Színház

Fidelio Színházi Est: Rómeó és Júlia

2013.01.20. 07:00
Ajánlom
A Fidelio Színházi Est-sorozat keretében ez alkalommal a Vígszínház Rómeó és Júlia című előadása után tartunk közönségtalálkozót január 22-én. A darabot – melyhez Varró Dániel új fordítást készített – Eszenyi Enikő vitte színre Bata Éva és Varju Kálmán főszereplésével.

A Fidelio Színházi Est-sorozat keretében havonta más-más színház előadásához kapcsolódva tartunk közönségtalálkozót, melyen az érdeklődők találkozhatnak a számukra fontos színészekkel, rendezőkkel, alkotókkal. A beszélgetések során az aznapi produkció hátteréről, a rendezésről és a szerepformálásról kérdezzük a résztvevőket, miközben az eseményre ellátogatók színháztörténeti érdekességeket és kulisszatitkokat hallhatnak az előadásról és maguk is kérdezhetnek.

A következő beszélgetést január 22-én, a Rómeó és Júliahoz kapcsolódóan tartjuk a Vígszínházban, ahol a Fidelio magazin legfrissebb, februári lapszámát is először lesz lehetőség kézbevenni. Az előadást követő közönségtalálkozón részt vesz a produkció rendezője, Eszenyi Enikő, a darabot fordító Varró Dániel és az előadás főszereplői: a friss Ruttkai-gyűrűs Bata Éva, Varju Kálmán, Börcsök Enikő, Mészáros Máté, Gyuriska János és Molnár Áron. A beszélgetést a Fidelio részéről Várhegyi András vezeti.

A tavalyi év decemberében a Nemzeti Színházban kérdezhették az érdeklődők az ugyancsak 2011-ben bemutatott A fösvény című előadás alkotóit. A beszélgetésen - mely az előadás helyszínén, a Gobbi Hilda Színpadon zajlott - részt vett a Harpagon karakterét megformáló Blasó Péter, a szerelmespárok szerepében látható Martinovics Dorina, Mátyássy Bence, Makranczi Zalán és Radnay Csilla, továbbá László AttilaSeres Dániel és Ficzere Béla is. A színészek elmesélték, mennyit alakult az általuk megformált karakter a bemutató óta, hogyan hat rájuk a székektől mentes, állandó mozgásra kényszerítő tér, és az is szóbakerült, hogyan élik meg saját szerepüket és kinek miért lehet igaza a darabban. Erről a kérdésről a nézőtéren helyet foglalók is elmondták véleményüket, egy rögtönzött szavazás során pedig az is kiderült, hogy Harpagon szenvedéseivel a közönség elenyésző hányada tudott csak együttérezni.

009F628C-7F21-432E-A3B1-D144D06B0A50

Közönségtalálkozó A fösvény után a Fidelio szervezésében

Blaskó Péter a szerep megformálásáról így vallott: "Minden ilyen nagyméretű, klasszikus főszerep nagy kihívást jelent a színész számára, meg tud-e ennek felelni. Időnként sok szorongással, félelemmel próbálunk, hogy ezt hogyan tudjuk magunkból előállítani."

A nagyformátumú elődök a Vígszínház Rómeó és Júliája esetében is jelen vannak, hiszen még a színháztörténetben kevésbé jártasaknak is beugorhat az 1963-as Várkonyi Zoltán-féle rendezés, melyben a két főszerepet Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán alakította. A bemutató idején Ruttkai harminchat éves volt, míg a Vígszínházhoz akkor frissen szerződött Latinovits négy évvel fiatalabb, és ebben az időben már két éve alkottak egy párt az életben is - az akkori hazai közélet egyik legismertebb szerelmespárjának számítottak. Hiába nem látszott Ruttkain, hogy már negyvenhez közelít, a szereposztási döntés szembemegy az addigi konvenciókkal, így aztán egy érett, alázatos szerelmespár történetét láthatjuk kirajzolódni játékuk nyomán.

A legmegszokottabb mégis az, hogy a darab szerint kamaszlánykorú Júliát huszonéves színésznő alakítja. Eszenyi Enikő választása az ekkor huszonnégy éves Bata Évára esett (partnere, Varju Kálmán harmincegy éves volt ekkor), amivel közelebb helyezte az előadást a fiatalabb korosztályhoz, ami egyben a fő célközönségnek is számít. A Dada szerepében látható Börcsök Enikő egy, a Fidelónak adott interjúban ezt maga is megerősíti: "A célközönség valóban a fiatalabb korosztály, akikhez az új fordítással is próbáljuk közelebb vinni a darabot, ami kötelező olvasmány is. Könnyebben megértik, elfogadják, mivel az ő nyelvükön szól, sodorja őket, belekerülnek, tudnak drukkolni, és nem úgy élik meg, mint egy már százszor megcsinált előadást, amiben százegyedszer is megnézhetik, hogyan nem lesznek soha boldogok a szerelmesek. Amikor egy ilyen felfrissített szöveggel találkozik az ember, új dolgokat tud felfedezni tartalmilag, és ez nagyon jó."

