Színház

Ha nem sikerül megállítani a felmelegedést, hogyan lesznek előadások este hétkor?

Környezetvédelmi törekvések és zöld színházak itthon
2019.12.30. 10:30
Ajánlom
A klímaváltozás témája eddig is megjelent a hazai színházaknál, de idén jutottak el odáig, hogy az intézmények maguk is aktívan tesznek fenntarthatóságért és az ökológiai lábnyomuk csökkentéséért. Körbenéztünk, kik és hogyan próbálják zöldebbé tenni működésüket.

A környezetvédelem és a környezettudatosság több évtizedes vagy talán annál is öregebb probléma, de idén került igazán a figyelem középpontjába: klímaváltozás helyett immár klímakatasztrófáról beszélünk; világszerte egyre többen csatlakoznak a karbonsemleges törekvésekhez; sorra tiltják be az olyan felesleges és környezetszennyező tárgyakat, mint a szívószál vagy a nejlonzacskó; a TIME magazin pedig az év emberének a klímavészhelyet szimbolikus figuráját, Greta Thunberget választotta.

Greta_Thunberg_11102019_cropped-160018.jpg

Greta Thunberg 2019 októberében (Fotó/Forrás: Streetsblog Denver/ Wikipedia)

A környezettudatosság már jóval több, mint szelektív hulladékgyűjtés vagy a természet megóvása: egy olyan új paradigma, ami életünk minden területén jelen van, vagy ha nem, akkor jelen kellene, hogy legyen – így a művészetben és a színházi életben is. Persze eddig is léteztek olyan művek, amelyek igyekeztek felhívni a figyelmet a témára – ilyen volt a Tünet Együttes Te szemét című performansza, vagy épp a gyerekeknek szóló Tündér Míra –, de maguk a színházak csak idén kezdtek küldetésszerűen kiállni a környezetvédelem mellett.

Legalábbis itthon: az amerikai Broadway Green Alliance (BGA) 2008-ban alakult, célja a környezettudatos színházak összefogása és segítése, hogy az intézmények minél zöldebbé váljanak. Mindehhez saját rendszert dolgoztak ki: a szövetséghez csatlakozó színházak "zöld kapitányt" választanak, a minél környezetkímélőbb működés elősegítéséért pedig különböző divíziókba tömörülő tanácsok dolgoznak: egyikük magáért a helyszínért, (például hogy energiatakarékos izzókat és környezetbarát takarítószereket használjanak) a másik például a konkrét produkciókért felel (például, hogy minél kevesebb szemetet termeljen, újrahasznosítható díszleteket és kellékeket használjon).

Új utakon zöld kapitánnyal és zöld évaddal

A BGA-hoz itthon először a Rózsavölgyi Szalon csatlakozott. Céljuk, hogy működésük minél környezettudatosabb legyen - ennek érdekében már meg is választották első zöld kapitányukat: Őze Áron színművészt. 

Még mi sem vagyunk zöldek. Még mi is csak tanuljuk ezt az egészet

– írták közleményükben.

Nem a Rózsavölgyi Szalon az egyetlen, aki idén zöld útra lépett, így tett a Miskolci Nemzeti Színház is. 

A Miskolci Nemzeti Színház elkötelezi magát, hogy nem csak az ország első kőszínháza, hanem az első környezettudatos színházi intézménye, úgynevezett zöld, öko-tudatos színháza legyen.

fogalmaztak.  

„Zöld” színház leszünk – ígéri a Miskolci Nemzeti Színház

Kapcsolódó

„Zöld” színház leszünk – ígéri a Miskolci Nemzeti Színház

Az új évadtól kezdve a Miskolci Nemzeti Színház elkötelezi magát, hogy nem csak az ország első kőszínháza, hanem az első környezettudatos színházi intézménye, úgynevezett zöld, öko-tudatos színháza legyen.

"A színháznak mint az itt és most művészetének mindig is felvállalt szerepe volt, hogy aktuális kérdésekkel foglalkozzon, hogy részt vegyen a társadalmi gondolkodásban - az innovatív megoldások művészi értelemben a mindennapjaink részét képezik."

