Iványi-Bitter Brigitta

A Rugógyár Galéria egy új és különleges helye a belvárosnak, amely most készül negyedik kiállítására. Az elmúlt rövid időszakban már felpezsdítette a művészvilágot, olyan kortárs tárlatokkal, mint a Meglepő közelség, a Pest, Párizs, háztetők, a Performatív portrék és néhány napja látható Innen és Túl – az érzékelésen, amely az absztrakt festészet több mint száz éves hagyományát idézi meg három generáció képalkotói gyakorlatát bemutatva. A február óta működő kortárs művészeti galéria egy régebben rugókat és csavarokat gyártó üzem helyén kialakított kiállítótér. A hely alapkoncepciójának megfelelően eddigi tárlatain markánsan megjelenik a generációk közötti párbeszéd, hogy a közönség számára észlelhetővé váljon az egyes korszakok és generációk egymásra ható inspirációjának dinamikája. Ez a meghatározó mostani, Innen és Túl – az érzékelésen című kiállításukon is, ahol a 20. század elején induló absztrakt festészetet idézik meg Lossonczy Tamás, Szabados Árpád és David Stuart Sutherland képein keresztül. A Rugógyár Galéria vezetője és a mostani tárlat kurátora Iványi-Bitter Brigitta, akit arról is kérdezünk, mit kell feltétlenül tudni a 20. század elején induló non-figuratív ábrázolásról, az egyes izmusokról, és miért annyira izgalmas az absztrakt festészet; a századelő francia, német alkotói hogyan hatottak, és a magyar művészek hogyan kapcsolódtak be, hogyan alakították az absztrakt művészetet saját képi világukkal. A mostani tárlaton megjelenő alkotók hogyan kapcsolódnak össze, mi az, ami összeköti és mi az, ami elválasztja és saját univerzumukba viszi őket?

Lossonczy Tamás: Az élet végessége és folyamatossága (1977) (Fotó/Forrás: Rugógyár Galéria)

Pachmann Péter

Pachmann Péter televíziós szakember pályáját haditudósítóként kezdte sok-sok évvel ezelőtt. Mindössze 24 éves volt, amikor a délszláv háború kellős közepén találta magát, s ahol rengeteg szenvedés, fájdalom szemtanúja volt. Így találkozott egy kisfiúval is, aki édesanyjával küzdött a túlélésért. Pachmann Péter ott és akkor tudta, hogy egy napon megírja majd annak a kisfiúnak a történetét, aki sok ezer más kisfiú történetét is hordozza. Így született meg a Misu háborúja, amely ugyan fikció, mégis rengeteg valós szál kapcsolja a regényt a mához. Misu egy különös kisfiú, akit édesanyja is nehezen fogad el. „Hat éves, amikor a délszláv háború idején, már nagybetegként a Drina völgyébe utazik anyukájával. Steril szobára lenne szüksége a túléléshez, édesanyja mégis ápolónői feladatokat vállal egy táborban. Misu végignézi, ahogy útban a tábor felé, az ellenőrző pontoknál folyamatosan megalázzák a félholdat viselő nőket. Az édesanyának és Misunak sokszor víz sem jut. A túlélésért küzdenek. Vajon miért kellett a völgybe jönniük? Mi lehet az utazás valódi célja" A nagysikerű regényből nemrég színpadi változat készült, amelynek bemutatója október 15-én lesz a TRIP hajón. Az előadás az édesanya szemszögéből tárja fel a történetet Jancsó Dóra alakításában. Pachmann Pétert arról is kérdezzük, mikor fogalmazódott meg benne, hogy színpadi átiratot készít, és mi volt benne a kihívás; mondhatjuk-e azt, hogy egy más perspektívából tulajdonképpen újraírta a regényt; milyen instrukciókat adott a színésznőnek, és mit szeretne ilyen formában elmondani Misu és az édesanya kapcsolatáról.

Szacsvay László

Carlo Collodi világhírű klasszikusát, a Pinokkiót tűzte műsorára a Dumaszínház Gyerekhajó, mely bábelőadás formájában, Pille Tamás rendezésében október 13-tól tekinthető meg a TRIP Színházhajón. A gyermekeknek szánt előadás olyan egyetemes emberi érzések fontosságát hirdeti, mint a szeretet, a tisztelet és a barátság, de – ahogy azt az előadás főszereplője, Szacsvay László mondja – a kicsiknek szóló réteg alatt ott egy másik, felnőtteknek szóló is, mely az egyedüllét és a magány témáit feszegeti, s rámutat hazugságokkal átitatott világunkra. A Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művésszel a darab adta kihívásokról beszélgetünk.

Szacsvay László (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Sztarenki Pál

A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története elevenedik meg október 30-tól a Rózsavölgyi Szalonban, s kiderül, hogyan menekült meg a meggyötört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. Cyril Gely Diplomácia című darabja a svéd konzul, Raoul Nordling és a hidegvérű Dietrich von Choltitz tábornok vitáján keresztül húsbavágó kérdéseket szegez a nézőknek: terítékre kerülnek a felelősséggel és a felelősséghárítással kapcsolatos dilemmák, miközben megpendülnek a lelkiismeret és a morál húrjai is. Az előadás rendezője, a tábornokot megformáló Sztarenki Pál mesél.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: Sztarenki Pál és Alföldi Róbert (fotó: Rózsavölgyi Szalon)