Színház

Guba a gubához

2015.03.03. 06:58
Ajánlom
Úgy dübörögnek a hangok és a fények a Nemzeti Színház Körhinta című produkciójában, mint a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjainak lába. Kritikusunk szerint azonban nincs egységes megoldása a színészeknek arra, hogy miként mutassák meg magukat markánsan ebben a színpadi kavalkádban. KRITIKA

Vidnyánszky Attila bemutatta negyedik rendezését ebben az évadban a Nemzeti Színházban, a Körhinta című zenés-táncos estet. Az ötlet néptáncosok felől érkezett: a koreográfus-társrendező Zsuráfszky Zoltán és a dramaturg-jelmeztervező Vincze Zsuzsa elgondolása volt színpadra adaptálni a Körhinta című legendás Fábri Zoltán-filmet. Ez az elképzelés eleve meghatározza a népzenés-néptáncos keretet, amely viszonylag könnyen illeszthető a történethez. (Legalábbis az események olyan fontos pontjain és helyszínein, mint a falusi vásár és a lakodalom.) Egyben egyszeri megoldást talál arra, hogy a Nemzeti Színház közönségének jól követhető, könnyen feldolgozható és szívét-lelkét melengető bemutatóban legyen része.

Vidnyánszky Attila, úgy tetszik, egyelőre keresi a megfelelő hullámhosszt a Nemzeti nézőihez, ide-oda tekergeti a gombot. Az Isten ostoránál nem törődött avval, hogy követik-e őt költői-atmoszférikus színházba, a Vitéz lélek, a János vitéz vagy a Fekete ég - A fehér felhő esetében viszont ügyelt arra, hogy érthető legyen, sőt hajlamos a szájbarágásig leegyszerűsíteni, túlbiztosítani rendezői üzenését.

A többszörözési igyekezet a Körhintában szintén tetten érhető. Magát a híres körhintajelenetet például három különböző formában is megképesíti az előadás. Elsőként van hátul egy valódi körhinta Mira János díszletében, akárha a Kis-Vidámparkból. Működő, használható: egyszer beleülnek a lyányok, de általában üresen forog a megfelelő jelenetekben. Van olyan is, hogy mint egy májusfáról, színes szalagok libbennek le a magasból, s ezek végét megfogva köröznek a táncosok, stilizálják a körhintát, egy-egy pillanatra magasba emelve a főszereplő párost. A fokozás csúcsán pedig láncon ereszkedik alá egy-egy hintaülés Marinak és Máténak, majd még számos másik a további lányoknak. És amikor a hinta alatt megindul a forgószínpad a szédelgő fiúkkal - az már a sokadik menete a körhinta-ábrázolásnak.

A vadonatúj színpadi változat különös ismertetőjegye, hogy eltérően a film alapjául szolgáló Sarkadi Imre-novellától és a forgatókönyvtől, kivonták a sztoriból a drámai konfliktus ideológiai-politikai magját. A Körhinta lényegében klasszikus szerelmi dráma: szív a szívre rátalál, ám akadályok lépnek fel, szülői tilalom és nemkívánatos kérő fellépése képezi a bonyodalmat. De nem elhanyagolható módon mindez az ötvenes években játszódik, falusi környezetben, az erőszakos szövetkezetesítés idején. A Nemzeti Színház verziója ezt a körülményt kiiktatja, az előadás nem ismeri a kolhozban lenni vagy kívül maradni dilemmáját. Pataki István és Bíró Máté egymásnak feszülése a téeszirodán elmarad, ennek helyén a mi Pataki gazdánknak a napszámosokkal van ügye. Ekkor a csugariakat emlegeti, atelier-poénként megidézve Cserhalmi György és Vidnyánszky korábbi közös munkáját, a debreceni Úri murit.

Kétségkívül vitatható, hogy az antagonisztikus osztályellentét nélkül is fennáll-e a Körhinta drámája és tétje. Véleményem szerint igen. Az apa által kinyilvánított "főd a fődhö' házasodik" épp elég nyomós érv a szocialista mezőgazdaság korabeli projektje nélkül is. Ennél jóval problematikusabbnak látom, hogy a folklór estre hajazó előadás a tánc, a zene és a látványos külsőséges hatását törekszik négyzetre emelni, értelemszerűen a dráma emberi viszonyainak, tehát a színészi játéknak a rovására. A produkcióban a hangok és a fények úgy dübörögnek, mint a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjainak lába. Nincs egységes megoldása a színészeknek arra, hogy miként mutassák meg magukat markánsan ebben a színpadi kavalkádban, ahol a hallhatóságuk is csak mikroporttal biztosítható.

