Színház

„Ha Csukás-mesét olvasunk, újra gyerekké válunk”

2020.02.25. 12:10
Ajánlom
Zsurzs Kati 2014-ben állította színpadra Gombóc Artúr történetét a Játékszínben. A színpadi változatot maga a szerző, Csukás István készítette el, aki többször találkozott az alkotókkal is. Zsurzs Kati emlékezett vissza a 83 éves korában elhunyt nagy mesemondóra.

2014 óta fut töretlen sikerrel a Gombóc Artúr, a nagy utazó című rendezése a Játékszínben. Ön milyen sűrűn tudja megnézni az előadást?

Ritkán jutok el rá, mert olyan időpontban megy, amikor tanítok, ezért ha van egy szabad délelőttöm, amikor játsszák, akkor igyekszem elmenni megnézni. Fönt szoktam ülni az emeleten, a gyerekek között, ahol jól látok mindent, és érzékelem a közönséget is. Jó látni, hogy nemcsak a kicsik, de a szüleik is jót derülnek a poénokon. Ez abszolút családi előadás, a szülők úgy viszik el a gyerekeiket rá, hogy közben az ő emlékeik is előjönnek Oriza-Triznyákról vagy Mirr-Murról.

Mi különbözteti meg a gyerekeknek készülő előadásokat a felnőttekhez szólóktól?

Sok gyerekelőadást rendeztem, és az én tapasztalatom az, hogy nagyon komolyan kell rájuk készülni, és pontosan be kell kalkulálni a gyerekek reakcióit. Nagyon szeretem az interaktív előadásokat, ebben is kerestünk néhány olyan pontot, ahol be lehet vonni a gyerekeket, amit rendkívül élveznek. Az elején Gombóc Artúr kérdez, a gyerekek pedig boldogan válaszolnak, aztán szerepel az előadásban egy Gyalogló dal, amit direkt úgy énekelnek a színészek, hogy a nézőközönség együtt akarjon menni velük, az előadást pedig egy nagy fütty-özön zárja, amiben ugyancsak lelkesen közreműködnek. Ennyiben tehát különbözik egy felnőtt előadástól, mert a felnőtt közönséget azért nem szoktuk így „inzultálni”, ők már gátlásosabbak, mint a gyerekek.

foto49-114531.jpg

Zsurzs Kati és Csukás István a Gombóc Artúr, a nagy utazó c. előadás bemutatóján (Fotó/Forrás: Játékszín / Kaszner Nikolett)

Honnan jött az ötlet, hogy színpadra állítsák Csukás István meséjét?

Ez Bank Tamás (a Játékszín igazgatója – a szerk.) ötlete volt, aki megkereste Csukást, hogy mit szólna hozzá, ha a Gombóc Artúr utazása című mesét színpadra állítanánk, amire boldogan igent mondott. Aztán amikor megkaptuk a szöveget, volt pár rész, amit nehezen tudtunk volna megoldani a színpadon, ezért elmentünk hozzá megbeszélni, mi lenne a véleménye, ha itt-ott változtatnánk kicsit. Én nem ismertem őt korábban, nagyon izgultam, hogy mit fog szólni, de végül nagyon jól reagált, megértette, hogy miért kérjük ezt, és rögtön elindult a fantáziája, másnapra már meg is írta az új szövegrészeket. Teljesen le voltam nyűgözve ettől a fiatal lélektől! Mindig azt mondják, hogy élő szerzővel dolgozni nehéz, és nekem is volt ezzel kapcsolatban rossz tapasztalatom, de

mindenkinek olyan szerzőt kívánok, amilyen Csukás István volt!

Ön szerint mitől működnek annyira jól Csukás István szövegei?

Mindig gátlástalanul szabadjára engedte a gyerekségét, amit nyolcvanévesen is meg tudott őrizni. A történetei olyasmiről szólnak, amiből lehet tanulni, mégsincs benne semmi pedagógia. A meséi tele vannak eredeti ötletekkel, elképesztő fantáziával és sok humorral, hiszen ő is mindenben a csínyeket kereste. Ha Csukás-mesét olvasunk, újra gyerekké válunk és rögtön mosolyogni kezdünk. Abban segítenek, hogy ne felejtsük el a bennünk élő gyerekséget, és képesek legyünk rácsodálkozni a dolgokra, belelátni valami egészen mást.

foto414-114532.jpg

Csukás István a Gombóc Artúr, a nagy utazó c. előadás bemutatóján (Fotó/Forrás: Játékszín / Kaszner Nikolett)

Nemrégiben ötszörös nagymamává vált. Szokott mesélni az unokáknak?

A legkisebb unokám Hollandiában él, és már most rengeteget olvasnak neki, egyrészt hogy szokja a magyar nyelvet, másrészt magukért a mesék miatt. Nyáron nagyon sok könyvet vittem ki nekik, köztük több Csukás-mesekönyvet is, és felmondtam több mesét, hogy hallgatni tudják, mint egy családi hangoskönyvet. Persze ők is nagyon szeretnek olvasni a kisgyereknek, mert rettenetesen élvezik ők is a történeteket. Fantasztikus, hogy a mai gyerekek életében is éppúgy jelen van Csukás István.

Fejléckép: Csukás István és a Gombóc Artúr, a nagy utazó c. produkció alkotói a 100. előadáson (fotó: Játékszín)

Elhunyt Csukás István

Kapcsolódó

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Plusz

„Jön a szép kikelet” – megjelent a márciusi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. márciusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Klasszikus

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Az orosz-ukrán háború kitörésének állít emléket a B32 és a TÁP Színház

A Ha háború lenne nálunk című felolvasó színházi produkciót a világhírű dán szerző, Janne Teller azonos című könyve alapján alkalmazták színpadra, az előadást most február 23-án három alkalommal is láthatja a közönség.
Színház ajánló

A Lavina című svéd filmből készül színpadi előadás Pelsőczy Réka rendezésében

A Lavinában a döntések súlyáról, a látszatboldogságról, a 40-es generációt érintő kérdésekről, középkorú férfiak és nők öndefiníciójáról, házastársaikhoz, partnereikhez és gyerekeikhez fűződő viszonyáról fanyar humorral és empátiával esik szó.
Színház interjú

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Színház ajánló

Forradalomra uszít az óbudai tanár az Átriumban

A Hannibál tanár úr című, ikonikus Fábri Zoltán-film egy letűnt korszakot idéző történet, amelynek színpadi átdolgozása megdöbbentően pontos és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban.
Színház ajánló

West End-sikerdarab a Karinthy Színházban

Február 24-én mutatja be a Karinthy Színház Sam Steiner brit színdarabíró Lemons Lemons Lemons Lemons Lemons című sikerdarabját, ami egyenesen a londoni West End színpadáról érkezik a XI. kerületi teátrumba, Olt Tamás igazgató rendezésében.