Színház

Für Anikó, Angelus Iván és Baranyi László is színházi díjban részesült

2019.03.27. 14:45
Ajánlom
A színházi világnaphoz időzítve idén is odaítélték a Psota Irén- és a Soós Imre-díjat, a Gobbi Hilda-életműdíjat, valamint a Hevesi Sándor-díjat.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.

A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet fontosságára,

tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 57. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák azt a világnapi üzenetet, amelyet idén Carlos Celdrán kubai rendező, író, színház igazgató fogalmazott meg. A művész azt írja, hogy a színház hivatása átélni az adott, a múló pillanat puszta igazságát. „Színházi szülőhazám, az enyém és a színészeimé azokból a pillanatokból szövődik, melyekben nem bújunk maszkok mögé, nincs többé mellébeszélés és félelem, hanem mi magunk vagyunk, és a sötétben megfogjuk egymás kezét.”

A világnap alkalmából számos színház várja különleges programokkal, kulisszajárásokkal, nyíltpróbákkal a közönséget. A Bajor Gizi Színészmúzeum egész napos programsorozattal csatlakozik a világnaphoz.

Díjakat adtak át

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület szakmai díjakról döntött, emellett a Hevesi Sándor-díjat is odaítélték és ugyancsak március 27-én – Psota Irén 90. születésnapja előtt egy nappal – adták át idén már harmadik alkalommal a Psota Irén-díjat.

A MASZK és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén Baranyi László, a József Attila Színház 91 éves színművésze veheti át. A pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat Menczel Andrea, a Szegedi Nemzeti Színház művésze és Csapó Attila, a Vígszínház társulatának tagja nyerte el.

DSC_8042-143504.jpg

Csapó Attila a Soós Imre-díj átvételekor (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

A Hevesi Sándor-díjjal Angelus Iván táncos, táncpedagógus, koreográfus, Kulcsár Edit dramaturg, kulturális menedzser és Szabó K. István rendező munkáját ismerték el. A díjat a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának kezdeményezésére alapították 1998-ban. Az elismerést minden évben annak a három művésznek, kultúraközvetítő, társulatvezető szakembernek adják át, aki sokat tett a magyar színház nemzetközi elismertetéséért, megismertetéséért.

Psota Irén méltó utóda

Az idén harmadik alkalommal átadott Psota Irén-díjat Für Anikó, az Örkény István Színház színésznője vehette át március 27-én délelőtt, a Rózsavölgyi Szalonban megtartott ceremónián. Psota Irén emlékére Almási Éva, a nemzet színésze hozott létre alapítványt, amely minden évben díjat adományoz annak a színésznek, akinek színpadi sokszínűsége, tehetsége, kiemelkedő képességei Psota Irén örökségéhez méltónak bizonyulnak.

A nemzet színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész nevét viselő díjra minden magyarországi színház állíthat jelöltet. Für Anikót az Örkény István Színház terjesztette fel az elismerésre, a díjátadón a színház igazgatója, Mácsai Pál laudálta a díjazottat.

A díjátadóról készült galériáért kattints a képre:

„Én már rendező szakra jártam, amikor ő színész szakra - emlékezett vissza Mácsai Pál. - Azt mindig lehet látni, amikor valaki született színésznő. Szép is volt, de főleg szabálytalan, tehát izgalmas. Nem hasonlított. (…) Káprázatos a muzikalitása, képes vallomásra, tragikumra és fényes bohóc. Mindent el tud játszani, ebben hasonlít Psota Irénre. Meg a maximalizmusában is. (…) Nincs műfaji korlátja. Játszott szépet, játszott csúnyát, volt parasztasszony és királynő is, és lesz is mindkettő. (…)

Díjazottunk olyan természetességgel vált életkort, és ezzel szerepkört, ahogy a folyótorkolatban az állóvízbe siklik át egy csónak.

Ez a hasonlat túl jó, nem az enyém – Örkényé. Az Örkény Színházban jövőre nyolc bemutató lesz majd, és három negyven körüli rendező rendez, meg egy szenior. Ez vagyok én. És jön négy harmincéves és annál is fiatalabb rendező, és a fiatalok mind dolgozni akarnak vele. Ez a legfontosabb jel, ha valaki jól csinálja. Nemcsak műfaji korlátja nincs, hanem generációs korlátja sincs, vagyis van jövője.”

