT teljes felvétele. 
Színház interjú

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Színház ajánló

Ősbemutató és vastaps

Óriási sikert könyvelhet el ismét a Vörösmarty Színház: március 7-én a Nagyszínházban megtartották a Trianon ősbemutatóját, amit vastapssal ünnepelt a közönség. Sárosi István drámája diplomáciai jegyzőkönyvek, könyvtári és levéltári dokumentumok felhasználásával készült.