Különleges családi produkciót láthatnak a Bethlen Téri Színház nézői. A GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán című Peer Gynt-átiratot a teátrum Találkozások című programjának részeként állítja színpadra Blaskó Borbála, a főszerepben édesapjával, a Kossuth-díjas Blaskó Péterrel, valamint Blaskó Bencével és Szilágyi Ágotával.
Peer Gynt a drámairodalom egyik legkülönlegesebb figurája: önmagát kereső, újra és újra átalakuló fiatalember majd férfi, akinek a története elsőre céltalan sodródásnak tűnhet, ám valójában az egyéniség, a szabad akarat és a sors közti küzdelem példabeszéde. Blaskó Borbála új értelmezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére. Múlt és jelen összeütközik, miközben emlékfoszlányok, elfeledett ismerősök, régi szerelmek és ádáz ellenfelek elevenednek meg a színpadon.
„A lányom ötlete volt ez a családi munka, elképesztően örültem neki – mondta el Blaskó Péter. – Borit nagyon régóta foglalkoztatta már a Peer Gynt-történet. Ebben az előadásban azonban fordítottunk egyet az eredeti sztorin,
míg az Ibsen-műben egy kamaszfiú indul el, és egy öregember érkezik meg a darab végére, itt viszont az öregember tekint vissza az életére.
Klasszikus lévén, a mai embert is jellemzi, a bűntudat, a szerelem, a szégyen, a nagyképűség, az önösség, keresem önmagam, én vagyok a világ teteje érzés. Ha ezeket jól játsszuk és remélem, jól játsszuk, akkor a néző magára ismer. Fura érzés, ugyanis közel 40 évvel ezelőtt, 1983-ban Miskolcon játszottam az eredeti Ibsen művet. Érdekes most ebben a fordított helyzet, amibe kerülök az előadás alatt, miközben a saját emlékeimben is folyamatosan keresem a Peer Gynt-i képeket” – vélekedett Blaskó az előadás ötletéről.
Az előadás különlegessége, hogy többszörös koprodukcióban készült az Attitűd Alapítvány, a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció előadása. Az Attitűd Alapítványt Blaskó Borbála alapította testvérének, Bencének, aki autistaként látta meg a napvilágot. Céljuk az autista fiatalok tehetséggondozása, ebben a rendezőnő mellett maga Bence is segít, ugyanis képzőművészként már számos kiállítást tudhat maga mögött.
„33 éves, és rengeteg felkérése, munkája van – meséli fiáról Blaskó Péter. – Emlékszem, három éves korában derült ki az állapota és akkoriban még nem ismerték fel a valódi problémát, »csupán« annyit, hogy Bence zárkózottabb, mint a többi gyerek. A feleségemmel, aki az egész életét a fia fejlesztésre tette fel, kezdetben csak vaktában tapogatóztunk, vajon hogyan is tudunk neki a legteljesebb életet biztosítani.
Bencén a művészet segített a legtöbbet, kiváló a képzőművészet terén, de a zene is rettenetesen érdekli.
Bence tulajdonképpen az elejétől a végéig részt vesz az előadásban ami Zorán: Apám hitte című számával kezdődik, maga énekli a dalt és ad elő gitárkísérettel. Bori ezért is hozta létra az alapítványt, melynek célja, hogy művészet által fejleszteni és integrálni az autizmussal élőket a társadalomba. Nagyon figyelt a testvérére, az előadás miatt külön ének – és gitártanárhoz is elvitt, miközben tűpontosan belőtte, hol vannak a hátárok, ami még belefér. A munkamorálunk nagyon hasonló, persze furcsa helyzet, amikor az ember a gyerekeivel dolgozik, hiszen a próbák alatt sem szűnők meg az édesapjuk lenni” – mesélte a színművész.
A 2022. januári és februári előadásokra még korlátozott számban kaphatók jegyek.