Egy vidéki társulat pedig a mai napig olyan közösség, ami az emberek figyelmének középpontjában áll, képes példát mutatni, közbeszéd tárgyává tenni kisebb vagy akár tömegeket érintő problémákat

– mondta Papp Endre színművész, a Jövő Nézőiért – Zöld Színház Projekt vezetője a Fideliónak. Emellett azonban a színház egyszerre üzem is, aminek gyártó részlege van, és ahol rengetegen dolgoznak, épp ezért fontos, hogy ne csak "green washing" lépéseket tegyenek, hanem a zöld fejlesztések átláthatóak és dokumentálhatóak legyenek, valamint a színház teljes működését érintsék. 

A Nagy Csomag (fotó: Bócsi Krisztián)

A Nagy Csomag - Miskolci Nemzeti Színház (Fotó/Forrás: Bócsi Krisztián)

Egy, a miskolcihoz hasonló kőszínháznak ugyanis nagyon is számottevő ökológiai lábnyoma van.

"Korszakokat és tereket idézünk meg, ennek grandiózus díszletei egy bizonyos számú előadás után aztán az enyészeté lesznek, és még sorolhatnám. Mindez része az illúzió megteremtésének, ezek nélkül előadásaink csorbulnának, és kevésbé tudnánk szolgálni a nézőinket. De a munkánk milyenségéhez tartozik, hogy belépőjegyek, szórólapok, példányok, kották tömegei is kerülnek kihasználatlanul, vagy csak párszor átlapozva a szemétbe. Ráadásul mivel jórészt éjjel dolgozunk, olyan feladatkörökben, amik nagy szellemi igénybevétellel járnak, egyszer használatos kávés poharak tízezreiből fogyasztunk egy-egy évad idején" – sorolta Papp Endre.

Környezettudatos, vagy fenntartható megoldás azonban minden területen van.

Mi most már például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, törekszünk a díszletelemeink újrafelhasználására a gyártás során, együttműködünk a Miskolci Újrahasználati Központtal - kellékeseink itt olyan alig használt bútorokat és kellékeket tudnak beszerezni, melyek lomtalanítás során kerültek a központba, így sok esetben nincs szükség egy újabb termék legyártására vagy megvásárlására.

"Bevezettük a mosható sminklemosó pamacsokat, az újrapohár rendszert, azon dolgozunk, hogy bevezethessük az e-jegyrendszert is és az együttműködésünk a Nanushkával is a fel nem használt textilanyagok hasznosítását célozza meg" – ismertetett néhány részletet a Zöld Színház Projektből. Négy alapcélt fogalmaztak meg:  a szemléletformálást, szakmai szervezetekkel, egyesületekkel, cégekkel való együttműködést, valamint az energetikai működésben és a hulladékkezelés területén való környezettudatosságra törekvést. 

Újrahasználható szereplők és ami mögöttük van

Markó-Valentyik Anna bábművész, a Vaskakas Bábszínház tagja Zölden Győrben névvel vezet blogot a zöld életmódról és a környezettudatosságról. Úgy véli, a környezetvédelemnek minden intézménynél fontos szempontnak kellene lennie.

Ha mi, színházi alkotók, kulturális, művészeti területen dolgozók, értelmiségiek nem mutatunk példát ebben, akkor ki fog? Egy évtizede lehet Magyarországon szelektíven gyűjteni a hulladékot, mégis egy többdiplomást vagy állami kitüntetettet is zavarba hoz, hogy mit hova kellene dobni

– fogalmazott. Szerinte a színházak esetében az első lépés a háttér, vagyis az irodák, a szervezés, a büfék, a társalgók, az öltözők zöldebbé tétele, csak ezután kellene következnie az alkotói munka megreformálásának. Ha ugyanis "zöld szemmel" ítélnék meg a színházak munkáját, akkor annak konkrét előadások is áldozatul eshetnek. Épp ezért törekedni kell a minél fenntarthatóbb működésre, a környezetbarát anyagok, magyar gyártók termékeinek használatára. 

