Színház

Francia csók - szélgéppel

2015.05.09. 06:14
Ajánlom
Az első szerelem ártatlanságáról hozott előadást Budapestre Thomas Jolly. Az Arlequin, a szerelem által pallérozva című produkció volt a Nemzeti Színház MITEM Fesztiváljának idei francia vendégprodukciója. A fiatal, úttörő rendező másik fontos munkája Shakespeare VI. Henrikje, amely az Avignoni Fesztiválra is meghívást kapott, emellett példátlan hosszúságával, 18 órás játékidejével is magára hívta a figyelmet. INTERJÚ

- Hogyan találtad Marivaux darabját?

- A színiegyetem elvégzése után, nyolc éve, egy könnyed, ugyanakkor klasszikus darabot kerestem, ami alkalmas első rendezésnek. Vallom, nemcsak mi, hanem a darabok is választanak bennünket. Kölcsönös szerelem ez. Marivaux műve azért nyűgözött le, mert a fiatalság világgal szembeni konfrontálódásáról szól. Akkor kerültem ki az iskola védett közegéből, a főhőshöz, Arlequinhez hasonlóan én is földre pottyantam. A szerelem tisztaságáról is szól a darab, a két fiatal körül van véve a világ mocskával, sokféle próbatétel elé kerülnek az érzéseik. Először a pásztorlány birkái zavarják meg a légyottjukat, majd az unokanővér, aki azt javasolja, ne mutassák ki az érzelmeiket, a darab végén pedig egy felsőbb erő, a hatalom próbálja szétválasztani őket.

- Mit gondolsz, tiszta tud maradni a szerelmük? Mit üzensz az előadás végén?

- Szeretném, ha így lenne. Kérdés persze, mit értünk tiszta alatt. Van egy nagy, szélesvásznú, filmes elképzelésünk a szerelemről, ahogy az Elfújta a szél című filmben láttuk, amit kompromittálnak a hétköznapok.

- Hatalmas, revübe illő képet rendeztél a fiatalok egymásra találásának pillanatáról konfettivel, szélgéppel.

- A francia nyelvben használjuk a kifejezést: szerelembe esni. Marivaux találta ki ebben a darabban, korábban azt mondták, elnyerjük valakinek a szerelmét. Ezt a mindent elsöprő, nagy találkozást fizikai valójában is meg akartam mutatni az előadásban. Az első csók élménye mindannyiunk életében emlékezetes marad.

- Mennyire fontos a látvány és a zene az előadásaidban?

- Igyekszem látványos képeket alkotni, nem szeretem a kopár előadásokat. Törekszem arra is, hogy a színészek és a nézők élőn, elevenen legyenek jelen az előadásaimban.  

- Három alkalommal rendezted meg a darabot. Mi változott benned közben? Harmadik alkalommal hogyan jutottál el Moszkvába vele?

- Az első egy naiv, tiszta előadás volt, amiben magam játszottam a címszerepet is. A második változatra kicserélődtek a színészek, az utánunk következő évfolyamok diákjaiból kerültek ki a játszók, a mostani társulatom tagjai, a La Piccolo Familia. Ez a variáció van azóta is műsoron, ezzel jöttünk el Budapestre is. Ebben elsősorban a szerelemre fókuszáltam. A harmadik esetében már túl voltam a VI. Henrik rendezésemen, már belém épült a hatalomról való gondolkozás is. Közben megváltozott a világ is, 2011-re feltűntek a szélsőséges irányzatok Franciaországban is. Megjelent a krízis, a válság Európában, bennem pedig szorongások alakultak ki. Moszkvába a Gogol Központ meghívására érkeztem a francia intézeten keresztül. Eredetileg egy műhelymunkára kértek fel, ám annyira megszerettük egymást a színészekkel, hogy egy komplett előadást, az Arlequin harmadik változatát is létrehoztunk együtt. Sokat beszélgettem az ottani színészekkel, kiderült számomra, nem pontosan az zajlik Oroszországban, mint amit közvetít a média.

- Beszélnél a szorongásaidról? Mitől tartasz?

- A válság hozadéka, hogy az emberek úgy gondolják, nem a nagy pártok jelentenek megoldást, hanem a szélsőjobboldali erők. Ez a gondolkodás Európa-szerte felerősödött, így Franciaországban is. Nem gondolom, hogy ez jelentené a megoldást a problémákra. Elég az interneten elolvasni ezeknek a mozgalmaknak, pártoknak a programját, öt perc alatt kiderül, se politikailag, se gazdaságilag, se kulturálisan nem nyújtanak alternatívát. Nem vehetőek komolyan. A nézeteik ugyanakkor veszélyt hordoznak egész Európára nézve.

- A VI. Henrik rendezésedet is ez az érzés hívta elő?

- Igen, szerepet játszott a darabválasztásomban. Shakespeare ötven év történésein keresztül mutatja be a darabjában, hogyan omlott össze egy virágzó királyság a belső konfliktusainak köszönhetően az akkori Angliában. A helyzet alkalmat teremtett arra is, hogy egy szörnyeteg, III. Richárd kerülhetett hatalomra 1483-ban. Augusztusban pont a róla szóló darabot kezdem rendezni. Azzal fogok a végére érni ennek a témakörnek. Azt gondolom, ez jókor is történik majd, hiszen nálunk, Franciaországban 2017-ben lesznek a választások, alkalmas pillanat arra, hogy gondolkozzunk az aktuális dolgainkról.

- A Shakespeare-előadásod 18 órás. Vicces kitűző van a táskádon: "Végignéztem a VI. Henriket." Milyen kihívást jelent ez a hosszúság a nézőknek?