Különböző módokon próbálkoznak. Cserhalmi György például úgy viselkedik, mint egy kétezres nézőtér előtt menő musical-előadás színésze. (Az előző mondat egyetlen szavát se értsük lekezelőnek vagy megvetőnek.) Széles gesztusokat, lassú, alaposan intonáló, dallamos beszédmodort vesz fel Pataki gazda képében, hogy minden pillanatának és szavának kijelölje a helyi értékét. Vele szemben Szűcs Nelli egyetlen erős érzetet fogalmaz meg az arckifejezésével, a testtartásával, a mozdulataival: az aggodalmat. Szűcs Nelli Patakinéja az első perctől kezdve sejti, hogy valami baj lesz itt, összeütközés érlelődik a férje és a lánya között. Farkas Dénes a kérő szerepében snájdig gazda, miközben az egész megjelenésében, a lényében van valami városias, sőt pesti-flaszteres. (Túl azon, hogy a kalapja alatt fonva-összegöngyölve-dugdosva hosszú hajat hord.) Az előadás legbizarrabb, legizgalmasabb betétje, amikor Farkas Dénes szerelmes népdalt ad elő maróan a színpadszélen, kaján derűvel töltve ki saját auráját.

A produkció grandiozitása a főszereplő színinövendékek helyzetét nehezíti meg a leginkább. Ifj. Vidnyánszky Attila e.h. Máté-alakításában a színészi tehetségen túl jóféle magabiztosság érződik: nyilvánvalóan pontosan tudja, mi a szándéka a darabbal neki és az őt rendező édesapjának. Figyelemreméltó teljesítményt nyújt ifj. Vidnyánszky Attila mellett Kiss Andrea is, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadévesen bemutatkozó diákjaként Törőcsik Mari egykori szerepét játssza. Egészséges módon nem törődik sem a híres szerepelőzménnyel, sem a színpadi körülmények behatároló korlátaival. Csendben játszik, egyszerűen, pontosan, érzékletesen. Őt kell nézni ahhoz, hogy az ember észrevegye, utánamenjen, rajtaragadjon és elismerően bólintson rá.

Az előadáson mint mutatványon belül a legigazibb jelenet - amely színházi értelemben valóban életre kel - kirívóan a legegyszerűbb: Mari és Máté ülnek a szekéren és beszélgetnek. Vagyis állnak, és néha lépnek egyet előre vagy hátra. A szekerezéshez mindössze a lábukat és egy ostort vesznek igénybe. (Még ad a díszlet köréjük néhány hatalmas fát, amelynek koronája mintha pipacsos mezőként virulna odafent.) Az ellenpólus egy komolyan vehetetlen álom, amely akárha mesejátékból került volna ide: fácánszerű jelmezbe öltözött dúvad táncosok zaklatják a pendelyben hánykolódó Marit.

A történet végén, a tapsrendet megelőzően Cserhalmi György a szereplők karéjában színpadra kíséri a 60 évvel ezelőtt készült Körhinta-film női főszereplőjét, Törőcsik Marit. Az egyébként is erősen megalapozott közönségsiker ettől a pillanattól kezdve garantáltnak mondható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Színház

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház online premier

„Szeretnéd? Szeretném!” – a nőNYUGAT az internetre költözik

A koronavírus helyzetre való tekintettel újabb kultikus előadást tesz közzé YouTube csatornáján az Örkény Színház. Kedd este 19 órától látható a Nyugat folyóirat nagyasszonyainak életét feldolgozó nőNYUGAT teljes felvétele. 
Színház interjú

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Színház ajánló

Ősbemutató és vastaps

Óriási sikert könyvelhet el ismét a Vörösmarty Színház: március 7-én a Nagyszínházban megtartották a Trianon ősbemutatóját, amit vastapssal ünnepelt a közönség. Sárosi István drámája diplomáciai jegyzőkönyvek, könyvtári és levéltári dokumentumok felhasználásával készült.
Színház ajánló

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 
Színház hír

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.