Színház

Fidelio Klasszik: Cselovszki, Gál, Lajkó, Marton

2016.11.18. 14:35
Ajánlom
A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 magazinműsorának következő adása november 19-én lesz hallható.

A londoni és bécsi létesítmények után Budapesten nyílt Európa harmadik iparművészeti tárgyakat gyűjtő múzeuma. A hazait és egyetemest, régit és kortársat is felvonultató kollekciót először a Nemzeti Múzeum előcsarnokában állították ki, majd ideiglenesen a Műcsarnokba került, mígnem 1986-ban a mai otthonába költözött. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült, a magyar szecesszió egyik ékeként emlegetett Iparművészeti Múzeumot százhúsz éve, a millenniumi ünnepségsorozat záróakkordjaként avatta fel Vilmos német császár jelenlétében Ferenc József. November 30-án az épületet is bejáró tárlatvezetésre hívja az érdeklődőket az Iparművészeti Múzeum. Az évfordulót ünneplő intézmény főigazgatójával, Cselovszki Zoltánnal beszélgettünk.

Cselovszki Zoltán

Cselovszki Zoltán (Fotó/Forrás: Koszticsák Szilárd, MTI)

A Miskolci Szimfonikus Zenekar múltja a 19. század közepéig nyúlik vissza, hiszen 1869-ben alakult meg a helybéli Zenekedvelők Egyesülete. A zenekar mai formájában 1963 óta létezik, 84 tagja van, és nemcsak a város és a térség, de az ország egyik meghatározó zenekarává is vált az évtizedek alatt. Évente általában több, mint 80 hangversenyt adnak itthon és külföldön, s bérleteikkel látogatható koncertjeik mellett mindig hallhatja őket a közönség a Bartók+ Operafesztivál résztvevőjeként is. A Miskolci Szimfonikusok nagyon fontosnak tartja ifjúsági koncertjeit, sőt már a legkisebbeket is megszólítja „Játsszunk zenét a szimfonikusokkal!” című sorozatával, annak érdekében, hogy kinevelje a jövő zenekedvelő, koncertlátogató nemzedékét. A Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője a Liszt-díjas karmester, Érdemes művész Gál Tamás.

Gál Tamás

Gál Tamás (Fotó/Forrás: Varadimate)

A művész hegedült és zongorázott gyermekkorától, majd a debreceni konzervatóriumban még felvette a zeneszerzés és harsona szakokat is. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát karvezetés, majd karmesterképző szakon. Diplomájának megszerzése óta a nagy hazai szimfonikus zenekarok, valamint a Zágrábi Szimfonikus Zenekar, a Berlini Szimfonikusok és a németországi Filharmonia Hungarica zenekarának állandó vendégkarmestere, de a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is rendszeresen vezényel, sőt a Magyar Állami Operaházban évente 10 opera- és balettelőadást dirigál. Gál Tamás nevéhez fűződik több kortárs mű bemutatója is, és gyakran feltűnik hazai és nemzetközi versenyek zsűritagjaként is. Gál Tamás, aki eddigi pályafutása során, több, mint 30 országban vezényelt, 2014 óta a miskolci zenekar művészeti vezetője és karnagya. Azóta új, kuriózumjellegű sorozatokat indított el, és a Diósgyőri Vár is megjelent a szimfonikusok koncerthelyszíneként, valamint sokszor adnak koncertet a Zeneakadémián.

Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Bacsi Robert)

Neked címmel novemberben jelent meg a Fonó gondozásában Lajkó Félix új lemeze, amelyen Bartos Erika megzenésített gyerekversei hallhatók. A hangszereket – citerát, mandolint és hegedűt – Lajkó Félix szólaltatja meg, a versek pedig Tintér Gabriella hangján kelnek életre a korongon. Hogy milyen témák állnak az albumon szereplő dalok fókuszában, miért ajánlhatók a lemezen szereplő művek felnőtteknek is, és mire fordítják az eladásból származó bevételt, arról a Liszt Ferenc-díjas világhírű hegedű- és citeraművészt, Lajkó Félixet kérdeztük.

Marton László

Marton László (Fotó/Forrás: Várhegyi András)

A Vígszínház novemberben mutatta be a Pál utcai fiúk című, Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye alapján készült zenés játékát. A Pál utcai fiúk örök klasszikus a magyar ifjúsági irodalomban, s egyúttal a legismertebb magyar regény külföldön: rengeteg nyelvre lefordították, és nemcsak itthon kötelező olvasmány, hanem Olaszországban, Japánban és Lengyelországban is. A mű számos szimbóluma, mondata, karaktere – mint Nemecsek, Boka, Geréb vagy Áts Feri – beépült a köznyelvbe, de bizonyos szavak is innen váltak ismertté, mint a grund vagy a gittegylet. Ezt a regényt dolgozta fel a Dzsungel könyve szerzőpárosa, Dés László és Geszti Péter, akik húsz év után írtak újra közösen zenés játékot, a rendező Marton László, a szövegkönyv Grecsó Krisztián munkája, a dramaturg pedig Radnóti Zsuzsa. Marton László, aki tanulmányai után, 1968-ban kezdte el rendezői pályáját a Vígszínházban, az elmúlt 38 évet is itt töltötte, de magyarországi előadásai mellett számos külföldi színház hívta vendégrendezőnek; rendezéseit több, mint 40 országban játszották világszerte.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére november 20-án, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.