Színház

Györgyi Anna: "Mindenki kitalál magának egy álarcot"

2010.11.24. 09:00
Ajánlom
A Pesti Magyar Színház legújabb, november 27-i bemutatójában, A kaméliás hölgyben Marguerite Gautier-t "varázsolja" kortársunkká. Ifjabb Dumas legendás kurtizánját a szerelem és a menekülés taszítás-vonzásában metszi Kiss Csaba új drámája. Györgyi Annával többek között az álarcviselésről, az elmúlásról, az érzelmek vállalásáról beszélgettünk.

- Milyen előképek élnek benned <i>A kaméliás hölgy</i>ről?

- Őszintén szólva nem olvastam a regényt. Egy BBC-feldolgozást láttam belőle. A Greta Garbo filmbe csak belenéztem, de nem szerettem. Az a fajta színjátszás, amit ő képvisel, a színészi személye távol áll tőlem. Nekem Garbo nagyon férfias, merev.

- Mi a véleményed arról, hogy meg kell úgymond érni színészileg, nőként ehhez a szerephez?

- Kicsit messzebb menve, amikor az Üvegcipőt megkaptam mint életem első nagyobb szerepét, mindenki kérdezte, hogy Domján Edit után hogyan merészelem eljátszani. Nem tudom, hogy jó vagy rossz, de nekem soha nincsenek prekoncepcióim. Minden feladatnak úgy indulok neki, hogy az egy új dolog. Mintha én játszanám először. A kaméliás hölggyel még egyszerűbb a "dolgom", hiszen ez valójában ősbemutató - egy új darab első találkozása a közönséggel.

- A kaméliás hölgy nagyon komplex szerep, tele szenvedéllyel, halálközelséggel, meneküléssel a szerelembe, a szerelemtől.

- A mi előadásunk egy idősödő, harmincas évei végén járó nő története és arról szól, hogy érettebb korban mennyire félünk szerelmesnek lenni, megnyílni. Ráadásul ennek a nőnek körülbelül egy éve van hátra, nagyon vágyik a szerelemre, de fél tőle. Egész életében férfiak vették körül, mégsem szeretetett - és most belehal az első "igazi" szerelembe. Folyton menekül: az iróniába, a nevetésbe, tombolásba, az élet habzsolásába. Nagyon szeret élni, mulatni, inni, táncolni. Félelmeit, gátlásait és szorongásait ezzel fedi el. E felszín alatta pedig egy szeretetre vágyó, nagyon érzékeny ember rejtőzik.

- Ez a fajta érzékenység avatja kortalanná?

- Mindnyájan így élünk. Mindenki kitalál magának valamilyen szerepet, álarcot. De nevezhetjük életmódnak is. Mindig másképp viselkedünk, szerepeket játszunk attól függően, hogy kivel találkozunk. Ezek az álarcok pedig mind a túlélésről szólnak. Arra jöttem rá, hogy a rengeteg személyes konfliktus abból fakad, hogy a különbözőséget keressük a másikban. Minősítjük egymást, holott azt kéne megtalálni, amiben hasonlítunk, ami a közös bennünk - ami a másikban szerethető.

- Ha egy darab ilyen mély rétegeket szólaltat meg, akkor már elérte a célját...

- Igen, éppúgy szól a mi kis játszmáinkról. Mekkora bátorság kell ahhoz, hogy valaki önazonos legyen. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mit szeretnék azon túl, hogy egészséget magamnak meg a gyerekeimnek, azt felelném: add, hogy jó ember legyek. Szerintem iszonyúan nehéz leélni egy életet, hogy az ember végig - vagy többnyire - hű legyen magához, folyton változó önmagához.

- Könnyebbség vagy inkább nehézség számodra, hogy a férjed a rendeződ?

- Mi eléggé egyfelé húzunk. Csaba nagyon okos, érzékeny ember. Azért szeretek vele dolgozni, mert apró, finom dolgokat kér a színészeitől. Különösebben nem érdekli őt, hogy miként csinálok meg egy karaktert. Mindig kérdezgetem, hogy milyen ez a nő, mire azt feleli: olyan elemekből van összerakva, mint te, csak másképp. Ettől más. Persze van, amikor összezördülünk, de ez természetes. Én nagyon alázatos vagyok színészként, nem kell különösebben noszogatni. A próbafolyamat vége felé nagyon bezárulok, ki akarom zárni a külvilágot. Szeretek magamban lenni és egyre beljebb menni a szerepbe.

- Ahogy az érzelmek is ránk törhetnek, ugyanúgy a halál és az elmúlás is. Ilyen kérdésekkel éppúgy szembesített téged Marguerite Gautier sorsa?

