George Bernard Shaw dublini születésű, szegény család gyermekeként látta meg a napvilágot. A Wesley College-ban végzett, majd Londonba költözött – itt kezdte irodalmi pályafutását. Első regénye a Mr. Conolly házassága; ezt még négy regény követte.. Egyik sem jósolja a kirobbanó tehetségű író jövőképét. Első igazi sikerét a Star újságnál szerzett zenekritikájával aratta.
Warrenné mestersége (Fotó/Forrás: Gárdonyi Géza Színház)
A kapitalizmus megismerése lökte őt a drámaírói pálya felé. Ebben az időszakban pallérozta szónoki képességeit is, hisz alapvetően ideges, félénk és érzékeny természete miatt egyáltalán nem tudott hatást kelteni.
Pár év alatt Anglia legjobbja lett.
William Archer barátja ajánlotta be a Pall Mall Gazett-hez kritikusnak, és rávette, hogy írjanak együtt darabot. Archer fűzte a történet szálait, Shaw töltötte meg élettel. A közös munka kudarcba fulladt. Önállóan írt darabját, a Sartorius úr házait az Independent Theater mutatta be 1892-ben, de botrányosan megbukott. A nőcsábász ennél is rosszabbul sikerült, mígnem 1905-ben megszületett a Warenné mestersége, amit rögtön be is tiltottak.További sikertelen évek vezettek a Caesar és Kleopátrához, majd újabb hullámvölgy után 1912-ben papírra vetette a Pygmaliont. Az állandóan ingadozó siker és bukás végig kísérte életét. Ennek ellenére siker-drámái beírták őt a legnagyobbak közé.
Warrenné mestersége (Fotó/Forrás: Gárdonyi Géza Színház)
1950-es halálakor az egész világ meggyászolta.
Első nagyszabású társadalmi drámáját, a Warrenné mesterségét Blaskó Balázs víziója alapján állította színpadra az Egri Gárdonyi Géza Színház. A rendező ajánlójában azt mondja: Shaw bízik a fiatalságban, hisz a változtathatóságban, s megfogalmazza abbeli reményét, hogy helyes erkölcsi alapállással és szilárd kitartással hátat lehet fordítani hitvány és galád társadalmi beidegződéseknek. Sajnos égetően aktuális mélyen elgondolkodnunk a dráma gondolatiságán, morális üzenetén.”
Támogatott tartalom
hírlevél
