Színház

„Ha színészként dolgozom, szebbnek látom a világot”

Kult50: ifj. Vidnyánszky Attila
2018.10.31. 13:30
Ajánlom
A beregszászi magyar színház társulatával nőtt fel, amely éppen az ő születése évében, 1993-ban alakult meg. A Kult50 portréja ifj. Vidnyánszky Attiláról.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Ifj. Vidnyánszky Attila színész, rendező. Vagy inkább rendező, színész. Kicsit zavarban vagyunk, melyik a találóbb sorrend. 2017 felől nézve a színészet áll az első helyen, de csak azért, hogy 2018-ban újra a rendezésre kerülhessen át a hangsúly.

Ha színészként dolgozom, szebbnek látom a világot

nyilatkozta az Unikornis oldalain, és tudható, hogy elsősorban színésznek tartja magát, még akkor is, ha az elmúlt években újszerű rendezéseivel vívta ki a színházi szakma és a közönség elismerését. Aki látta már a Vígszínház monumentális Hamlet-előadásának címszerepében vagy a Háború és béke Bonaparte Napóleonjaként, az pontosan érti, hogy miért ítélhette neki a társulat a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. A kiemelkedő művészi teljesítményért járó elismerést tavaly decemberben vehette át a fiatal színész, aki néhány év szabadúszás után az idei évadban szerződött a társulathoz. „A Vígszínház a motor, ahol tanulni, nőni kell. Hihetetlen erőt ad egy ilyen társulathoz tartozni, igyekszem érvényes fogaskereke lenni a gyárnak” – mondta el a WeLoveBudapestnek adott interjújában.

ifj. Vidnyánszky Attila

ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Nemrég mutatták be Sándor Pál Vándorszínészek című filmjét, amelyben egy igen lényeges karaktert alakít: ő Borostyán, a színészcsapat mindenese, aki mindenáron színész szeretne lenni, de csupán háttérembert „játszhat”: zörejezik az előadásokhoz, égdörgést imitál, állatüvöltéseket, csontrecsegést utánoz, mígnem egy dramaturgiai ponton nagyon fontossá válik a társulat számára. Önfeledt lelkesültséggel kiáltja a nagyvilágba: „Nincs annál jobb dolog, csodásabb dolog, mint színésznek lenni!”

Tehetsége, karizmája kiragyog kortársai közül.

A pályakezdő kifejezés sem a legpontosabb az ő esetében, hiszen színházi gyereknek született, édesanyja, Jekatyerina Alikina színésznő, édesapja, Vidnyánszky Attila rendező, színházigazgató. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával nőtt fel, amely éppen az ő születése évében, 1993-ban alakult meg édesapja vezetésével. Négyéves korában szerepelt először színpadon, és már gyerekkorában kellékezett, világított, díszleteket pakolt, de legjobban mindig a próbák világa, az előadás megszületése érdekelte. Rendezőnek készült, sőt a filmezés is vonzotta, végül az édesapja tanácsára választotta a színészetet. Beregszászi éveire így emlékszik a Magyar Nemzet oldalain: „Akár színészként, akár rendezőként mindig azt a gyerekkori állapotot, azt a szabadságot keresem, ahogy akkor a világot láttam.”

Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa / Vígszínház)

Kamaszkorában a debreceni Csokonai Színházban játszott, mindössze 17 évesen nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára, Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályába. Többször rendezett az Ódry Színpadon, 2014-ben megkapta a Gundel Művészeti Díjat, 2015-ben, az egyetem elvégzése után a színikritikusok a legígéretesebb pályakezdőnek választották, 2016-ban Junior Prima díjas lett. Első rendezésében, az Athéni Timonban tanára, Hegedűs D. Géza játszotta a címszerepet, első nagy sikerét a Liliomfi színrevitele hozta meg számára a Budaörsi Latinovits Színházban, majd a POSZT-on. Állandó alkotótársa egykori osztálytársa, Vecsei H. Miklós, aki íróként, dramaturgként, színészként vesz részt a kreatív folyamatokban, Sztalker Csoport néven fiatal alkotókból álló színházi közösséget is létrehoztak. Első önálló bemutatójuk idén nyáron az Ördögkatlan Fesztiválon lesz. Szlogenjük:

Valóság az, ami hat.

Országszerte hívják rendezni, a Gyulai Várszínházban színpadra állította a III. Richárdot, amelyet repertoáron tart a Nemzeti Színház, a Radnótiban látható a Mihail Bulgakov műve alapján rendezett Iván, a rettenet című előadása, a Vígszínház Pesti Színházában A félkegyelmű rendezőjeként debütált, az Ódry Színpadon fut Ahogy tetszik-rendezése, a Nemzetiben pedig a Woyzecket állítja színpadra.

Évek óta Budapesten él, de szíve és családja Beregszászhoz köti, amit a mai napig a legkedvesebb városának tart. Ukrajnáról, a háborúról így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: „Szerencsésnek érzem magam, hogy a színházba menekülhetek. Esténként egy pillanatig el lehet hinni, hogy tehetünk valamit a világért.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Lehet valami a levegőben – diktátortörténetek a Nemzetiben és a Vígben

Kapcsolódó

Lehet valami a levegőben – diktátortörténetek a Nemzetiben és a Vígben

Néhány hónapon belül két előadást is bemutattak Budapesten Hitlerről és vele a fasizmus születéséről, rohamos térnyeréséről és végül uralomra jutásáról. Vajon véletlen?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház székely kriszta

A rendező, aki megdolgoztatja a nézőt - Székely Kriszta

A saját maga körüli világégetés és az állandó csavargás már kikopott belőle; amióta rendez, a színház az élete. Székely Kriszta Kult50-ben megjelent portréja.
Színház hírek

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Színház

Új színház nyílt a Váci utcában

A Belváros legújabb színházában, a Fém Arts & Caféban a 70 férőhelyes színházterem mellett művészkávézó, képgaléria, jazzkoncertek és pódiumbeszélgetések várják a közönséget.
Színház átrium

A Krakken művelet - pszicho-thriller-krimi-komédia az Átrium színpadán

Bodó Viktor néhol groteszkbe hajló, szatirikus víziója egy bámulatos, szinte filmszerű világba vezet, ahol minden tele van homokkal és sárral, mert a városra lecsapott a Krakken nevű jelenség. A komédia novemberben 18-án és 27-én látható az Átrium színházban.
Színház tao

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.