Színház

Fülig a művészetben – Textúra 2017

2017.10.06. 10:22
Ajánlom
Vajon kiforgatják-e sarkaiból a múzeumot, vagy ha az egészet nem is, de legalább a nekik rendelt szegletét a fiatalok, a jövő rendezői? – teszi fel a kérdést kritikusunk a Magyar Nemzeti Galériában látható jelenetek kapcsán.

Jó füle volt annak, aki meghallotta a latin eredetű szakszóban a sajátosan magyar szétszedési, és a két összetevő értési, értelmezési lehetőségét. A textus maga is kétértelmű, szövet is meg szöveg is, így már magában is egyesíti az irodalom és a képzőművészet világát. A létezés e kétféle leképezését. A túra viszont egyértelmű: gyalogolunk képtől képig, szövegtől szövegig. Illetve: valójában színésztől színészig, jelenettől jelenetig. Fülig merülünk a művészebe. Úgyhogy valójában színházba keveredünk.

Az első alkalommal 2013-ban (akkor még Ganymed Goes Europe címmel), a Szépművészeti Múzeumban megvalósult eseményre most ősszel a Magyar Nemzeti Galériában került sor. Az idei változat formai újdonsága annyi, hogy ismét nem egy rendező – mint az utóbbi két alkalommal Valló Péter –, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendezői osztálya készítette. Bagossy László és tanársegéde, Kovács D. Dániel, valamint tanítványaik: Csernai Mihály, Székhelyi Dániel, Vilmos Noémi, Walters Lili, Sándor Dániel Máté, Antal Bálint, Benkő Klaudia és Dyssou Bona.

Kritikusi kedélyemet természetesen ez utóbbi tény borzolta föl.

Vajon kiforgatják-e sarkaiból a múzeumot, vagy ha az egészet nem is, de legalább a nekik rendelt szegletét a fiatalok, a jövő rendezői?

Csöppet csalódtam, ugyanis nem forgatták ki. De azért sok igazi, élvezhető színházi pillanatot szereztek. Kevés eszközzel, mondhatni a semmiből teremtettek illúziót keltő színházi tereket. (Ahogyan az iskolában megszokhatták.) Ebben segítségükre voltak a Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének hallgatói: Auer Alexandra, Gindele Dzsenifer, Gúth Zsófia, Hodován Mária, Jakab Rebeka, Kárpáti Panna, Kopp Krisztina, Koncz Eszter, Lencsés Noémi, Mestyán Lili, Sánta Emese és Varga Boglárka, Zeke Edit tanszékvezető iránymutatásával.

A csekély személyzet – gondolom, a terek szűkössége folytán – eleve alapkövetelmény volt. Azt nem tudom, vajon két főben maximálták-e a létszámot, de tény, hogy hét monológot és három dialógust láthattunk, hozzátéve, hogy Stork Natasa magánbeszédéhez a nézők közül szerzett magának néma partnert, Kiss Diána Magdolna pedig egyedül jelenített meg két asszonyt, anyát és lányát. Én színházszerűbbnek érzem a párbeszédet, az egymásnak feszülő vagy az egymást kiegészítő alakok replikáit, mint egyetlen személy gondolatainak, érzéseinek hullámzását. Tudjuk persze, hogy létezik monodráma, de azt is gyakran tapasztaljuk, hogy mindenféle egyszemélyes szövegelést monodrámaként aposztrofálnak. Ráadásul posztmodern világunkban nem is nagyon illik egy-egy szöveg drámaiságát firtatni, sokkal illedelmesebb dolog színpadi szöveget emlegetni. De azért nem árt, ha a szövegben dráma (is) lappang. Lényegében alighanem attól lesz igazán színpadi.

Az idei Textúrán üdítőnek éreztem, hogy csupa színpadra és színészszájra illő szöveget hallottam.

És örültem annak is, hogy nem hallottam bármily színvonalas és mély, de „egyhallásra” felfoghatatlan, követhetetlen, alapos, elemző, ide-odalapozgató olvasásra való textusokat.

Néha hajlok arra a gondolatra, hogy tulajdonképpen minden a szövegen múlik. Ez az alapja, kiindulása mindennek, ami a színen hatásos lehet. Ám máskor meg úgy vélekedem, hogy minden mégis inkább a színészeken múlik. Sokszor tapasztaljuk, hogy egy-egy színész miképpen tud megemelni vagy éppen mulatságossá tenni közömbös, érdektelen vagy akár kimondottan vacak szöveget. (És nemcsak olyasmikre gondolok, mint amikor Kazal László elénekelte a telefonkönyvet.) A Terxtúrára kerülő szövegek mindig színvonalasak, meg az irodalmi divatokat is követik, az ideiek pedig füllel is élvezhetők.

Amúgy persze végső soron valóban minden a színészeken múlik. Megtalálják-e szöveg lelkét, vagy ha nincs neki, lehelnek-e belé. Stork Natasát talán még sosem láttam olyan elevennek, energikusnak és szellemesnek, mint amikor a nézők közül vőlegényt ragadva előadta Szvoren Edina Slágfertig, szőke, karakán című alkotását, amelyet Ferenczy Károly Kettős arcképe (Noémi és Béni) ihletett. Piti Emőke szívszorító fájdalomtól nehézkes artikulációval, szenvedéstől karikás szemmel mondja Mán-Várhegyi Réka Pór Bertalan Családja nyomán született novelláját, amelyben a Szent Kunigunda család koncertet ad. Osváth Judit ugyancsak egy család életének drámai belső feszültségeit sűríti Bencsik Orsolya Nem könnyű munka című írásába, Kiss Diána Magdolna anya és lánya kapcsolatának érzelmi gubancát rángatja mind szorosabbra Szabó Borbála Edd a levest című művének előadása közben, Kurta Niké képkeretből kiszállva mondja Szaniszló Judit szövegét, az Egy lány a bál után-t, amely Borsos József festményéhez kapcsolódik. Az egész este kiemelkedő eseménye Kovács Krisztián játékában a Séta a Víztoronynál. A színész egy járókerettel haránt irányban végigmegy a nézők közötti ösvényen. Közben Nagy Koppány Zsolt írásával minden fontosat elmond egy ember életéről, sorsáról.