69363913_2335367183183411_8421659706078003200_o-101931.jpg

Markó-Valentyik Anna az Alaine - Ideje a meghalásnak c. előadásban (Fotó/Forrás: Vaskakas Bábszínház)

A bábelőadásra nemcsak a díszeteket és kellékeket, de magukat a főszereplőket is újra és újra el kell készíteni - épp ezért ebben a műfajban különösen fontos a környezetvédelem. A Vaskakas Bábszínházban semmit nem dobnak ki, a bábokat és a jelmezeket is elraktározzák.

Előbbieket esztétikai szempontok miatt ugyan nehezebb újra felhasználni, de nem lehetetlen: a bábművész férje, Markó Róbert Zalaegerszegen rendezte meg a Misi mókus kalandjait, majd ugyanazokkal a bábokkal és díszletekkel az előadás Győrben is ment egy évadot. "A két társulat több mint 150 alkalommal játszotta az előadást, két megyényi gyereknek egy költségvetésének árából" – mesélte Markó-Valentyik Anna. 

A jelmezek és kellékek ráadásul a bábokkal ellentétben sokszor és változatos formában újra felbukkanhatnak egy-egy előadás során.

Minden kis darabkát megtartunk, lehet, hogy az egy jegesmedve orrának vagy egy kakas csőrének pont jó lesz

– mondta a bábművész. A karácsonyi bérletek ajándékpárnái például évek óta a szekrényben álló, vagy épp a gyártás során lehulló textíliákból készülnek. Máskor azonban nem lehet megúszni ilyen zölden:

Az Alaine - Ideje a meghalásnak című előadásom csodabábja szivacsból van, szilikonnal van lekezelve, parókája és műszeme van. De ha nem ezekből az anyagokból készül, akkor nem kelti azt a hatást, ami az előadás szempontjából elengedhetetlen.

Rögtön akad azonban ellenpélda is: a Budapest Bábszínházban készülő Rügyek és gyökerek című csecsemőszínházi darabra Markó-Valentyik Anna a környezettudatosság jegyében készül: "Műanyagszegény lesz, rengeteg retextillel, az új textíliák Oeko-tex tanúsítvánnyal rendelkeznek, tejfestékkel festenek majd a műhelyben és a színészek jelmeze rájuk alakított használt ruha lesz."

Eddig négyszer voltam Pesten ez ügyben beszélgetni, háromszor vonattal utaztam, egyszer pedig ötödik utasként egy autóban. De ez az előadás vállaltan erről szól, így nem is lehet másmilyen a háttérmunka. A hitelesség elengedhetetlen.

Példamutatás és közösségformálás

A Katona József Színház szintén idén lépett a környezettudatosság útjára - ennek legszembetűnőbb jele, hogy az előcsarnok K: logója bezöldült, de persze ennél számottevőbb változások is történtek: bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, a színház egész területén minimalizálták az egyszer használatos műanyagokat, hulladéksemlegeséget és környezettudatosságot népszerűsítő pályázatokat és projekteket indítottak.

4-161730.jpg

Zöld logó a Katona József Színház Előcsarnokában (Fotó/Forrás: Szokodi Bea/ Katona József Színház)

Horváth Máté marketingvezető a Fidelionak elmondta, hogy a társulat felől erős igény érkezett a színházi működés környezettudatosabbá tételére, ami találkozott a vezetőség és az új marketingvezető elképzeléseivel is. Céljuk az üzemszerű fenntarthatóság fejlesztése mellett a közösségformálás is. Ami az előbbit illeti, igyekeznek csökkenteni az előadások színpadra állítása közben keletkező hulladékok mennyiségét - például azzal, hogy újrahasznosítják a jelmezeket és kellékeket, és ugyanezt tervezik a díszletekkel is. A próbákon palackos víz helyett újratölthető ballonos vízvételi lehetőséget biztosítanak a színház dolgozóinak, a fenntarthatóság jegyében pedig alternatív karácsonyfát állítanak fel az előcsarnokban. A 10 Millió Fa Civil Közösséggel együttműködve ráadásul jótékonysági árverést is indítanak.

