Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Annie Baker fiatal amerikai drámaírónő John című színdarabját 2015-ben mutatták be New Yorkban, és azonnal hangos sikert aratott, a Time Out magazin „Az 50 legjobb valaha megírt dráma” közé választotta. „Kísérteties meditáció azokról a témákról, amik a szerzőt leginkább jellemzik; a magány állandó jelenléte az ember életében, valamint a szeretet és a jelentőségteljes kapcsolatok utáni zaklatott kutatás” – áll a New York Times méltatásában. A Johnt itthon először a Budaörsi Latinovits Színházban láthatja a közönség Németh Nikolett fordításában és dramaturgi közreműködésével. A Máté Gábor által rendezett előadás bemutatója október 6-án lesz, szereplői Bánsági Ildikó, Hartai Petra, Takács Katalin és Böröndi Bence.
A John próbája (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
„A John Gettysburgben játszódik. Egy kisvárosban, ami arról híres, hogy itt zajlott az Amerikai Polgárháború legnagyobb és legvéresebb csatája.
Erre a történelmi eseményre azóta egy egész üzletág épült, a turisták azért mennek Gettysburgbe, mert a hiedelem szerint a halott katonák szellemei visszajárnak ide,
sok helyi kisvállalkozás pedig direkt rájátszik erre. Van emiatt a városkának egyfajta misztikus jellege, nem véletlen, hogy Annie Baker ide írta meg a Johnt. Mindenféle furcsa dolog megtörténhet itt, ebből következően az egész darabot átlengi egyfajta különös misztikum” – meséli Máté Gábor a készülő előadásról.
„Fiatal pár érkezik egy kisvárosi panzióba. A házinéni nagyon kedves. A beteg férjét ápolja, akit sose látni, állítólag a ház másik szárnyában lakik. A szobák az amerikai polgárháború hőseiről kapták a nevüket, de különös módon néha lakhatatlanná válnak. A lépcsőfordulóban egy félelmetes baba ül karosszékben. Mintha bámulná a vendégeket. Van, hogy a lámpák csak úgy maguktól lekapcsolódnak. Aztán megjelenik a szállásadó nyolcvankét éves vak barátnője, aki azt állítja, hogy korábban elmebeteg volt, de nem kell aggódni, mert már nem az” – olvashatjuk az előadás ajánlójában.
„Ez egy nagyon szépen felépített, rendkívül gazdagon rétegzett, generációkon átívelő párkapcsolati dráma, aminek egészen egyszerű a története. Egy fiatal pár (Hartai Petra és Böröndi Bence) megérkezik egy gettysburgi panzióba, majd szép lassan nyilvánvalóvá válik, hogy tulajdonképpen a párkapcsolatukat próbálják megmenteni. Rajtuk kívül még ketten szerepelnek a darabban, a panzió vezetője (Takács Katalin) és az ő barátnője, aki vak (Bánsági Ildikó).
Én leginkább az emberi kapcsolatoknak a kétségbeesettségét keresem ebben a történetben,
illetve azokat a nehézségeket, amiket két egymáshoz illő vagy nem illő ember, akik valamiért egymás mellé rendelődtek az életük során, megpróbálnak valamilyen módon megoldani. Ennek a képtelensége és lehetetlensége húzódik végig a darabon, aminek nem véletlenül van a fiatal pár mellett két olyan idősebb szereplője, akik már nagyon sok mindenen keresztülmentek az életük során, így egészen más a rálátásuk a fiatalok problémáira. Ilyen szempontból egy bölcseleti komédia is ez. Nagyon ritkán látok ennyire hétköznapi nyelven megírt és hétköznapian játszható darabot, mint a John – árulja el a rendező.
„Hogy mit gondolok ennek a két embernek a párkapcsolati vívódásáról?” – teszi fel a kérdést Máté Gábor. „Azt, hogy az embernek egy élete van, és én azt vallom, hogy ez alatt az egy élet alatt azt a valamit, ami számunkra megadatott, ki kell maxolni. Ha valaki egy ember mellett úgy tudja leélni az életét, hogy a lehető legboldogabb, és érzelmileg mindent meg tud adni a társának és a gyerekeinek, akkor azt kell csinálni. De ha az ember boldogtalan, nem lesz másik élete, amiben boldog lehet. Én abban hiszek – de ez természetesen nem feltétlenül követendő –, hogy
az embernek mindent meg kell tennie azért, hogy valóban boldog legyen, mert csak akkor tudja boldoggá tenni a környezetét is.
Annak semmi értelme nincs, hogy boldogtalanul tegyem tönkre talán éppen azoknak az életét, akiket a legjobban szeretek.”
Máté Gábor a John próbáján (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
Majd így folytatja: „az más kérdés persze, hogy a mai világban annyi információ éri az embert, hogy nagyon nehéz egyenesen végigvinni valamit. Elég csak abba belegondolni, hogy folyton a kezünkben van a mobiltelefon – ami egyébként a Johnban is fontos szerephez jut –, amivel hihetetlen módon tudunk belekerülni mások életébe, és ők is a miénkbe. A digitális technikai eszközök által felfoghatatlanul felgyorsultak a kapcsolati folyamatok.
Míg régen egy viszony hosszú udvarlással indult, a párok leveleket írtak egymásnak, és hetekig várták a választ, ma már egy sms-ben vagy fotóval elintézhető két perc alatt minden.
Ami egy-két generációval korábban évek alatt zajlott le két ember között egy kapcsolatban, ahhoz ma fél óra is elég. Mindez gyökeresen változtatta meg az egymáshoz való viszonyunkat, a szeretet mint olyan pedig talán már nem is azt jelenti, hogy a másikban mit szeretünk, hanem valami egészen mást.” A Johnt október 6-tól láthatja a közönség a Budaörsi Latinovits Színházban!
További információ és jegyvásárlás itt érhető el. >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: A John próbája (fotó/forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
hírlevél