Vámos Miklós párjelenetet illeszt Benczúr Gyula Olvasó nő az erdőben című festményéhez, amelyet Szávai Viktória és Ódor Kristóf operaivá duzzasztva karikíroz (rendező: Bagossy László), Lackfi János írása, az Ádáméva, Évaádám Johann Millitz XVIII. századi festő Főúri pár mint Ádám és Éva című alkotásához fűz mai párhuzamot, ezt Szalontay Tünde és Terhes Sándor naiv bájt és fanyar humort ötvözve jeleníti meg.

Feltűnő, de talán a műfajból is adódó szükségszerűség, hogy a magányos lélek és a családi kapcsolatok bajai adják a jelenetek nagy többségének témáihoz az alapanyagot.

Ám az egyik párbeszéd komoly közéleti témát kap el. Igaz, éppen hatvan évvel ezelőttről.

Németh Gábor Csernus Tibor Újpesti rakpart című képéhez írt szellemes dialógusában – Az ördög nem alszik – a festő egy korabeli hivatalos személlyel, alighanem magával Aczél Györggyel társalog küszöbön álló párizsi útja előtt (ahol csak később 1964-ben telepedett meg). Fillár István precízen hozza a Kádár-kori bürokratizmus stílusát, amelynek a szellemi életben az aczéli három „t” felelt meg.

Ennek a sétálós színháztárlatnak egyetlen komoly veszélye, hogy a néző végül valamiről lemarad. Most Csőre Gábor produkciójának (Kemény István: Vasárnap délután) sikerült csak az utolsó mondatait elkapnom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál a Fesztivál Akadémia vendégei között

Világsztárokat, pezsgő fesztiváléletet hoz július 18-27. között a fővárosba a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nevével fémjelzett 10. Fesztivál Akadémia Budapest, amelynek olyan nagyságok lesznek idén a vendégei, mint Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál. A gyerekeknek Molnár Piroska és Csákányi Eszter mesél majd.
Zenés színház

Sztárvendégekkel és fiatal tehetségekkel tér vissza a Budavári Palotakoncert

Több év kihagyás után, augusztus 1-én és 2-án ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet. A Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében a hazai és az egyetemes operettirodalom legnépszerűbb dallamai csendülnek fel.
Vizuál

Új filmet forgat Pedro Almodóvar

Az Oscar-díjas spanyol rendező Keserű karácsony című filmje a gyász feldolgozásáról szól, valamint arról, hogy az élet és a fikció néha elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
Jazz/World

Vissza a gyökerekhez – a Benczúr Kertben köszönti húszéves jubileumát a Jazzation

Az idén 20 éves Jazzation, Magyarország legismertebb jazz a cappella együttese számtalan sikeres nemzetközi turné után június 18-án ünnepi hangulatú esttel várja régi és új közönségét a Benczúr Kertben.
Könyv

Tízezer Visky András-kötetet ajándékoz a Libri a diákoknak

Idén is megvalósul a Libri Könyvesboltok és a Jelenkor Kiadó irodalomnépszerűsítő kezdeményezése – ezúttal Visky András válogatott verseit jelentetik meg a diákok számára ingyenesen elérhető kötetben, tízezer példányban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Öt pályázat érkezett a Vörösmarty Színház igazgatói posztjára

A korábbi aspiránsok közül senki nem pályázta meg újra a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatói posztját, várhatóan június végén születik döntés arról, ki vezetheti a teátrumot. Mások mellett Dolhai Attila zenés színész és Egyed Attila társulati tag is pályázott.
Színház interjú

„Az igazi generációváltás csak most kezdődik” – beszélgetés a Kabóca Bábszínház vezetőivel

Új épület, új csapat, új célok – valami megmozdult a veszprémi Szerelem-szigeten. Markó Róbert igazgatóval és Kocsis Pál művészeti vezetővel a Kabóca Bábszínház 11 előadását felvonultató miniévadon beszélgettünk.
Színház hír

Június 10-én kezdődik az OSZT Szolnokon – mutatjuk a zsűrit!

Június 10-én kezdetét veszi az Országos Színházi Találkozó Szolnokon, amely idén is a hazai színházi élet legfontosabb ünnepe. A szemleprogramban 14 kiemelkedő előadás kapott helyet, amelyeket szakmai zsűri értékel.
Színház interjú

Rusznyák Gábor: „Ahhoz, hogy a színház ne csak egy produkciógyárat jelentsen, bizalmi légkör kell”

Bár dolgozik Budapesten is, leginkább Miskolchoz kötődik Rusznyák Gábor, aki Goldoni vígjátékát rendezi idén nyáron. A Csetepaté Chioggiában premierje júliusban lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Erről és sok minden másról is kérdeztük a rendezőt. Rusznyák Gábor-interjú.
Színház interjú

Gyerekek egy színházi előadásban – a Karinthy Színház beszélgetése idei ősbemutatója kapcsán

Gyerekekkel színházat játszani mindig nagyon nehéz. A Karinthy Színház ősbemutatója, a Kísértetház című rém-komédia kapcsán járta körül a kérdést a négy gyerekszereplővel együtt.