Shakespeare drámaírói munkásságának a csúcsán, 1599-ben írta meg nagy drámáját, a Julius Caesart. A történet szerint a Pompeiust legyőző Caesar épp hatalma csúcsán van, a római nép isteníti, ám félő, hogy Caesar egyeduralomra tör; a szenátorok ezért összeesküvést szőnek ellene. Annak ellenére, hogy a fordulatokkal teli darab kiváló alakításokra ad alkalmat, ritkán tűzik műsorukra a színházak. Ennek okáról is kérdeztük a Vígszínházban látható előadás rendezőjét, Alföldi Róbertet.
Dés Andrástól sohasem állt távol a műfaji korlátok átlépése és saját határainak feszegetése. Jazz-zenészként olyan hangszereken játszik, amelyeknek nincs valódi hagyománya a műfajban, a Konzervnyitó Akciócsoport című sorozatában a társművészetek képviselőit hívta vendégül interaktív zenés-beszélgetésre, gyerekműsoraiban az improvizáció és a kreatív játék a főszereplők. A Farkasszem című előadás műfaji meghatározása nem könnyű feladat, hiszen nem nagyon találni előzményt, korábban nem volt példa hasonló jellegű előadásra: egy jazz-zenész ütőhangszeres, aki fogja magát és az évek során felhalmozott zenei tudását színházzá alakítja. Dés hangszereinek segítségével lazán összefüggő jelenetek sorát állítja össze, amelyekben az emberek közötti viszonyrendszereket vizsgálja. A jelenetek során változik az arány a színház és a koncert között: van, ahol a színházi eszközök használata dominál és van, ahol a zene játssza a főszerepet. Mindehhez szigorúan szerkesztett dramaturgiát, olykor a spontán improvizáció varázsát, élő elektronikát és ősi ösztönvilágot idéző ritmusokat hív segítségül. Az elmúlt évek során Dés egyéni ütőhangszeres szettet fejlesztett ki magának, melyen jobb kezével dobosként, a ballal pedig ütőhangszeresként játszik. Számos egyéb kézi ütőhangszert is használ, többek között a magyar kannát és az ütőgardont, hangszereket a latin-amerikai tradícióból vagy keretes dobokat a világ különböző tájairól, amelyeket első, önálló színházi előadásában is használni fog. A Farkasszem, a Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása Horváth Csaba rendezésében legközelebb december 18-án lesz látható a Szkénében.
November közepén került a boltokba Vásáry André férfi szoprán legújabb, ötödik lemeze. A kifejezetten filmzenés albumon népszerű és kedvelt filmek legismertebb betétdalai hallhatók egyedi feldolgozásban, például a Keresztapa, A hegylakó, a Jó reggelt, Vietnam, a Szoba kilátással, a Titanic vagy a Több, mint testőr című filmekből. A Mozijegy című crossover album különlegessége, hogy a nagyívű lírai szerzemények mellett néhány rock és elektro stílust képviselő dal is helyet kapott rajta.
Nagyszabású kiállítással emlékezik az Iparművészeti Múzeum a magyar szecesszió mesterére, Lechner Ödönre halálának századik évfordulóján. A Lechner, az alkotó géniusz című tárlat Lechner munkásságának teljességét kívánja bemutatni. Kiemelt figyelmet szentel az építész több főművének, köztük a kecskeméti városházának, a Földtani Intézetnek és a Postatakarékpénztárnak. Ezeket a látogatók eredeti terveken, rajzokon, valamint egykorú és a jelen kiállítás céljára készült fényképeken keresztül ismerhetik meg. Cselovszki Zoltánnal, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatójával a kiállítás fogadtatásáról, a múzeum újraalapításáról és az épület sürgető felújításáról beszélgettünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére december 14-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
hírlevél