A Psota Irén-díj egy ezüst plakett, amelyen a Madách Színház legendás művésznőjének aláírása és kedvenc bohóca látható. A Rózsavölgyi Szalonban megtartott díjátadó ünnepségen ez alkalommal is összegyűltek Psota Irén pályatársai és tisztelői, a ceremónia részeként a Filmarchívum jóvoltából a művésznő különleges próbafelvételeiből vetítettek részleteket. Hrutka Róbert, Für Anikó állandó zenésztársa egy vadonatúj dallal lepte meg a színpadon a díjazott színésznőt, akinek eközben fényképekkel idézték fel emlékezetes alakításait.

Hegedűs D. Géza színművész, rendező a díj kuratóriumának képviseletében elmondta, Für Anikó nem riad vissza semmiféle színházi-esztétikai újítószándéktól, sőt nyitottan, kíváncsian vesz részt benne, és rácsodálkoztató minden egyes alakítása, ugyanakkor nincs olyan műfaja a színháznak, a művészeti életnek, ahol ne teljesítene a legmagasabb színvonalon. A színművész hozzátette:

ma ezeknek a civil kezdeményezésű szakmai díjaknak nagyon nagy értékük van, büszke lehet az, aki kiérdemli.

Für Anikó a díj átvételekor elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy megkaphatta ezt a díjat, amely Psota Irén nevét viseli, aki egyszerre volt clown és díva, tragika és komika, maga az eleven tűz.

Bajban a Gábor Miklós-díj

Idén először nem áll módjában támogatnia a minisztériumnak a 2000-ben alapított Gábor Miklós-díjat – számolt be róla a szinhaz.org. A bronz plakett és az oklevél mellett az elismeréssel járt bruttó 300 ezer forint pénzjutalom is, amelyet ez idáig a mindenkori kulturális minisztérium állt. Idén azonban az EMMI főosztályvezetője, dr. Ragány Misa arról tájékoztatta a Gábor Miklós Alapítvány ügyvédjét, hogy a minisztériumnak nem áll módjában a díjat támogatni.

Így elképzelhető, hogy április 7-én, Gábor Miklós születésének 100. évfordulóján pénz nélkül fogják átadni a díjat a leendő díjazottnak. Időközben a Summa Artium adományok gyűjtésébe kezdett, hogy előteremtse a díj anyagi fedezetét.

Carlos Celdrán kubai író, rendező színházi világnapi üzenete

Színházi eszmélésem előtt mestereim már javában munkálkodtak. Saját életük maradványaira építettek hajlékot és költészetet. Közülük sokan ismeretlenek vagy alig emlékszünk rájuk: a próbatermek és a zsúfolásig megtelt színházak nyugalmában dolgoztak csendben, alázatosan, majd sok évnyi munka és nagyszerű teljesítmények után lassan elhagyták helyüket és eltűntek. Amikor megértettem, hogy nekem is ez a sorsom, azt is megértettem, hogy bámulatos és egyedi örökséget kaptam tőlük: nincs más, mint a megismételhetetlen pillanat megélése; a pillanaté, amikor a színház sötétjében találkozol a másikkal, és nincs védőháló, csak a mozdulat és a leleplező szó igazsága. Színházi szülőhazám találkozásokból épül a város legkülönbözőbb pontjairól érkező nézőkkel. Ők azok, akik estéről estére azért jönnek el a színházainkba, hogy megosszanak velünk néhány percet, néhány órát. Ezekből a kivételes pillanatokból áll az életem, amikor nem saját magammal és szenvedéseimmel törődöm. Újjászületek, és megértem a színház hivatását: átélni az adott, a múló pillanat puszta igazságát, amikor tudjuk, hogy igaz, amit a reflektorok fényében mondunk és teszünk. Ez mutatja meg leginkább, milyenek vagyunk. Színházi szülőhazám, az enyém és a színészeimé azokból a pillanatokból szövődik, melyekben nem bújunk maszkok mögé, nincs többé mellébeszélés és félelem, hanem mi magunk vagyunk, és a sötétben megfogjuk egymás kezét.

A színházi hagyomány nem hierarchikus.