Börcsök Enikő alakítását rendszeresen erős tapssal díjjazza a közönség, és talán az ő jelenléte is hozzájárult ahhoz, hogy már a bemutatás évében ez lett az egyik legnépszerűbb itthoni előadás: 32.365-en voltak rá kíváncsiak, s így hatodik helyezést ért el az országos nézettségi listán, és azóta már ötven felett járnak előadásszámban. A '63-as előadás két évadon át futott, összesen hetvenkét alkalommal. Ebben Sulyok Mária alakította a dajkát, akivel kapcsolatban az akkori kritika kiemeli, hogy nem egy idős, boszorkányszerű asszonyt formázott, hanem egy életerős, állást foglaló, önálló személyiséget, aki érdemben hozzájárul a történet alakulásához.

Várkonyi Zoltán és Eszenyi Enikő rendezése között több párhuzamot is felfedezhetünk. Mindkettejükre jellemzőnek mondható egyfajta filmes látásmód, amivel pergő ritmusú, váltakozó képekből álló, dinamikus előadást tudtak létrehozni. A 2011-es előadásban ezt külön erősítik azok a mozgóképes bejátszások, amelyek átvezetnek egy-egy jelenet között és kitágítják a teret. A nézők Vernonában - Kentaur díszletében - saját világukat, Budapestet fedezhetik fel a Margit híddal, a Vígszínházzal és annak környezetével. Az események itt, körülöttünk játszódnak, a mába helyezve, és talán nem is érnek teljesen véget, amikor kilépünk az épületből. Az erkélyjelenet sem egyszerűen a színpadra korlátozódik: Bata Éva és Varju Kálmán már-már testi épségüket is kockáztatva játssza be a nézőtéri páholysort, majd jut vissza a Vígszínház - lepusztíott - kicsinyített másához.

Cselényi József az 1963-as előadáshoz készített munkájának legfontosabb technikai eleme a forgószínpad volt, melynek segítségével gyorsan változó képrendszer jöhetett létre. A jelenetek közötti helyszínváltás az árkádok, erkély- és lépcsőrendszer speciális összeforgatása révén könnyen valósul meg. Ahogy azt Vajda Viktória egy tanulmányában megfogalmazza: "A tér ezen ritmikussága speciális sajátosság, a színészi játékot nagyban segíti." Ugyancsak mindkét rendezőnél fontosnak bizonyult egy új fordítás felhasználása. Várkonyi Zoltán Mészöly Dezső akkor legfrissebbnek számító, 1953-ban készült fordítását használta fel, nem véletlenül, hiszen rendezése minden szegmense az újításokra való nyitottságról árulkodik - hasonlóan a 2011-es rendezéshez, melyben Varró Dániel sorai szólalnak meg rendkívül frissen, játékosan, a mai fülnek ismerősen és élvezhetően.

A Vígszínházban Eszenyi Enikő igazgatása alatt nem ez volt az első Shakespeare-darab, amit a közönség láthatott. 2009-ben ugyancsak a jelenlegi direktor rendezésében mutatták be az Othellót, a főszerepben Nagy Zsolttal, 2012-ben pedig Gothár Péter vitte színre a Makrancos Katát, szintén Varró Dániel új fordítását felhasználva, ahol Börcsök Enikő és Nagy Ervin játszották a főszerepeket.

"...minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, hisz ez az örökérvényű tragikus mese más szemmel, más fénytörésben, mindig új arcát mutatja nekünk." (idézet a 2011-es rendezés ismertetőjéből)

A Vígszínház január 22-i, keddi előadása után még több érdekességet tudhatnak meg a Rómeó és Júlia című előadásról a Fidelio Színházi Est-sorozat közönségtalálkozója keretében, ahol beszélgetünk a játékhagyományról és ennek esetleges terhéről is, Eszenyi Enikőt rendezői munkamódszeréről, Varró Dánielt Shakespeare-fordításának kihívásairól, a színészeket pedig a szerepükhöz kötődő személyes élményeikről is megszólaltatjuk. Ön tudja már, mit kérdezne?

Az eseményre korlátozott számban még válthatóak jegyek a PORT.hu oldalán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A FESZ ma esti adománygyűjtő gáláján Gergye Krisztián új festményére is licitálhatunk

A független színházi dolgozók megsegítésére szervez online adománygyűjtő estet január 22-én 19.00 órától a Független Előadó-művészeti Szövetség.
Színház szfe

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Színház hír

Felolvasószínházi előadással mutatkozik be Kelemen Kristóf új drámája

A járványhelyzet elmúltával az Örkény Színház műsorra tűzi Kelemen Kristóf legújabb drámáját, melyet az 1956 és 1989 közötti romániai események – Nagy Imre és körének sznagovi fogsága – ihlettek. A darab alapját az a napokig tartó rituálé adja, melyben özvegyek és gyermekeik nézték végig a 301-es parcella felnyitását. A mindezidáig jeltelen tömegsírból 1989 előtt eltemetett férfiak csontjait, foszlott ruhadarabjait emelték ki.
Színház ajánló

Összművészeti gálaműsorral ünnepli a Vörösmarty Színház a Magyar Kultúra Napját

A székesfehérvári teátrum a komolyzene, a balett, a néptánc és a színművészet legmeghatározóbb alkotásaiból válogat január 22-én.
Színház ajánló

Fikció és valóság találkozása a színpadon

Regényadaptációval és egy való életből merítő vígjátékkal folytatódnak a SzínházTV közvetítései. Az előadások középpontjában ezúttal a folyamatosan elbukó, ám mindig újrakezdő ember áll, aki ballépéseivel és döntéseivel egyszerre válik nevetség tárgyává, miközben görbe tükröt mutat a nézőnek.