Színház

Fidelio Klasszik: Alföldi, Dés, Vásáry

2014.12.12. 12:42
Ajánlom
A Klasszik Rádió és a Fidelio magazinműsorának következő december 13-i adásában megszólal még Cselovszki Zoltán is.

Shakespeare drámaírói munkásságának a csúcsán, 1599-ben írta meg nagy drámáját, a Julius Caesart. A történet szerint a Pompeiust legyőző Caesar épp hatalma csúcsán van, a római nép isteníti, ám félő, hogy Caesar egyeduralomra tör; a szenátorok ezért összeesküvést szőnek ellene. Annak ellenére, hogy a fordulatokkal teli darab kiváló alakításokra ad alkalmat, ritkán tűzik műsorukra a színházak. Ennek okáról is kérdeztük a Vígszínházban látható előadás rendezőjét, Alföldi Róbertet. 

Dés Andrástól sohasem állt távol a műfaji korlátok átlépése és saját határainak feszegetése. Jazz-zenészként olyan hangszereken játszik, amelyeknek nincs valódi hagyománya a műfajban, a Konzervnyitó Akciócsoport című sorozatában a társművészetek képviselőit hívta vendégül interaktív zenés-beszélgetésre, gyerekműsoraiban az improvizáció és a kreatív játék a főszereplők. A Farkasszem című előadás műfaji meghatározása nem könnyű feladat, hiszen nem nagyon találni előzményt, korábban nem volt példa hasonló jellegű előadásra: egy jazz-zenész ütőhangszeres, aki fogja magát és az évek során felhalmozott zenei tudását színházzá alakítja. Dés hangszereinek segítségével lazán összefüggő jelenetek sorát állítja össze, amelyekben az emberek közötti viszonyrendszereket vizsgálja. A jelenetek során változik az arány a színház és a koncert között: van, ahol a színházi eszközök használata dominál és van, ahol a zene játssza a főszerepet. Mindehhez szigorúan szerkesztett dramaturgiát, olykor a spontán improvizáció varázsát, élő elektronikát és ősi ösztönvilágot idéző ritmusokat hív segítségül. Az elmúlt évek során Dés egyéni ütőhangszeres szettet fejlesztett ki magának, melyen jobb kezével dobosként, a ballal pedig ütőhangszeresként játszik. Számos egyéb kézi ütőhangszert is használ, többek között a magyar kannát és az ütőgardont, hangszereket a latin-amerikai tradícióból vagy keretes dobokat a világ különböző tájairól, amelyeket első, önálló színházi előadásában is használni fog. A Farkasszem, a Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása Horváth Csaba rendezésében legközelebb december 18-án lesz látható a Szkénében.

November közepén került a boltokba Vásáry André férfi szoprán legújabb, ötödik lemeze. A kifejezetten filmzenés albumon népszerű és kedvelt filmek legismertebb betétdalai hallhatók egyedi feldolgozásban, például a Keresztapa, A hegylakó, a Jó reggelt, Vietnam, a Szoba kilátással, a Titanic vagy a Több, mint testőr című filmekből. A Mozijegy című crossover album különlegessége, hogy a nagyívű lírai szerzemények mellett néhány rock és elektro stílust képviselő dal is helyet kapott rajta.

Nagyszabású kiállítással emlékezik az Iparművészeti Múzeum a magyar szecesszió mesterére, Lechner Ödönre halálának századik évfordulóján. A Lechner, az alkotó géniusz című tárlat Lechner munkásságának teljességét kívánja bemutatni. Kiemelt figyelmet szentel az építész több főművének, köztük a kecskeméti városházának, a Földtani Intézetnek és a Postatakarékpénztárnak. Ezeket a látogatók eredeti terveken, rajzokon, valamint egykorú és a jelen kiállítás céljára készült fényképeken keresztül ismerhetik meg. Cselovszki Zoltánnal, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatójával a kiállítás fogadtatásáról, a múzeum újraalapításáról és az épület sürgető felújításáról beszélgettünk.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére december 14-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Színház

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.