Színház

Gálffi László: Nagyon sok korona volt a fejemen

2017.07.06. 13:43
Ajánlom
A Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján futó Az én Shakespeare-em beszélgetéssorozat utolsó előtti vendégeként Gálffi László színművész az általa megformált koronás főkről mesélt.

Az 1975-ben végzett színész még főiskolásként egy meglehetősen jelentéktelen szerepben került először közelebbi kapcsolatba Shakespeare-rel, amikor a Vígszínház 1974-es Antonius és Cleopatrájában a második követet játszotta. A fiatal Gálffi nem szerette a szerepet a kényelmetlen jelmez és a macerás testfestés miatt, ám ennek köszönhetően állhatott egy színpadra a férfi főszerepet megformáló Darvas Ivánnal.

A művész Shakespeare-színészi karrierje tehát itt indult el, ám később olyan magaslatokba csapott, mint a Hamlet címszerepe, A makrancos hölgy Petruchiója vagy A vihar Prosperója. Gálffi mégsem ezekről beszélt, hanem a legendás szerző királydrámáiról, hiszen 

a színész karrierje során feltűnően sokat játszott királyt, cárt, dózsét, mindenféle arisztokratát és egyéb koronás főket – nem egyszer Shakespeare darabjaiban.

„Nagyon sok korona volt a fejemen” – fogalmazott a színművész, aki legszívesebben az angol Bárd egy kevésbé ismert művére, a II. Richárdra emlékszik vissza, amelynek címszerepét alakíthatta a Vígszínház 1984-es produkciójában, Marton László rendezésében. „Ez én vagyok” – döbbent rá Gálffi, amikor a felkérés után elolvasta a drámát, amely egyébként a maga korában botrányos darabnak számított, mivel elveszik benne egy királytól a koronát.

„Fiatal voltam, tapasztalatlan, de ez fontos állomás volt az életemben” – emlékezett a színész, aki szerint a II. Richárd azért is fontos alkotás, mert egy felemelő passiótörténet, amelynek a főhőse eleinte negatív karakter, aki megérdemli a bukását, bukásában viszont megtisztul.

Remek szerep, mert az elején lehet bohóckodni, II. Richárd ugyanis nagyon hiú ember, a vége viszont szívbe markoló”

– mondta Gálffi, aki elhozta akkori jelmezét, egy impozáns palástot is, amelynek anyagát annak idején maga választotta, és ami nem egyszerű színpadi ruhadarab volt, hanem olyan játékeszköz, amelynek segítségével nagyon sok pluszt hozzá tudott tenni az alakításához. „A palást a fele szerepet megoldotta” – viccelődött a színész, aki azt is bevallotta, annyira megszerette a jelmezt, hogy az utolsó előadás után ellopta a színházból.

Gálffi – aki egyébként bónuszként egy-két monológot is előadott a II. Richárdból – ezután egy másik drámával hasonlította össze Shakespeare művét, mivel szerinte Marlowe II. Edwardja az előbbi alkotás ikerdarabja. II. Edward szerepében a színész a Budapesti Kamaraszínház 1993-as előadásában, Ruszt József rendezésében lépett színpadra, és ugyanúgy egy alkalmatlan király passióját jeleníthette meg, aki kegyetlen véget ér.

Szintén Ruszt József rendezte azt az 1995-ös Othellót, amelyben Gálffi Jago szerepét alakította, és meggyőződése, hogy ha nem találkozik Ruszttal – akit fontos mesterének tart –, sosem játszotta volna el a karaktert. A legnagyobb nehézséget egyébként a színész számára az okozta, hogy a címszerepet tanítványa, Kamarás Iván formálta meg, és Gálffi annyira boldog volt, hogy a növendéke tündököl, hogy kiesett Jago szerepéből. A rendező viszont egy vicces húzással megoldotta a helyzetet. „Azt mondta nekem, mielőtt a bemutatón színpadra léptem volna, hogy »ne csinálj semmit, a fiú nagyon jó, csak mondd el a szöveged«.

Na erre azért elkezdtem utálni (Kamarást – a szerk.), és később rájöttem, hogy pont ez volt Ruszt célja”

– zárta előadását ezzel a vidám anekdotával Gálffi László.

Az én Shakespeare-em

beszélgetéssorozatnak már csak egyetlen alkalma van hátra: július 6-án Pál András, a Szerelmes Shakespeare egyik főszereplője lesz a vendég, akivel Veiszer Alinda beszélget. A Szerelmünk, Shakespeare fesztivál azonban még július 16-ig tart, erről további részletek ide kattintva találhatóak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.