Forradalomra uszít az óbudai tanár az Átriumban

„Forradalomra uszít az óbudai tanár” – hirdette szalagcímekben a hatalmi sajtó Fábri Zoltán ikonikussá vált filmjében, a Hannibál tanár úrban. Nyúl Béla neve nem csupán Móra Ferenc kisregényéből, sokkal inkább a belőle készült magyar filmklasszikusból vált ismertté, s lett fogalommá. Az antihős, a sorsszerűen vereséget szenvedő, örökös áldozat szinonimája.

A karaktergyilkosság áldozatául esett és megszégyenített szürke, óbudai tanár története bárkié lehet, aki nem hódol be a hatalomnak. A Kultúrbrigád előadása – Mucsi Zoltánnal a főszerepben – egy letűnt kor közegében játszódik, mégis rendkívül aktuális ma is: a latintanár Hannibálról szóló értekezése egy parlamenti interpelláció központi témája lesz, mire aktuálpolitikai felhangot kap, és íróját nemzetárulónak kiáltják ki. De vajon milyen eszköze maradt egy hétköznapi embernek, hogy alaptalan vádakkal szemben védje meg magát? A politikai hatalomnak behódoló, önálló gondolkodásra képtelen, megvezethető tömeg pedig támad. Önálló gondolat, valódi motiváció nélkül, vezényszóra.

A Hannibál tanár úr című előadás csapata (Fotó/Forrás: Lakatos Péter / Átrium)

A további szerepekben feltűnik Dóra Béla (Muray képviselő), Gyabronka József (Ofanthaler gimnáziumigazgató), Makranczi Zalán (Vidrozsil tornatanár), Kovács Máté (az iskola altisztje), Moldvai Kiss Andrea (Nyúl felesége), valamint Bíró Panna Dominika és Katona Péter Dániel (Nyúl gyermekei). Nyúl szűkebb pátriájának, az iskola tanári karának figuráit, illetve a korabeli közélet egyes alakjait Kovács Krisztián, Katona László, Lugosi György, Baksa Imre, Parti Nóra, Debreczeny Csaba, Ivanics Tamás és Grisnik Petra formálja meg, a produkcióban élő zenekar idézi meg a korszak jellegzetes dalait és zeneműveit.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Mucsi Zoltán a Hannibál tanár úr című előadásban (fotó/forrás: Lakatos Péter / Átrium)