Színház

Fodor Tamás: "Minőség és alattvalói hűség"

2014.04.24. 06:58
Ajánlom
A legendás Stúdió K alapítója abban a színházban hisz, amelyik felfedező utakra indít, valóságos helyzetekre valóságos válaszokat ad. A független szcéna hazai úttörője a Vádli társulatának visszatérő vendége. Bravúros alakítást nyújt az idei POSzT versenyprogramjába benevezett I. Erzsébet címszerepében. INTERJÚ

- Nem nehéz párhuzamot vonni I. Erzsébet vándortársulata és a hazai függetlenek hányattatott helyzete között. Ez adja Paul Foster darabjának az időszerűségét?

- Ez a darab a Vádli Alkalmi Színház Társulásnak a reflexiója a világra, amelyben mindenképpen fontos szerepet tölt be a színház, mint média. Ha a színház szabad, akkor a világ is szabad. Ha a színházat retorziók érik, vagy olyan ideákat, mintákat tűznek elé, amiket teljesíteni kell, akkor megpróbál kibújni a kötelezettség alól, de ennek tragikus a vége. Ugyanakkor a színház képes a fonákjáról nézni a világot. Ez a kettősség jellemzi az I. Erzsébetet, amelyben egy fiktív társulat eljátssza egy politikai kaland végét, amikor egy másik uralkodó, Jakab veszi át a hatalmat. Erzsébet pávatáncot jár, amelyben a saját politikai családjának és az aktuális világpolitikai helyzetnek is képes megfelelni. Érdekes feladat egy színész számára egy ilyesfajta kvázi reálpolitikus bőrébe bújni, megkeresni magában, hogy ő mit tenne hasonló helyzetben.

- A hatalom lárvaarcú maszkviseletét is tükrözi, hogy Szikszai Rémusz rendezésében férfiak alakítanak női szerepeket.

- Rémusz azt kérte, hogy ne törekedjünk feltétlenül arra, hogy nőket ábrázoljunk, hiszen a ruha maga ábrázolja a nőt. Valóságos helyzetekre kellett valóságos válaszokat adni.

- Ebben látja a színház szerepét?

- A színházban a felfedezés a jó. A felfedezés egy nagyon érdekes kaland, ami új nézőpontból mutatja meg a megszokott tájat. A nézők pedig ráismernek arra, amit addig nem vettek észre.

- A mostani kaotikus társadalmi, politikai klíma sok lehetőséget nyújt a felismerés erejével ható felfedezőutakra. A függetlenek szerepe, felelőssége is megnő ezáltal?

- Mindenképpen. Több millió embert szorít a szükség vagy szűkösség, hogy megteremtse a maga komfort iránti vágyakozását. Nevezhetjük ezt márkahűségnek, párthűségnek, egy eszméhez való végtelen ragaszkodásnak. Minden élőlény számára a szokotthoz való ragaszkodás nyújt lehetőséget a továbbéléshez, ezért olyan nehéz változtatni. A változtatás lehetőségét fel tudja villantani egy olyan színház, amelyik nem függ az éppen regnáló uralkodótól. Egy magára valamit is adó független társulat elsősorban a saját lelkiismeretének kell, hogy elszámoljon, továbbá azoknak az embereknek, akikkel együtt dolgozik, és akik látogatják a létrehozott előadásokat. A független színház nézői szintén független emberek. Abban az értelemben, hogy a társadalmi létnek olyan helyzetében vannak, hogy alig van mit veszteniük. Ezáltal bátrabbak, szabadabbak, mint az átlagos polgári létet élő emberek.

- Miben változott meg az a fajta szellemiség, ami valaha létrehívta a Stúdió K-t, mint szabad alkotóközösséget?

- Alapvetően két irányban változott.  Többen lettek azok az alkotók, akiknek valóságos szükségletük, hogy így éljenek. Másfelől ez a bőség megnehezíti a társulatképződést, ami szükséges ahhoz, hogy tökéletesen értsük egymást. Jelenleg van négy- öt olyan társulat, amelyikhez szívesen megyek, mint egy jazz-zenész egy másik formációhoz, ahol értik, hogy mit tudok játszani a hangszeremen. Kezdetben talán nem ugyanazt a zenét játsszuk, de az alkotás folyamán tanulunk egymástól, és megtaláljuk a közös nyelvet.

- A hatalom, a politika és a színház viszonya a közös nevező abban a három előadásban, amit a Vádlival és Szikszai Rémusszal közösen készített?

- A Caligula helytartója, a Képmutatók cselszövése és az I. Erzsébet olyan, mint egy trilógia a hatalom és az alkotószemélyiségek viszonyáról. A Caligula az alattvalói hűség határairól szól, hogy hol az a pont, amikor az ember elveszíti a szabadságát. A Bulgakov-darab a lojalitás határát taglalja, azt, hogy mikor megy át a megalkuvás alattvalóságba. Az I. Erzsébetben pedig arról van szó, hogy meddig nyújtható a határ, amíg a fennálló hatalom természetéről még szabad beszélni, és mikortól lesz olyan erős az elfojtás, hogy agyonnyomja azt, aki megpróbál kompromisszumok árán is életben maradni. Tragikus látomása az előadásnak, hogy a régi helyébe lépő új hatalom már nem elégszik meg a megalkuvásokkal, hanem gályára küldi a színészeket. Rémusz, vélhetően a társulatvezetői gyakorlatom miatt, olyan szerepeket oszt rám, amelyekben a felelősséget viselem. Úgy tudom, következő előadásunkban, a Rosencrantz és Guildenstern halottban a Színészkirályt játszom majd.

- Demokratikus ellenzéki múlttal országgyűlési képviselőként vett részt az első parlamenti ciklusban. Mi érdekelte a politikai szerepvállalásban?

