Színház

„Ha színészként dolgozom, szebbnek látom a világot”

Kult50: ifj. Vidnyánszky Attila
2018.10.31. 13:30
Ajánlom
A beregszászi magyar színház társulatával nőtt fel, amely éppen az ő születése évében, 1993-ban alakult meg. A Kult50 portréja ifj. Vidnyánszky Attiláról.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Ifj. Vidnyánszky Attila színész, rendező. Vagy inkább rendező, színész. Kicsit zavarban vagyunk, melyik a találóbb sorrend. 2017 felől nézve a színészet áll az első helyen, de csak azért, hogy 2018-ban újra a rendezésre kerülhessen át a hangsúly.

Ha színészként dolgozom, szebbnek látom a világot

nyilatkozta az Unikornis oldalain, és tudható, hogy elsősorban színésznek tartja magát, még akkor is, ha az elmúlt években újszerű rendezéseivel vívta ki a színházi szakma és a közönség elismerését. Aki látta már a Vígszínház monumentális Hamlet-előadásának címszerepében vagy a Háború és béke Bonaparte Napóleonjaként, az pontosan érti, hogy miért ítélhette neki a társulat a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. A kiemelkedő művészi teljesítményért járó elismerést tavaly decemberben vehette át a fiatal színész, aki néhány év szabadúszás után az idei évadban szerződött a társulathoz. „A Vígszínház a motor, ahol tanulni, nőni kell. Hihetetlen erőt ad egy ilyen társulathoz tartozni, igyekszem érvényes fogaskereke lenni a gyárnak” – mondta el a WeLoveBudapestnek adott interjújában.

ifj. Vidnyánszky Attila

ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Nemrég mutatták be Sándor Pál Vándorszínészek című filmjét, amelyben egy igen lényeges karaktert alakít: ő Borostyán, a színészcsapat mindenese, aki mindenáron színész szeretne lenni, de csupán háttérembert „játszhat”: zörejezik az előadásokhoz, égdörgést imitál, állatüvöltéseket, csontrecsegést utánoz, mígnem egy dramaturgiai ponton nagyon fontossá válik a társulat számára. Önfeledt lelkesültséggel kiáltja a nagyvilágba: „Nincs annál jobb dolog, csodásabb dolog, mint színésznek lenni!”

Tehetsége, karizmája kiragyog kortársai közül.

A pályakezdő kifejezés sem a legpontosabb az ő esetében, hiszen színházi gyereknek született, édesanyja, Jekatyerina Alikina színésznő, édesapja, Vidnyánszky Attila rendező, színházigazgató. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával nőtt fel, amely éppen az ő születése évében, 1993-ban alakult meg édesapja vezetésével. Négyéves korában szerepelt először színpadon, és már gyerekkorában kellékezett, világított, díszleteket pakolt, de legjobban mindig a próbák világa, az előadás megszületése érdekelte. Rendezőnek készült, sőt a filmezés is vonzotta, végül az édesapja tanácsára választotta a színészetet. Beregszászi éveire így emlékszik a Magyar Nemzet oldalain: „Akár színészként, akár rendezőként mindig azt a gyerekkori állapotot, azt a szabadságot keresem, ahogy akkor a világot láttam.”

Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa / Vígszínház)

Kamaszkorában a debreceni Csokonai Színházban játszott, mindössze 17 évesen nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára, Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályába. Többször rendezett az Ódry Színpadon, 2014-ben megkapta a Gundel Művészeti Díjat, 2015-ben, az egyetem elvégzése után a színikritikusok a legígéretesebb pályakezdőnek választották, 2016-ban Junior Prima díjas lett. Első rendezésében, az Athéni Timonban tanára, Hegedűs D. Géza játszotta a címszerepet, első nagy sikerét a Liliomfi színrevitele hozta meg számára a Budaörsi Latinovits Színházban, majd a POSZT-on. Állandó alkotótársa egykori osztálytársa, Vecsei H. Miklós, aki íróként, dramaturgként, színészként vesz részt a kreatív folyamatokban, Sztalker Csoport néven fiatal alkotókból álló színházi közösséget is létrehoztak. Első önálló bemutatójuk idén nyáron az Ördögkatlan Fesztiválon lesz. Szlogenjük:

Valóság az, ami hat.

Országszerte hívják rendezni, a Gyulai Várszínházban színpadra állította a III. Richárdot, amelyet repertoáron tart a Nemzeti Színház, a Radnótiban látható a Mihail Bulgakov műve alapján rendezett Iván, a rettenet című előadása, a Vígszínház Pesti Színházában A félkegyelmű rendezőjeként debütált, az Ódry Színpadon fut Ahogy tetszik-rendezése, a Nemzetiben pedig a Woyzecket állítja színpadra.

Évek óta Budapesten él, de szíve és családja Beregszászhoz köti, amit a mai napig a legkedvesebb városának tart. Ukrajnáról, a háborúról így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: „Szerencsésnek érzem magam, hogy a színházba menekülhetek. Esténként egy pillanatig el lehet hinni, hogy tehetünk valamit a világért.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Lehet valami a levegőben – diktátortörténetek a Nemzetiben és a Vígben

Kapcsolódó

Lehet valami a levegőben – diktátortörténetek a Nemzetiben és a Vígben

Néhány hónapon belül két előadást is bemutattak Budapesten Hitlerről és vele a fasizmus születéséről, rohamos térnyeréséről és végül uralomra jutásáról. Vajon véletlen?

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Miért tilos etetni a jegesmedvéket? 

A jegesmedvék etetése tilos! c. fizikai bábszínházi előadás témája a globális felmelegedés, a környezetvédelem fontossága, a fenntartható fejlődés mellett az emberség, az állatság, és annak a morális kérdésnek a körbekémlelése, hogy miért is tilos etetni a jegesmedvéket. 
Színház hír

Kaposvári díszpolgár lett Molnár Piroska

A Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a Nemzet Színésze szerdán kapta meg a kitüntetést a város polgármesterétől.
Színház hír

Négy és fél milliót gyűjtött a függetleneknek az Örkény Színház

A magyar kultúra napján megtartott felolvasóest és az adventi időszakban értékesített fotósorozat bevételét pályakezdő függetleneknek ajánlották fel.
Színház interjú

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Szász János új filmjét, az Utas és holdvilágot készíti elő, de előtte még megrendezte Örkény Macskajátékát a Nemzeti Színházban, Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével. A december végi bemutatót megelőzően kérdeztük.
Színház hír

Felújítják a Merlin Színházat

A közel tíz éve üresen álló épület felújítását Karácsony Gergely főpolgármester a kultúra napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón jelentette be.