Színház

Fülig a művészetben – Textúra 2017

2017.10.06. 10:22
Ajánlom
Vajon kiforgatják-e sarkaiból a múzeumot, vagy ha az egészet nem is, de legalább a nekik rendelt szegletét a fiatalok, a jövő rendezői? – teszi fel a kérdést kritikusunk a Magyar Nemzeti Galériában látható jelenetek kapcsán.

Jó füle volt annak, aki meghallotta a latin eredetű szakszóban a sajátosan magyar szétszedési, és a két összetevő értési, értelmezési lehetőségét. A textus maga is kétértelmű, szövet is meg szöveg is, így már magában is egyesíti az irodalom és a képzőművészet világát. A létezés e kétféle leképezését. A túra viszont egyértelmű: gyalogolunk képtől képig, szövegtől szövegig. Illetve: valójában színésztől színészig, jelenettől jelenetig. Fülig merülünk a művészebe. Úgyhogy valójában színházba keveredünk.

Az első alkalommal 2013-ban (akkor még Ganymed Goes Europe címmel), a Szépművészeti Múzeumban megvalósult eseményre most ősszel a Magyar Nemzeti Galériában került sor. Az idei változat formai újdonsága annyi, hogy ismét nem egy rendező – mint az utóbbi két alkalommal Valló Péter –, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendezői osztálya készítette. Bagossy László és tanársegéde, Kovács D. Dániel, valamint tanítványaik: Csernai Mihály, Székhelyi Dániel, Vilmos Noémi, Walters Lili, Sándor Dániel Máté, Antal Bálint, Benkő Klaudia és Dyssou Bona.

Kritikusi kedélyemet természetesen ez utóbbi tény borzolta föl.

Vajon kiforgatják-e sarkaiból a múzeumot, vagy ha az egészet nem is, de legalább a nekik rendelt szegletét a fiatalok, a jövő rendezői?

Csöppet csalódtam, ugyanis nem forgatták ki. De azért sok igazi, élvezhető színházi pillanatot szereztek. Kevés eszközzel, mondhatni a semmiből teremtettek illúziót keltő színházi tereket. (Ahogyan az iskolában megszokhatták.) Ebben segítségükre voltak a Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének hallgatói: Auer Alexandra, Gindele Dzsenifer, Gúth Zsófia, Hodován Mária, Jakab Rebeka, Kárpáti Panna, Kopp Krisztina, Koncz Eszter, Lencsés Noémi, Mestyán Lili, Sánta Emese és Varga Boglárka, Zeke Edit tanszékvezető iránymutatásával.

A csekély személyzet – gondolom, a terek szűkössége folytán – eleve alapkövetelmény volt. Azt nem tudom, vajon két főben maximálták-e a létszámot, de tény, hogy hét monológot és három dialógust láthattunk, hozzátéve, hogy Stork Natasa magánbeszédéhez a nézők közül szerzett magának néma partnert, Kiss Diána Magdolna pedig egyedül jelenített meg két asszonyt, anyát és lányát. Én színházszerűbbnek érzem a párbeszédet, az egymásnak feszülő vagy az egymást kiegészítő alakok replikáit, mint egyetlen személy gondolatainak, érzéseinek hullámzását. Tudjuk persze, hogy létezik monodráma, de azt is gyakran tapasztaljuk, hogy mindenféle egyszemélyes szövegelést monodrámaként aposztrofálnak. Ráadásul posztmodern világunkban nem is nagyon illik egy-egy szöveg drámaiságát firtatni, sokkal illedelmesebb dolog színpadi szöveget emlegetni. De azért nem árt, ha a szövegben dráma (is) lappang. Lényegében alighanem attól lesz igazán színpadi.

Az idei Textúrán üdítőnek éreztem, hogy csupa színpadra és színészszájra illő szöveget hallottam.

És örültem annak is, hogy nem hallottam bármily színvonalas és mély, de „egyhallásra” felfoghatatlan, követhetetlen, alapos, elemző, ide-odalapozgató olvasásra való textusokat.

Néha hajlok arra a gondolatra, hogy tulajdonképpen minden a szövegen múlik. Ez az alapja, kiindulása mindennek, ami a színen hatásos lehet. Ám máskor meg úgy vélekedem, hogy minden mégis inkább a színészeken múlik. Sokszor tapasztaljuk, hogy egy-egy színész miképpen tud megemelni vagy éppen mulatságossá tenni közömbös, érdektelen vagy akár kimondottan vacak szöveget. (És nemcsak olyasmikre gondolok, mint amikor Kazal László elénekelte a telefonkönyvet.) A Terxtúrára kerülő szövegek mindig színvonalasak, meg az irodalmi divatokat is követik, az ideiek pedig füllel is élvezhetők.