- Ez is a felelősség kérdésköréhez tartozik. Ha az embernek szabadelvű nézetei vannak, akkor változtatni akar a megmerevedett és igaztalan világon. A rendszerváltás idején nem látszott olyan értelmiségi erő, amelyik kipróbálta volna magát a politikában. Következésképpen szinte mindenki amatőr volt a parlamentben. Ez egy ciklusra szóló vállalás volt a részemről is. Azóta a művészek nagy része elfordult a politikától. Csalódtam azokban, akik ma azt üzenik a Facebookon, hogy ne beszéljünk arról, ami körülvesz minket. Koromnál és erőmnél fogva egyre kevesebb akcióban veszek részt, de ha tehetem, mindenütt hangoztatom a véleményemet.

- Akkoriban ellenezte a színészkamara megalakulását. Miért?

- Minden olyan intézményt ellenzek, ami kötelező, ahová azért hajtják be az embereket, hogy egy függelmi rendszer részesei, alattvalói legyenek. Láthatjuk most a pedagógus kar esetében, ahogy egy érdekképviselet, szakmai érdekű tömörülés hadsereggé szerveződik. Már Lenin is úgy tartotta, hogy a proletárdiktatúra felépítésekor követnie kell az államvasutak hierarchizált, mereven szabályozott rendszerét. Mi is lassan egy totális vasúti társaság alkalmazottai leszünk. Egy nagy politikai család megtűrt rokonai. Nem ostorozom a népet a választások miatt. Miközben a rendhez igyekszik alkalmazkodni, lehet, hogy otthon morog, de úgy véli, az életben maradását segíti, ha betartja a menetrendet. Fél attól, hogy ha valaki más veszi át az állomásfőnökséget, akkor balesetet okoz, amiért ő is felelős.

- Ebben a nagy állami vasúti társaságban milyen stratégiát lát körvonalazódni a kultúrpolitika részéről a függetlenekre nézve?

- Nem látok valódi kultúrpolitikát. Másodrendű emberek kaptak döntési lehetőséget, akiknek nincs sem szakmai, sem emberi tekintélyük. Nem autonóm személyiségek, a felsőbbség bólintására várnak. Illyés Gyula szavaival élve: magánszorgalmú kutyák, akik többet lihegnek és csaholnak, mint amennyi hasznot hajtanak. József Attila esetében mindig sikerült valamiféle közmegegyezéssel ünnepelni a költészet napját. Idén mérhetetlenül egyoldalú megemlékezés zajlott a Thália Színházban. Mezey Katalin fémjelezte a válogatást, aki azt nyilatkozta a Duna Televízióban, hogy József Attila vallásos versei képviselnek csak igazi művészetet, az összes többi pártmegrendelésre készült. Nem sajnálkozom azon, hogy a kulturális élet is két részre szakadt. Legyen végre világos, hogy az egyik oldalon van a minőség, a másikon az alattvalói hűség. A függetlenek, tágabb értelemben az olyan független szellemiségűek is, mint a Katona József Színház, megpróbálják addig húzni, ameddig a személyiség szabadsága érvényesülhet. Ahogy a Kádár-rendszer egy meghatározott szakaszában létezett a tűrt kategória a támogatott mellett, most is megmaradt egy kevés életlehetőség. Amúgy a kiéheztetés felé hajlik a kultúrpolitika. Aki gazsulál, az pályázat nélkül is több pénzt kap. Lásd Markó Iván. A Magyar Művészeti Akadémiába vagy egzisztenciális függőség miatt lépnek be, vagy azért, mert eljutottak a gondolkodásnak arra a fokára, hogy szél ellen nem tudnak... Pozitív hozadéka is van ennek a szűkösségnek: megerősödik a független gondolkodás. A művészetet nem tiltja a hatalom, csak a létezését nehezíti meg. Félő, hogy lassan-lassan hódít az öncenzúra. A független szcéna esetében szerencsére még nincs politikai, szociológiai értelemben vett önkorlátozás.


Fidelio Színházi Est: I. Erzsébet

A világtörténelem egyik legellentmondásosabb alakjának, I. Erzsébetnek emléket állító produkció április 29-i előadása után közönségtalálkozó keretében kérdezhetik az alkotókat a Fidelio szervezésében.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Könyv

Dsida Jenő négysorosára is licitálhatunk a dedikált könyvek online aukcióján

Az Antikvárium.hu számos bibliofil kötetet kínáló árverésén több érdekességet is találunk, többek között Babits Mihály, Juhász Gyula, Szabó Dezső, Molnár C. Pál, Márffy Ödön, Szép Ernő kézjegyével ellátott köteteket. A 223 tételre október 24-ig lehet licitálni.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Vizuál

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.
Színház hír

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház ajánló

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Színház interjú

Hát miért ne legyek makacs? – beszélgetés Schneider Zoltánnal

1991 augusztusa, dúl a Délszláv háború, a berlini fal egy éve már leomlott, repedezik a Szovjetunió. Ezt az idillt robbantja fel a puccskísérlet. Gorbacsovék, elvágva a világtól, saját házuk foglyai. Mi zajlik bent, mi játszódik le legbelül a félelem napjaiban? A Rózsavölgyi Szalon Az elnök szabadsága című előadása kapcsán beszélgettünk a Gorbacsovot alakító Schneider Zoltánnal.
Színház ajánló

Felolvasó képzeletszínház Szamosi Zsófiával

Október 18-án láthatja a közönség a 6SZÍNben Tollár Mónika rendezését, a Janikovszky Éva azonos című regényéből készült A lemez két oldalát. A 2013 óta futó produkcióban ezen az estén Horváth Lili, Elek Ferenc és Simon Kornél partnere Szamosi Zsófia lesz.