Színház

Gimesi Dóra: Nem egy elképzelt ötéves kislánynak írok, hanem a bennem élő gyereknek

Kult50: Gimesi Dóra
2018.10.25. 16:00
Ajánlom
A magyar bábszínházi látásmód egyik megújítója, aki új rangra emelte a színpadi szöveget. A Kult50 portréja Gimesi Dóráról

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Mindig is történeteket találtam ki, kiskoromtól fogva, nem emlékszem olyan időre, hogy ne lettek volna velem.

(pagony.hu)

Gimesi Dóra tizennégy éves volt, amikor Szegeden látta Zsótér Sándor rendezésében Az ügynök halálát, Király Leventével a főszerepben. Az előadás olyan elementáris erővel hatott rá, hogy nyomban eldöntötte, színházi rendező akar lenni. Tizennyolc évesen jelentkezett rendező szakra, ám akkor csak a felvételi második fordulójáig jutott. Szegedre ment magyar szakra, emellett a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott asszisztensként, kellékesként és súgóként. Később felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakára, ahol 2008-ban szerzett diplomát, majd 2016-ban doktori fokozatot. Dramaturgiát, kreatív írást és bábszínház-esztétikát tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen. Íróként és dramaturgként dolgozik a Budapest Bábszínházban 2012 óta, ám munkáival találkozhatunk az ország számos bábszínházában. Többször elnyerte a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé és a Gyermekszínházi Szemle díjait, a magyar bábszínházi látásmód egyik megújítója, aki új rangra emelte a műfaj adottságaiból fakadóan másodlagossá vált színpadi szöveget.

A Budapest Bábszínház alkotójaként vallja az intézmény ars poeticáját: „a báb nem korosztály, hanem műfaj”, ami azzal a sztereotípiával kíván leszámolni, amely a bábszínházat pusztán gyerekszínházi műfajnak tekinti. „Nonstop olyan előadásokon, projekteken munkálkodunk, amelyek a nagyobbaknak szólnak, hogy minél több embert meggyőzzünk a sztereotípia ellenkezőjéről. Hogy a bábszínház nem csak abból áll, hogy fakanállal bohóckodunk, a gyerek nagyokat rötyög, miközben a felnőtt a telefonját nyomkodja, meg az óráját nézi. Hogy esetleg a felnőtt is kaphat itt valamit, és hogy ez egyáltalán nem ciki.” (Revizor Online)

Az időnk rövid története című előadás, amelynek szerzője és dramaturgja volt, és amely a győri Vaskakas Bábszínház és az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete koprodukciójában jött létre a Trafóban, az öregkorról, az elmúlásról szól. A történetben négy idős ember kap egy-egy levelet elhunyt ismerősétől-családtagjától, Tamástól, amelyben arra kéri őket, vigyék el a hamvait Velencébe, ha már ő életében nem juthatott el az áhított városba. A történet rengeteg humorral, iróniával mesél a múltról és mindannyiunk jövőjéről.

a báb nem korosztály, hanem műfaj

„Nem egy mai, elképzelt ötéves kislánynak írok. Hanem a bennem élő gyereknek – annak a kislánynak, aki én voltam, és akire emlékezem is, és tudom, hogy hogyan érez és gondolkodik” – nyilatkozta a pagony.hu-nak.

tiz-emelet-boldogsag-original-75619-153257.jpg

A Budapesti Bábszínház Tíz emelet boldogság című előadása (a képen Hannus Zoltán)

Gimesi Dóra történeteiben erős szerepet kap a couleur locale, fény derül budapesti helyszínek titkaira, amelyek mentén a város megtelik apró történetekkel, varázslatokkal. Így van ez a Tíz emelet boldogság című előadásban is, amelyet a Budapest Bábszínház és a Mesebolt Bábszínház mutatott be 2014-ben, és amelynek főszereplője egy angyalföldi, tízemeletes ház, aki beleszeret egy óbudai panelházba. A Városliget rejtelmeiről pedig A macskaherceg kilencedik élete című előadásból tudhatunk meg sokat, amelyet Szenteczki Zita rendezett 2016-ban. Gimesi Dóra a konvencionális mesei elemeket forgatja ki, teszi szokatlanná a Hessmese és a Csomótündér című darabjaiban, amelyekben furcsa természetű és szakmájú tündérek foglalkoznak emberek szerelmi ügyeivel.

Nemcsak drámaszövegeket ír bábszínházak számára, prózakötetei is jelentek már meg, így például Tasnádi Istvánnal, Jeli Viktóriával és Vészits Andreával írták közösen az Időfutár című ifjúsági kalandregény-sorozatot. Meséi minden korosztály érdeklődésére számot tartanak, bátran beszél műveiben olyan, gyerekeket érintő tabutémákról is, mint például a szülők válása a Csomótündér című mesében, vagy a szerelem kínjairól, kötésekről és oldásokról A macskaherceg kilencedik életében, amely utóbbiért 2011-ben elnyerte az Aranyvackor meseíró pályázat Meseutca-különdíját.

Fejléckép: Gimesi Dóra. Fotó: Szöllősi Mátyás

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Minden dunaújvárosi egészségügyi dolgozó ingyen járhat a helyi színházba a következő évadban

„Most ők vannak értünk, akkor mi leszünk értük” – jelentette be Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója. Áprilisban is folytatják virtuális színházi programjukat.
Színház interjú

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Színház videó

Társulati versmondás-kihívást indított a Jászai Mari Színház

A Jászai Mari Színház szolidaritási akciója a munkájukat és jövedelmüket vesztett színházi dolgozókra hívja fel a figyelmet, illetve azokra az adománygyűjtő tevékenységekre, amelyek kifejezetten a színházi dolgozók megsegítését tűzték ki célul.
Színház online premier

„Szeretnéd? Szeretném!” – a nőNYUGAT az internetre költözik

A koronavírus helyzetre való tekintettel újabb kultikus előadást tesz közzé YouTube csatornáján az Örkény Színház. Kedd este 19 órától látható a Nyugat folyóirat nagyasszonyainak életét feldolgozó nőNYUGAT teljes felvétele. 
Színház interjú

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.