Színház

Győzelem a Bárkán

2010.02.08. 13:48
Ajánlom
Bizonyos vélekedések szerint Howard Barker - aki a műveiben a hatalom, a szexualitás és az emberi viselkedés problematikáját járja körül - a modern európai színház kulcsfigurája. Köszönhető ez sajátos színházfelfogásának is...

"It returns poetry to speech."

A két óriás - az uralkodó I. Erzsébet és kortársa, a mítoszteremtő Shakespeare - után mi következhetett? Az emberiség újkora. Megváltozik a világ és annak törvényei, azok az írott és íratlan törvények, melyek szerint a kor az emberi viszonyokat és az emberi produktumokat megítéli. A változások viharában a brit monarchia össze is dől egy évtizednyi pillanatra, Oliver Cromwell romba dönti. Már az is érdekes, hogy Erzsébet - VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya - vasmarokkal összetartott birodalmát I. Jakabra, legnagyobb riválisának, Stuart Máriának a fiára hagyja. Egyrészről igaza volt, hiszen Jakab trónra kerülése után a lábát nem tette anyja Skóciájába, másrészről viszont az uralkodásnál jobban érdekelte a tudomány, a művészet varázslatos világa, bizonyos értelemben hagyta birodalmát ebek harmincadjára.

A történet itt kezd igazán izgalmas lenni, hiszen - ne feledjük - egyelőre még a középkorban vagyunk. Jakab utódja, I. Károly nyíltan fellépett skót alattvalói ellen - a kálvinizmus eszméit hirdető skót egyház önállóságát igyekezett megnyirbálni. Nos, ez elég volt ahhoz, hogy 1640 táján el is induljon az angol polgári forradalom. Együtt az újkorral. Oliver Cromwell magához ragadja a hatalmat a parlamentben, átszervezi a hadsereget, Henry Ireton tábornok vezetésével csatát nyer Írország ellen, s még azt is eléri, hogy a John Bradshaw jogtudós felügyelte bíróság halálra ítélje I. Károlyt, az uralkodót...

A köztársaság Cromwell halála után elbukik, újraszerveződik a monarchia. A kivégzett király fia, II. Károly kerül a trónra, aki, ha nem is véres, de annál sátánibb bosszút áll... Nem hagyja nyugodni az addigra már halott főbűnösöket. Egészen odáig megy, hogy exhumáltatja Oliver Cromwell lordprotektort, valamint Bradshaw-t és Iretont, majd 1661. január 30-án, I. Károly kivégzésének tizenkettedik évfordulóján az élettelen testeket egy londoni vesztőhelyen lefejezteti.

Itt kezdődik Howard Barker Győzelem című drámája...

Az 1946-ban született, kultikus rajongással körülvett szerző első színművét 1970-ben mutatták be, azóta több tucat színművet, verset írt. A Győzelem (Victory) című darabot 1983-ban. Az iránta való rajongást mutatja, hogy saját színháza van Londonban, ahol nem csak a művei kapnak színpadot, de igyekeznek tovább fejleszteni a színházról alkotott egyedi felfogását is. A Birkózó Iskola (The Wrestling School) nevű színházi intézmény 1988-ban jött létre, tavaly nagy felhajtással ünnepelték a 21. évfordulóját. Barker körül amúgy is nagy a felhajtás mindig, a színház honlapján még azt is nyomon lehet követni, hogy éppen hol és mit játszanak tőle a világon. A Bárka bemutatója után talán Budapest is felkerül újra.

Bizonyos vélekedések szerint Barker - aki műveiben a hatalom, a szexualitás és az emberi viselkedés problematikáját járja körül - a modern európai színház kulcsfigurája. Köszönhető ez sajátos színházfelfogásának is, mely szerint nem biztos, hogy a darab nézőinek egy és ugyanazon előadást kell látniuk. Barker "katasztrófaszínházában" ahány néző, annyi darabfelfogás, s ezek a különféle értelmezések - mint a rezonanciák - fölerősítik egymást. A színházi befogadás forradalmasításának szándéka mellett hajtja őt az a vágy is, hogy "a nyelvbe visszaköltözzék a költészet"...

Az előadást a Bárkán rendszeresen vendégeskedő Tim Caroll rendezi, aki saját bevallása szerint már a gyakorlatban is sikerre vitte Howard Barker színházelméletét. "Amikor 2005-ben a Hamletet rendeztem a Bárkán, meghökkentem, milyen sokféle reakció érkezett a közönségtől. Abban persze alapvetően egyetértettek, hogy "érdekes" volt az élmény, de úgy tűnt, nagyban különböztek egymástól azok a mozzanatok, amikről az emberek beszéltek - és az is, amit azokról gondoltak."

Barker elmélete már csak azért is figyelemre méltó, mert elképzelése átírja a színházat, mint közösségi élményt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy bonyolultabbá teszi. Az ugyanazon élmény közös átélése helyett az élmények különbözőségéből akar közösségi élményt létre hozni. S ha ez így kissé homályosnak tűnik, javaslom, tekintsük majd meg a februárban színre kerülő darabot a Bárka Színházban. Lenyűgöző költői nyelv, gazdag ötletek, szépség és drámai erőszak. Ez vár ránk, ha minden igaz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.