Senki sem gondolja, hogy a színháznak lenne a világban vagy egy városban vagy egy kiemelt épületben egyetlen központja. A színház láthatatlanul terjed, nem ismeri a földrajzot, de beleavatkozik mindazok életébe, akik művelik. A színházművészet egyesít. Minden színházrendező a sírba viszi az utánozhatatlan, világos és szép pillanatokat, mindegyikük ugyanúgy tűnik el, és nincs semmilyen természetfeletti erő, ami megvédené őket. A nagy mesterek tudják, hogy az elismerés semmilyen formája nem érvényes a munkájuk lényegét illető bizonyosságon kívül: vagyis azt, hogy kétségek közepette csak pillanatokra valósítják meg az igazságot, a kétértelműséget, az erőt, a szabadságot. Semmi sem éli túl őket, marad utánuk néhány adat, fotó, videó felvétel, elképzeléseik halvány lenyomata. Ezekből a felvételekből a közönség csendes rezdülései hiányozni fognak, ahogy az éppen megértett és átélt pillanat varázsa is, ami megismételhetetlen, elmesélhetetlen. Ez csak néhány másodperc, ami áttetszőbb, mint maga az élet.

Amikor megértettem, hogy a színház önmagában is olyan, mint egy ország, a világot behálózó hatalmas terület, felszabadító döntést hoztam: ne menj el onnan, ahol vagy, ne rohanj máshová. Ahol te vagy, ott a közönség. Ott vannak a társaid, akikre szükséged van. Otthonodtól távol a mindennapi élet kusza és átláthatatlan. Ezen a látszólagos mozdulatlanságon dolgozz, indulj a legnagyobb utazásra, járd be újra Odüsszeusz és az argonauták útját: légy az a mozdulatlan utazó, aki segíti, hogy saját világod súlyosabb és szilárdabb legyen.

Utazásod ahhoz a pillanathoz vezet el, amikor a hozzád hasonlókkal találkozol.

Feléjük tartasz, a szívükhöz, a lelkükhöz. Feléleszted és összegyűjtöd érzelmeiket, emlékeiket. Utazásod szédítő, gazdagsága felmérhetetlen és senki nem teheti semmissé. Valójában nem fogjuk fel, hogy ez az utazás a nép képzeletében, a legtávolabbi földekbe vetett mag, vagyis a nézők polgári, etikai és emberi lelkiismerete. Így hát nem mozdulok, otthon maradok, látszólag nyugodtan, valójában éjjel és nappal munkába merülve, hiszen e mozdulatlan mozgás lendülete művészetem titka.

Névjegy

Carlos Celdrán rendező, író, színház igazgató, 1963-ban született Havannában. 1968-ban szerzett diplomát a havannai Művészeti Egyetemen. Még ebben az évben rendezőként kezdett dolgozni a havannai Buenida színházban. 1996-ban megalapítja saját társulatát, az Argos Teatrót. Brecht, Beckett, Ibsen, Strindberg darabjainak előadásaival nem csak Kubában, hanem Európában is sikereket arattak. Ezen túl kortárs kubai szerzők műveit is bemutatták. A társulat legjelentősebb elismerését Celdrán 10 Milliones című darabjának előadásával érték el.

(forrás: MTI, Fidelio)

Fejléckép: Angelus Iván, Für Anikó (forrás: Örkény Színház) és Baranyi László (forrás: Wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Vizuál

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Összefogás gálát kezdeményez a Szabad Tér Színház

Benkő Nóra, a Szabad Tér Színház igazgatója a Fidelio.hu-nak elmondta: „Összefogás gálát” szerveznek a nyár második felére, s erről már számos színházvezetővel, többek között Mácsai Pállal, Máté Gáborral is egyeztetett, akik támogatják ezt a jótékonysági kezdeményezést a nehéz helyzetbe került előadóművészek megsegítésére. Benkő Nóra szerint közös a krízis, közösen kell abból kijutni.
Színház videó

Éteri olvasópróbát tartott a Rózsavölgyi Szalon új bemutatójához

Az online térben tartották meg kedden az Idegenek a vonaton című előadás olvasópróbáját a Rózsavölgyi Szalon művészei, akik abban bíznak, a nyár folyamán sor kerülhet a bemutatóra.
Színház hír

Görög László a Gábor Miklós-díj idei kitüntetettje

A legjobb Shakespeare-alakításért járó elismerést idén Görög Lászlónak ítélték oda Shylock megformálásáért a Miskolci Nemzeti Színház A velencei kalmár című előadásában.
Színház hír

Rendkívüli egyszeri szociális segély előadóművészeknek

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) rendkívüli egyszeri szociális segélyt kíván juttatni azoknak a színművészeknek, akik az EJI által meghirdetett COVID19 segélyezésből bármely ok miatt nem részesülhettek.
Színház hír

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.