Színház

Gimesi Dóra: Nem egy elképzelt ötéves kislánynak írok, hanem a bennem élő gyereknek

Kult50: Gimesi Dóra
2018.10.25. 16:00
Ajánlom
A magyar bábszínházi látásmód egyik megújítója, aki új rangra emelte a színpadi szöveget. A Kult50 portréja Gimesi Dóráról

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Mindig is történeteket találtam ki, kiskoromtól fogva, nem emlékszem olyan időre, hogy ne lettek volna velem.

(pagony.hu)

Gimesi Dóra tizennégy éves volt, amikor Szegeden látta Zsótér Sándor rendezésében Az ügynök halálát, Király Leventével a főszerepben. Az előadás olyan elementáris erővel hatott rá, hogy nyomban eldöntötte, színházi rendező akar lenni. Tizennyolc évesen jelentkezett rendező szakra, ám akkor csak a felvételi második fordulójáig jutott. Szegedre ment magyar szakra, emellett a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott asszisztensként, kellékesként és súgóként. Később felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakára, ahol 2008-ban szerzett diplomát, majd 2016-ban doktori fokozatot. Dramaturgiát, kreatív írást és bábszínház-esztétikát tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen. Íróként és dramaturgként dolgozik a Budapest Bábszínházban 2012 óta, ám munkáival találkozhatunk az ország számos bábszínházában. Többször elnyerte a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé és a Gyermekszínházi Szemle díjait, a magyar bábszínházi látásmód egyik megújítója, aki új rangra emelte a műfaj adottságaiból fakadóan másodlagossá vált színpadi szöveget.

A Budapest Bábszínház alkotójaként vallja az intézmény ars poeticáját: „a báb nem korosztály, hanem műfaj”, ami azzal a sztereotípiával kíván leszámolni, amely a bábszínházat pusztán gyerekszínházi műfajnak tekinti. „Nonstop olyan előadásokon, projekteken munkálkodunk, amelyek a nagyobbaknak szólnak, hogy minél több embert meggyőzzünk a sztereotípia ellenkezőjéről. Hogy a bábszínház nem csak abból áll, hogy fakanállal bohóckodunk, a gyerek nagyokat rötyög, miközben a felnőtt a telefonját nyomkodja, meg az óráját nézi. Hogy esetleg a felnőtt is kaphat itt valamit, és hogy ez egyáltalán nem ciki.” (Revizor Online)

Az időnk rövid története című előadás, amelynek szerzője és dramaturgja volt, és amely a győri Vaskakas Bábszínház és az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete koprodukciójában jött létre a Trafóban, az öregkorról, az elmúlásról szól. A történetben négy idős ember kap egy-egy levelet elhunyt ismerősétől-családtagjától, Tamástól, amelyben arra kéri őket, vigyék el a hamvait Velencébe, ha már ő életében nem juthatott el az áhított városba. A történet rengeteg humorral, iróniával mesél a múltról és mindannyiunk jövőjéről.

a báb nem korosztály, hanem műfaj

„Nem egy mai, elképzelt ötéves kislánynak írok. Hanem a bennem élő gyereknek – annak a kislánynak, aki én voltam, és akire emlékezem is, és tudom, hogy hogyan érez és gondolkodik” – nyilatkozta a pagony.hu-nak.

tiz-emelet-boldogsag-original-75619-153257.jpg

A Budapesti Bábszínház Tíz emelet boldogság című előadása (a képen Hannus Zoltán)

Gimesi Dóra történeteiben erős szerepet kap a couleur locale, fény derül budapesti helyszínek titkaira, amelyek mentén a város megtelik apró történetekkel, varázslatokkal. Így van ez a Tíz emelet boldogság című előadásban is, amelyet a Budapest Bábszínház és a Mesebolt Bábszínház mutatott be 2014-ben, és amelynek főszereplője egy angyalföldi, tízemeletes ház, aki beleszeret egy óbudai panelházba. A Városliget rejtelmeiről pedig A macskaherceg kilencedik élete című előadásból tudhatunk meg sokat, amelyet Szenteczki Zita rendezett 2016-ban. Gimesi Dóra a konvencionális mesei elemeket forgatja ki, teszi szokatlanná a Hessmese és a Csomótündér című darabjaiban, amelyekben furcsa természetű és szakmájú tündérek foglalkoznak emberek szerelmi ügyeivel.

Nemcsak drámaszövegeket ír bábszínházak számára, prózakötetei is jelentek már meg, így például Tasnádi Istvánnal, Jeli Viktóriával és Vészits Andreával írták közösen az Időfutár című ifjúsági kalandregény-sorozatot. Meséi minden korosztály érdeklődésére számot tartanak, bátran beszél műveiben olyan, gyerekeket érintő tabutémákról is, mint például a szülők válása a Csomótündér című mesében, vagy a szerelem kínjairól, kötésekről és oldásokról A macskaherceg kilencedik életében, amely utóbbiért 2011-ben elnyerte az Aranyvackor meseíró pályázat Meseutca-különdíját.

Fejléckép: Gimesi Dóra. Fotó: Szöllősi Mátyás

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Színház premier

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.
Színház magazin

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.
Színház gyász

A Vígszínházban búcsúztatják Gesztesi Károlyt

Az 56 éves korában elhunyt színművész temetésén csak a szűk család vesz részt – írja a Bors.
Színház hír

Eke Angéla személyes élettörténete a Radnóti Tesla Laborban

Én, Iphigénia címmel készül Eke Angéla első mono előadása Gryllus Dorka, Soós Attila, Spáh Dávid és Sándor Dániel Máté színrevitelében. A bemutatót február 2-án tartják.