Színház

Fidelio Klasszik: Alföldi, Dés, Vásáry

2014.12.12. 12:42
Ajánlom
A Klasszik Rádió és a Fidelio magazinműsorának következő december 13-i adásában megszólal még Cselovszki Zoltán is.

Shakespeare drámaírói munkásságának a csúcsán, 1599-ben írta meg nagy drámáját, a Julius Caesart. A történet szerint a Pompeiust legyőző Caesar épp hatalma csúcsán van, a római nép isteníti, ám félő, hogy Caesar egyeduralomra tör; a szenátorok ezért összeesküvést szőnek ellene. Annak ellenére, hogy a fordulatokkal teli darab kiváló alakításokra ad alkalmat, ritkán tűzik műsorukra a színházak. Ennek okáról is kérdeztük a Vígszínházban látható előadás rendezőjét, Alföldi Róbertet. 

Dés Andrástól sohasem állt távol a műfaji korlátok átlépése és saját határainak feszegetése. Jazz-zenészként olyan hangszereken játszik, amelyeknek nincs valódi hagyománya a műfajban, a Konzervnyitó Akciócsoport című sorozatában a társművészetek képviselőit hívta vendégül interaktív zenés-beszélgetésre, gyerekműsoraiban az improvizáció és a kreatív játék a főszereplők. A Farkasszem című előadás műfaji meghatározása nem könnyű feladat, hiszen nem nagyon találni előzményt, korábban nem volt példa hasonló jellegű előadásra: egy jazz-zenész ütőhangszeres, aki fogja magát és az évek során felhalmozott zenei tudását színházzá alakítja. Dés hangszereinek segítségével lazán összefüggő jelenetek sorát állítja össze, amelyekben az emberek közötti viszonyrendszereket vizsgálja. A jelenetek során változik az arány a színház és a koncert között: van, ahol a színházi eszközök használata dominál és van, ahol a zene játssza a főszerepet. Mindehhez szigorúan szerkesztett dramaturgiát, olykor a spontán improvizáció varázsát, élő elektronikát és ősi ösztönvilágot idéző ritmusokat hív segítségül. Az elmúlt évek során Dés egyéni ütőhangszeres szettet fejlesztett ki magának, melyen jobb kezével dobosként, a ballal pedig ütőhangszeresként játszik. Számos egyéb kézi ütőhangszert is használ, többek között a magyar kannát és az ütőgardont, hangszereket a latin-amerikai tradícióból vagy keretes dobokat a világ különböző tájairól, amelyeket első, önálló színházi előadásában is használni fog. A Farkasszem, a Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása Horváth Csaba rendezésében legközelebb december 18-án lesz látható a Szkénében.

November közepén került a boltokba Vásáry André férfi szoprán legújabb, ötödik lemeze. A kifejezetten filmzenés albumon népszerű és kedvelt filmek legismertebb betétdalai hallhatók egyedi feldolgozásban, például a Keresztapa, A hegylakó, a Jó reggelt, Vietnam, a Szoba kilátással, a Titanic vagy a Több, mint testőr című filmekből. A Mozijegy című crossover album különlegessége, hogy a nagyívű lírai szerzemények mellett néhány rock és elektro stílust képviselő dal is helyet kapott rajta.

Nagyszabású kiállítással emlékezik az Iparművészeti Múzeum a magyar szecesszió mesterére, Lechner Ödönre halálának századik évfordulóján. A Lechner, az alkotó géniusz című tárlat Lechner munkásságának teljességét kívánja bemutatni. Kiemelt figyelmet szentel az építész több főművének, köztük a kecskeméti városházának, a Földtani Intézetnek és a Postatakarékpénztárnak. Ezeket a látogatók eredeti terveken, rajzokon, valamint egykorú és a jelen kiállítás céljára készült fényképeken keresztül ismerhetik meg. Cselovszki Zoltánnal, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatójával a kiállítás fogadtatásáról, a múzeum újraalapításáról és az épület sürgető felújításáról beszélgettünk.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére december 14-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.