- A két lányom születése mellett édesapám halála volt az életem legnagyobb fordulópontja. A karjaimban halt meg. Nekem ezek a darabok segítenek abban, hogyan próbáljon meg az ember méltósággal felülemelkedni a halálfélelmen. Borzasztó lehet tudni, hogy halálos beteg vagy. A papámmal ugyanez volt. Láttam a szemében a félelmet, mégis méltósággal csinálta végig. Marguerite is méltóan megy el, annak az álomnak, delíriumnak adja át magát, amelytől az egész darabon át menekült.

- Halál és újjászületés témája a pályád szempontjából is érint, hisz tíz év után az Új Színháztól a Pesti Magyar Színházhoz szerződtél.

- Nem vagyok szabadúszó alkat. Tíz év után már nem éreztem jól magam az Új Színházban. Nagyon örültem, amikor hívtak a Pesti Magyar Színházba. Nagyon jó a hangulat itt, jól próbálunk, hamar megszerettem a társaimat. A Szerelmes hal című Csehov játékunkat is befogadták, azt pedig nagyon jó játszani. És az sem mellékes, hogy két gyerekkel nem lógok a levegőben. Itteni szerepeim mellett vannak más munkáim. Gáspár Sanyival a Krumplirózsát fogom próbálni a Pince Színházban Al Pacino filmje alapján, Csuja Imrével az Übü királyban játszom a Bábszínházban egy felnőtt előadásban. A Pesti Magyar Színházban pedig Anger Zsolt rendezésében áprilisban az Osztrigás Micit mutatjuk be.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Színház

Pihe-puha babaszoba, nyers hús és brutalitás – Interjú Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával

Mennyire határozzák meg az életünket azok a sebek, amelyeket tizenévesként szerzünk? – egyebek mellett erre keresi a választ a Darázs című krimi. Az előadásban látható két színművésszel beszélgettünk a bullying jelenségéről, a karakterekben rejlő sötétség szépségeiről, a független színházak helyzetéről, valamint arról, kedvesnek kell-e lennünk egymással.
Klasszikus

„A fiatal énekeseknek bizonyos szerepekre gondolniuk sem lenne szabad” – Elīna Garanča a pálya buktatóiról

A cseh Opera+ oldalnak nyilatkozott Elīna Garanča opera-énekesnő, a videóban arról mesélt Jan Bubák karmesternek, hogyan építette fel a karrierjét, és milyen veszélyek leselkednek egy pályakezdő művészre.
Vizuál

Párizsi éjszakák, napozó nők – A Vaszary-kiállításon jártunk

„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni” – írta naplójába Vaszary János, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar festője, akinek kiállítása szeptember 14-től látható a Magyar Nemzeti Galériában. 
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház portré

A díj mint ötödik pecsét – Benedek Dániel portréja

„Amikor elfog a csüggedés, és kilátástalannak látom a dolgot, akkor az univerzum mindig küld egy-egy nénit, aki odajön hozzám az Aldiban, és gratulál a Karamazovhoz” – meséli Benedek Dániel színművész, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, aki idén Junior Prima Díjat vehetett át.
Színház ajánló

Valójában ki hal meg, amikor meghalunk? – Ismét színpadon Nádas Péter remekműve

Még egy alkalommal átélhetjük Nádas Péter Saját halál című könyvét színházban: a Dömötör András rendezésében készült hangjátékot az író születésnapjára rendezett programsorozat részeként Pannonhalma után Budapesten is bemutatják.
Színház ajánló

Tizenegy pillanat az élet – új bemutatóra készül a Centrál Színház

Mary Page Marlowe története nem ismeretlen a Centrál Színház nézőinek, hiszen 2020-ban, a pandémia idején egyszer már színre került a szívszorító dráma. Most egy kicsit másképp, a szerzői szándékkal megegyező formában mutatják be Tracy Letts darabját.
Színház hír

Latinovits Zoltán- és Kóti Árpád-szobrot avattak Debrecenben

A két mellszobor Debrecen új színháza, a Csokonai Fórum előtt kapott helyet, az alkotásokat Papp László polgármester, a készítő Juha Richárd szobrászművész és Kóti Árpádné leplezte le.
Színház ajánló

SzínházTV – a színházi értékek megmentője

Immár a harmadik évadával jelentkezik a színházi előadásokat online platformon, egyedi, filmes megfogalmazásban feldolgozó SzínházTV. A korábbi előadások mellett hét bemutatóra számíthatunk idén, köztük nemzetközi produkciók is repertoárra kerülnek.