 

Kíváncsiak voltunk egy cirkusz álláspontjára is, ezért megkerestük a Magyar Nemzeti Cirkuszt, mondják el, ők mit tesznek a  környezetvédelemért - egy ilyen társulat ugyanis nagyobb díszleteket használ, mint a kőszínházak, ráadásul rendszeresen turnéznak is. 

A Magyar Nemzeti Cirkusz Magyarország legnagyobb utazó cirkusza. Természetesen fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, és szeretnék példát mutatni másoknak is ezen a téren

- válaszolta ifj. Richter József. Ennek jegyében a Föld Világnapján szemétszedési akciót szerveztek, aminek során több zsák szemetet szedtek össze a cirkusz melletti parkban. Emellett idén a műanyag popcornzacskókat papírtasakokra cserélték a fenntarthatóság jegyében.

Ami a cirkusz ökológiai lábnyomát illeti, az igazgató szerint maguk az előadások nem járnak számottevő hulladékkal, hiszen a díszleteket és jelmezeket elraktározzák, és később újra felhasználják - a nézőtérben azonban rengeteg szemét keletkezik, ennek megoldásán folyamatosan dolgoznak. Nem lehet kikerülni az állatok kérdését sem: ifj. Richter József szerint a Magyar Nemzeti Cirkusz állatbarát cirkusz, ahol nemcsak a megfelelő tartásmódról és a nagy kifutókról gondoskodnak, de igazi állatkerti körülményeket biztosítanak az állatoknak.

72781735_2551968874864909_6317767652555096064_n-162632.jpg

if. Richter József (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Cirkusz hivatalos Facebook oldala)

Egyre több színház ismeri fel a környezettudatosság és környezetvédelem fontosságát - nem csak a közvetített értékek és szemlélet, hanem a saját működésük szempontjából is. 

"Az embereket és a sztrájkoló fiatalok többségét nem azért érdekli ez a téma, mert trendi, hanem mert húsbavágó az a jövőkép, amit a tétlenségünk okozhat. A Föld jelenlegi helyzete olyan szituációkba sodorja majd az emberiséget, amilyenekkel még sosem kellett megküzdenünk."

Ürge-Vorsatz Diána előadásából tudom, hogy, ha nem sikerül megállítanunk a felmelegedést, olyan meleg lesz, amilyen hőmérsékletben emlősök még nem éltek a Földön. Akkor hogyan lesznek majd színházi előadások este hétkor?

– teszi fel a kérdést Markó-Valentyik Anna.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legnépszerűbb

Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Vizuál

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Klasszikus

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Könyv

Heti groteszk: Nagy riporter volt

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Jazz/World

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Színház hír

A FESZ szerint szabálytalanul dönthettek az idei működési támogatásokról

A Független Előadó-Művészeti Szövetség nyílt levélben hívja a fel a figyelmet arra, hogy a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatásainak megítélésekor az elbírálás és a döntéshozatal során nem tartották be a pályázatra vonatkozó törvényi előírásokat.
Színház hír

Gizella-díjjal tüntették ki Oberfrank Pált

2021-ben ismét átadták a Gizella-díjat Veszprémben, melyet minden évben azoknak az alkotóknak ítélnek oda, akik kimagasló művészeti teljesítményükkel nagy szerepet játszanak Veszprém kulturális értékeinek létrehozásában, illetve tevékenységükkel hozzájárulnak a város jó hírnevének megőrzéséhez.
Színház támogatás

A szőnyeg szélén a szegedi MASZK Egyesület

És ez nem egy új előadás címe, hanem helyzetjelentés: az idei évben a szakminisztérium pályázatán nem nyert működési támogatást a MASZK Egyesület, amely 1992 óta működteti befogadószínházként a szegedi Régi Zsinagógát és 2020-ban 30. alkalommal rendezte meg a THEALTER fesztivált.
Színház interjú

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.