Amúgy persze végső soron valóban minden a színészeken múlik. Megtalálják-e szöveg lelkét, vagy ha nincs neki, lehelnek-e belé. Stork Natasát talán még sosem láttam olyan elevennek, energikusnak és szellemesnek, mint amikor a nézők közül vőlegényt ragadva előadta Szvoren Edina Slágfertig, szőke, karakán című alkotását, amelyet Ferenczy Károly Kettős arcképe (Noémi és Béni) ihletett. Piti Emőke szívszorító fájdalomtól nehézkes artikulációval, szenvedéstől karikás szemmel mondja Mán-Várhegyi Réka Pór Bertalan Családja nyomán született novelláját, amelyben a Szent Kunigunda család koncertet ad. Osváth Judit ugyancsak egy család életének drámai belső feszültségeit sűríti Bencsik Orsolya Nem könnyű munka című írásába, Kiss Diána Magdolna anya és lánya kapcsolatának érzelmi gubancát rángatja mind szorosabbra Szabó Borbála Edd a levest című művének előadása közben, Kurta Niké képkeretből kiszállva mondja Szaniszló Judit szövegét, az Egy lány a bál után-t, amely Borsos József festményéhez kapcsolódik. Az egész este kiemelkedő eseménye Kovács Krisztián játékában a Séta a Víztoronynál. A színész egy járókerettel haránt irányban végigmegy a nézők közötti ösvényen. Közben Nagy Koppány Zsolt írásával minden fontosat elmond egy ember életéről, sorsáról.

Vámos Miklós párjelenetet illeszt Benczúr Gyula Olvasó nő az erdőben című festményéhez, amelyet Szávai Viktória és Ódor Kristóf operaivá duzzasztva karikíroz (rendező: Bagossy László), Lackfi János írása, az Ádáméva, Évaádám Johann Millitz XVIII. századi festő Főúri pár mint Ádám és Éva című alkotásához fűz mai párhuzamot, ezt Szalontay Tünde és Terhes Sándor naiv bájt és fanyar humort ötvözve jeleníti meg.

Feltűnő, de talán a műfajból is adódó szükségszerűség, hogy a magányos lélek és a családi kapcsolatok bajai adják a jelenetek nagy többségének témáihoz az alapanyagot.

Ám az egyik párbeszéd komoly közéleti témát kap el. Igaz, éppen hatvan évvel ezelőttről.

Németh Gábor Csernus Tibor Újpesti rakpart című képéhez írt szellemes dialógusában – Az ördög nem alszik – a festő egy korabeli hivatalos személlyel, alighanem magával Aczél Györggyel társalog küszöbön álló párizsi útja előtt (ahol csak később 1964-ben telepedett meg). Fillár István precízen hozza a Kádár-kori bürokratizmus stílusát, amelynek a szellemi életben az aczéli három „t” felelt meg.

Ennek a sétálós színháztárlatnak egyetlen komoly veszélye, hogy a néző végül valamiről lemarad. Most Csőre Gábor produkciójának (Kemény István: Vasárnap délután) sikerült csak az utolsó mondatait elkapnom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól - az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül - utánajártunk a kultregény titkának.
Vizuál

Eredeti művek – hamis kiállítás?

Lehet-e egy punkot klasszikus kiállításon bemutatni? Kifinomult bosszú a művészeti közegtől vagy egyszerű félreértelmezés?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Lámpagyújtogató vagyok” – Interjú Spolarics Andreával

Decemberben elnyerte a legjobb epizodistáknak járó Aase-díjat, ő Kocsma Jenny a Koldusoperában, szívügye a tanítás, legközelebb az Aliz! c. ifjúsági előadásban láthatjuk Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház alapító tagját.
Színház magazin

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.
Színház interjú

„Érződik a darabon, hogy színész írta” – Interjú Brasch Bencével

Zach Braff fekete komédiáját, a Minden nagyon jó lesz című darabot tűzi műsorra az Átrium. Idegenek az éjszakában, egy elhagyott tengerparti nyaralóban. Poénos bemondásoktól, egymás zrikálásától jutnak el odáig, hogy színt valljanak magukról. A harmincötödik szülinapján végzetes lépésre készülő „házigazda” szerepét Brasch Bence alakítja.
Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.