Színház

Gázovije dokumenti

2014.02.07. 06:58
Ajánlom
Első pillantásra az a benyomásunk támadhat, hogy Bodó Viktor A revizort talán nem is a Vígszínházba képzelte el, hanem a MU Színház épületében kezdte próbálni. Aztán egyszer csak cakumpakk átvitte a MU-t a Szent István körútra. Stuber Andrea KRITIKÁja.

Alaposabban szemlélődve azonban láthatjuk, hogy a helyszín valójában egy uszoda. Erről tanúskodnak a feliratok a falon, miszerint "Ugrálni tilos", vagy "Mély víz csak úszóknak". Még el sem kezdődött az előadás, máris kigyönyörködhettük magunkat ebben a szomorú, leúszott (lelakott), hasznavehetetlen, víz nélküli uszodában, ahová majd el kell helyeznünk magunkban a kabinban csövező / csőben kabinozó Hlesztakovot is. Ez nem egyszerű feladat, de igyekszik az ember.

Egy telefonbeszélgetést hallunk indításképpen, amelyben Hegedűs D. Géza mint polgármester értesít bizonyos Kondorosinét, hogy revizor érkezik, ezért az asszony haladéktalanul cipelje át a gázos iratokat az uszodába, helyezze el a medence alján, ahol a fővárosi ellenőr bizonyára nem keresi. Felütésnek kiváló. Rögtön világos, hogy egyszerre vagyunk Gogolnál és nálunk. Aztán benépesül a színpad emberekkel. Mind túlsúlyosak. (Olyik színészt ki kell tömni ehhez, másikat nem.) Izzadságtól fénylik az arcuk, zsírosságtól a hajuk. Riasztó tömegük - úgy súlyban, mint létszámban - gyorsan megérezteti: az a legszörnyűbb bennünk, hogy alkalmasint azt gondolják, minden jól van, ahogy van. Az, hogy a lányok-asszonyok itt nem pusztán "tíz kis bíbor bűnjelet" viselnek a felkarjukon, hanem markáns monoklit is a szemük körül, eleve jelzi: a pénz számolva, asszony verve jó szentencia jegyében zajlik az élet. Ez maradt, a modernizáció viszont úgy tör előre, hogy arról koldulnak a hajléktalanok.

Gogol A revizor című komédiája az a mű, amely valószínűleg bárhol és bármikor elevenbe vág, tehát nem feltétlenül igényli az aktualizálást. Nem is mindig tűri jól. Kovács Krisztina és Bodó Viktor átirata jószerével minden részterületre kiterjedően konkretizál és radikalizál: leköti a szöveget korunkhoz. A vígszínházi A revizor textusa friss, naprakész, Barátok közttől kezdve színházi pályázaton át Országos Választási Bizottságig mindenfélét felemlít.

Közben az embernek simán támadhatnak kétségei, hogy egyáltalán így történne-e ez minálunk manapság. Nem eleve azt ellenőrizné-e egy revizor, hogy a vidéki fejesek leadták-e a hivatalos pénzosztóknak a sápot? Nem szervezettebb, üzletiesebb, szenvtelenebb formában zajlana-e a megvesztegetés, mint ilyen ócska kis egyéni vizitekkel, kölcsönkéréssel, zsebbedugásokkal? És még kérdezhetnénk nyilván adekvátabban a jelenlegi praxisról. (Már akik behatóbban ismerik a mai gyakorlatot.)

Bodó Viktor e munkája erősen alapoz a verbalitásra, s ebben - valamint némely szóviccek jellegében - Mohácsi-előadásra hasonlít. El is hangzik a híres szekeres mondás. De nemcsak Mohácsit idéznek itt, hanem sok mindenki mást is, Karinthytól Radnótiig, Csehovtól Shakespeare-ig. Még ha hősünk, Hlesztakov nincs is tisztában avval, hogy épp Mercutio monológjából hasznosít pár sort, avagy Bodó Viktor egy korábbi rendezésének címét variálja.

A nyelvezet széttartó tréfásságánál szellemesebbnek hat az előadás színházi önreflexiója, amelynek jegyében a szereplők olykor megállapításokat tesznek színpadi helyzetükről, műfaji kötöttségeikről, színészi megoldásaikról. Balázs Juli díszlete lehetőséget teremt ilyesfajta játékokra - operettes abgangokra például -, részint a lépcsővel, részint az uszoda üvegbejárata mögött nyíló "hátsó színpadi" térrel. Ez utóbbit meglepő intermezzókra, különös, átfutó jelenésekre lehet igénybe venni. Mint amikor átrohan ott egy műsertés/sertésmű, az emlegetett disznyószagot is illusztrálandó, s szalad utána valaki a böllérkéssel. Az efféle szertelen, irracionális, játékos ötletekből - amelyek mindig is oly rokonszenvessé tették Bodó Viktor rendezéseit - többet is elbírna az előadás. De nem ebbe az irányba halad.

A produkció a szolid elrajzoláshoz nyit utat a szereplőknek. Járó Zsuzsa egészséges színészi kéjjel formál dúskeblű s dús hónaljszőrzetű helyi dámát a polgármesternéből. A megkettőződött lánygyermek (Marja és Varja) szerepében Koblicska Lőtének és Rainer Micsinyei Nórának egy pillanatnyi megtévesztésig és azon túl is csupán annyi a dolga, hogy hasonlítsanak egymásra. A helyi notabilitást korrekten sorakoztatja fel Kerekes József, Józan László, Karácsonyi Zoltán, Lajos András. Hevér Gábor közéjük hoz némi dzsentroid urambátyámos stílt, még a Nemzetiből. Jól működik a Bob-, Dobcsinszkij-páros Molnár Áron és Szabó Zoltán elővezetésében. Különösen Molnár Áron buzgalma lehengerlő, amely pazar magánszámban csúcsosodik ki, amikor elszabadul kezében a szódásüveg. Akkor érzi meg az ember, hogy milyen lenne az előadás fergetegesnek.

A Szputnyik és a Vígszínház üdvözletes koprodukciójának Hlesztakovjaként Lengyel Tamás ügyesen tör egyre gátlástalanabbul célra, s egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy a fővárosban tényleg vannak cimborái, például az Index-csszkij nevű. Mindazonáltal az előadás színészi nehézsúlyát a Polgármestert játszó Hegedűs D Géza teremti meg. Alakításában minden benne van: komiko-tragiko-hisztoriko. Megbűnhődött múlt, jelen, jövendő.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Jazz/World

Jazz, punk attitűddel: itt a Barabás Lőrinc Quartet új lemeze!

A világ nyitott tér a játékra a Barabás Lőrinc Quartet új lemezén, amelyet nem utolsósorban Miles Davis fúziós hangja ihletett. Hallgassa meg az Open című album dalait!
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Színháztudományi konferenciával kezdődik a THEALTER

Bár nemrég még veszélyben volt a THEALTER nemzetközi színházi fesztivál létrejötte, csütörtökön színháztudományi konferenciával kezdődik el a program. Az augusztus 7-ig tartó fesztiválon nyolc helyszínen 37 csapat, illetve alkotó 33 produkciójával várják a közönséget Szegeden.
Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.
Színház hír

Álló tapssal ünnepelték Mundruczó Kornél rendezését Avignonban

A jubileumi, 75. Avignoni Színházi Fesztiválon volt az első külföldi élő bemutatkozása Wéber Kata Czastki Kobiety című darabjának Mundruczó Kornél rendezésében