- Kezdetben, a próbafolyamat során kettő, majd három órás volt, majd fokozatosan felduzzadt 18-ra. Minden ellentétes félelmünkkel szemben a közönség nem csak végigüli, hanem sokan látni szeretnék a folytatást is. Úgy érezzük, jól sikerült produkció lett. Van a nézőkben egyfajta éhség a hosszú sztorikra. A válság közepette elveszítették az emberek a viszonyítási pontjaikat, ezeket keresik.  

- Fiatal színházrendezőként milyen kihívásokkal kell megküzdened? Milyen lehetőségeid vannak, mennyire kell saját magadnak megteremtened őket?

- Franciaországban nincsenek állandó társulatok, a bretagne-i és strasbourgi színházban is van lehetőségem alkotni mostanság. Mindkét igazgató megbízik bennem, szabad kezet adnak nekem. Az ott lejátszott előadások után utazni indulunk a produkciókkal országszerte. A saját társulatomat, a La Piccolo Familiát Rouen város támogatja. A csapatomat minden alkalommal viszem más munkáimba is dolgozni.

- Mit jelent a társulatodnak egy-egy fesztiválrészvétel?

- Eredetileg a VI. Henriket szerettük volna elhozni Magyarországra, ám a hosszúsága miatt még Franciaországban is nehéz turnézni vele. A készülő III. Richárdunk esetében majd figyelünk erre a szempontra is. Nagyon érdekes elutazni más országokba, látni, hogyan változnak vagy éppen keverednek a kultúrák egymással. Furcsa módon saját magamat sokkal inkább érzem kelet-európainak, mint franciának. Németországban, Oroszországban vagy most, ebben a pár napban Magyarországon keresem azt, miben vagyok én francia.

- Mennyi találkozásod volt eddig magyar színházzal? Mennyit tudsz róla?

 - Megmondom őszintén, a keleti blokk eddig egyetlen egységet jelentett számomra. Kíváncsiak néztem meg a MITEM-en a Nemzeti Színház grúz rendező, David Doiashvili által színpadra állított Szentivánéji álmát. Irigylem, hogy Magyarországon állandó társulatok dolgoznak a színházakban, és folyamatos lehetőségük van a fejlődésre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hét új bemutatóval készül a Radnóti Színház a következő évadra

A Radnóti Miklós Színház megtartotta évadzáró társulati ülését a Tesla Labor udvarán, melyen elbúcsúztatták a járványhelyzet miatti "mostoha évadot" és nyilvánosságra hozták a 2021|2022-es szezon új premierjeit.
Klasszikus

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Színház

Kilenc bemutatót tervez az új évadban az Örkény Színház

Kilenc bemutatót tervez a 2021/2022-es évadban a fővárosi Örkény István Színház, ahol a jövő szezonban Bodó Viktor, Kovács D. Dániel, Tarnóczi Jakab, Ördög Tamás, Schwechtje Mihály és Kelemen Kristóf rendezését is láthatja a közönség.
Plusz

Jankovics Marcell előtt tisztelegnek az idei Fiatalok Szabadtéri Fesztiváljának résztvevői

Július 30-án elstartol a FISSZ FESZT, Dunakeszi családi fesztiválja, melyen megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőről is. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is változatos programkínálattal, érdekes táncművészeti és színházi előadásokkal, valamint klasszikus és könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket.
Könyv

Szerdán kezdődik az Irodalom Éjszakája

Összesen 24 ország 25 írójának szövegeit olvassák fel június 23. és 25. között esténként Budapest különböző helyszínein, az Irodalom Éjszakája rendezvényen. Az idei téma a VÉSZKIJÁRAT.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Sosem múló színpadi pillanatok

Csaknem nyolc hónap után bemutatóval nyitott újra a Rózsavölgyi Szalon, Isabelle Le Nouvel drámáján keresztül idézve meg Greta Garbo és Winston Churchill alakját. A viszontlátásról, a sorsszerű találkozásokról és a bizalomról beszélgettünk a Garbót alakító Nagy-Kálózy Eszterrel.
Színház hír

Kihirdették a Kaszás Attila-díj jelöltjeit

Online sajtótájékoztatón jelentette be Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a 2021-es Kaszás Attila-díj három jelöltjét. Fándly Csabára (Csiky Gergely Színház), Gulácsi Tamásra (Móricz Zsigmond Színház) és Rusznák Andrásra (Radnóti Miklós Színház augusztus 20-ig várják a közönség szavazatait.
Színház ajánló

Felcsendülnek a fanfárok a Dóm téren

Június 24-én a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében, a Dóm tér adta magával ragadó környezetben hallható a Szegedi Szimfonikus Zenekar hagyományos Ajándékkoncertje.
Színház ajánló

Kőszeg színre viszi a nyarat – premierrel ünnepli jubileumi évadát a Kőszegi Várszínház

Többszörösen jubilál 2021-ben a Kőszegi Várszínház: a 40. évadára készülő intézmény igazgatója, Pócza Zoltán és művészeti titkára, Gelencsér Ildikó negyed évszázada dolgoznak a teátrumnál, míg Bakos Zoltán kulturális szervező és műszaki vezető két évtizede kezdte meg itt a munkát. A jeles évfordulókat változatos programokkal és ősbemutatóval ünnepi a várszínház.
Színház ajánló

Kerekes Évával és Mucsi Zoltánnal készül a Szkéné új előadása

„Mindenki egyedül hal meg” – hangzik el a Szkéné Színház és az Ördögkatlan közös produkciójában, az Elemben. A Háy János novellájából készült előadás két idős ember hétköznapjain keresztül beszél az elmúlásról, illetve arról, hogy miként élheti le az ember jól az élete utolsó harmadát.