Milyen elképzelések vezették, amikor először megpályázta a József Attila Színházat?

Sokfelé megfordultam színészi pályám során, sok tapasztalatot gyűjtöttem menet közben. Több dolog adódott össze, ami felkészített arra, hogy ha valami nagyobb feladat esik az utamba, legyen merszem elvállalni. Remek mestereim voltak, akiknek – ha nem is avattak be a színházvezetés titkaiba – láttam a működésüket. A színésztársaimhoz képest némi előnyöm adódott abból, hogy a főiskola előtt a Miskolci Nemzeti Színházban dolgoztam díszletező munkásként. Más helyzetből, belülről láttam a színház működését. Öt éven keresztül szerveztük a Színészek világjátéka elnevezésű sportrendezvényt, az én feladatom volt, hogy támogatókat szerezzek a lebonyolításához. Huszonnyolcadik éve a Színész Labdarúgó Válogatott csapatkapitánya vagyok, ez a funkció is sok kapcsolattartással, szervezéssel jár. A József Attila Színházzal egy nehéz anyagi helyzetben lévő intézményt vettem át. Ráadásul 2011 tavaszán először hasznosításra írtak ki pályázatot, nem színházigazgatásra. A szakmám felé is volt bennem némi félelem, ami a mostani, gazdaságilag nehéz időszakban újra felerősödhet. Elég karizmatikus színházak tűntek el, mint a Budapesti Kamaraszínház, a Bárka Színház. A gazdasági válság miatt most újra megérint bennünket, hogyan tudjuk gazdaságilag tartani a tempót, megfelelni a kihívásoknak.

A József Attila Színház életében a Nemcsák-korszakhoz köthető projekt részeként említhető a színház belső tereinek és a nézőtér felújítása, a társulat megfiatalítása, vidéki és határon túli vendégjátékok rendszeres befogadása. Mi a következő lépés?

Büszke vagyok arra, hogy tizenegy éves igazgatásom alatt sikerült visszaállítani az alkalmazotti státuszt a színészek részére. Nagyjából 30-40 művész volt a látókörünkben, akikben gondolkodtunk. Évi 120 ezer nézőből sokan jönnek vidékről, közöttük sok az idős ember. A bérleteseink nagy része kiöregedett, a fiatalok megszólítása az egyik fontos szempont. Épületileg egy jól működő művelődési ház vagyunk, elfogadható zsinórpadlás nélkül, elavult fény-, hang- és színpadtechnikával.  2017-18-ig Tarlós István főpolgármester úrnak és a közgyűlésnek köszönhetően megvalósult a nézőtér és a fogadóterek felújítása. Jelenleg érvényes építési engedélyünk van a munkálatok folytatására, a ház tovább építésére. A több mint 10 milliárd feletti beruházás a játszóhelyeket, a színpadot és az új stúdiószínpadot érinti.

Nemcsák Károly (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

A Víg Majálistól az Örkény Kerten át több fővárosi színház tart közönségcsalogató napokat, rendezvényeket. Ezek sorában milyen szerepet tölt be a szeptember 17-i JASZ utcabál a színház előtti Déry közben?

Régi hagyománya van a JASZ utcabálnak. Fontos, hogy meghallgassuk a nézőket, mit gondolnak rólunk, az előadásainkról, mivel nem értenek egyet, mit szeretnének.

Egész napos családi programmal várjuk a látogatókat. Kellemes időtöltésre számíthatnak, az elmúlt év darabjaiból és a készülő produkciókból kapnak zenés, táncos ízelítőket. Természetesen a gyerekekre is gondoltunk, lesz ugrálóvár, sok színes program az ő szórakoztatásukra is. Szeptember 17-én várunk mindenkit szeretettel a Déryné közben.

Angyalföldi lokáció lévén a JASZ fennállása óta a szórakoztatásra koncentrált. Tudatos építkezés eredménye, hogy folyamatosan szélesítik a repertoárt a musicalektől a kamaradarabokig, a kortárs magyar alkotók, neves rendezők bevonásával?

Az elmúlt 66 évben meghatározó művészek dolgoztak itt, vezették a teátrumot. A József Attila Színház nem rétegszínház. Népszínházi jelleggel bír, egy jó értelemben vett vidéki színház repertoárjával rendelkezik. Operettől a drámai művekig sokfélét játszunk. A közönségnek sem tenne jót az egyformaság. A szórakoztatás híve vagyok ugyan, de nem gondolom, hogy ennek jegyében bulvárdarabokat kellene játszani. A szórakoztatói feladatkör ellátása mellett az idősebb és a fiatalabb közönségnek gondolatébresztő előadásokat kínálunk.

Galambos Erzsi és Nemcsák Károly a 2022-es Pozsonyi Pikniken (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Nem pusztán mesteremberek, estéről-estére valami pluszt tesznek hozzá az előadásokhoz. Hiszem, hogy mi, színészek, magunkkal húzzuk egymást. Folyamatosan mondom a kollégáimnak, hogy egy-egy próbafolyamat felér egy kurzussal. Nagyon boldog vagyok, hogy ebben az évadban is olyan meghatározó rendezőket sikerült megnyerni az egyes darabokhoz, mint Guelmino Sándor, Lengyel Ferenc, Kiss Csaba vagy Bagó Bertalan. Bercivel nemrég dolgoztam Az imposztorban, elképesztően felkészült. Most éppen a Koldusoperát rendezi nálunk.

Sikergyanús zenés produkciók, egy klasszikus magyar családregény színpadi adaptációja várja a 2022/23-as évadban a nézőket. A Koldusoperát, a Made in Hungariát és a Régimódi történetet mutatják be a nagyszínpadon. Milyen tematika, koncepció mentén alakult az idei szezon?

A stúdiószínpadi előadásokról se feledkezzünk meg, amelyek komolyabb hangvételűek, mint a Karamazov testvérek, a Kaland Márai Sándortól vagy a Sírpiknik. A Made in Hungariát nem pusztán azért vettük elő, mert szerethető és könnyen eladható és nem mellesleg nálunk volt az ősbemutatója 2001-ben. Ebben az évadban sok jól éneklő fiatal csatlakozott a társulatunkhoz, olyan feladatot kerestünk nekik, amelyben megmutathatják magukat. Egy népszerű musicallel kialakulhat irányukban a közönség szeretete, ami meghatározhatja a pályájukat, a társulati létüket.

Lábodi Ádám és Nemcsák Károly Az imposztorban (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Szabó Magda Régimódi történetében szintén sok kiváló szerep van az 5-6 főszerep mellett. A Koldusoperához adott volt színházunk középgenerációhoz tartozó csapata Fila Balázstól Zöld Csabán át Chajnóczki Balázsig. Egyaránt szem előtt tartjuk a kollégák foglalkoztatását és művészi előmenetelét. Hargitai Ivánnal, színházunk művészeti vezetőjével is sokat beszélgetünk arról, mennyire fontos, hogy a legkisebb szerepeket is meghatározó színészek játsszák. Némileg sántít a hasonlat, de azért van benne igazság, hogy nincs kis szerep, csak kis színész. Mesterem, Ruszt József sokat mondogatta nekünk, hogy azért kell sok minden játszani, hogy a színész be tudja osztani az energiáját, az erejét 60-70 éves koráig.

A Portugálban a Kocsmáros főszerepét viszi. Nyilván arányérzék kérdése, hogy meghúzza az érzékeny határvonalat, ne tengjen túl, mint színész, ugyanakkor a színpadon is tartsa a kapcsolatot a kollégáival.

Eredetileg vendégművészt szerettem volna a szerepre. Több korombéli kollégával tárgyaltam, de végül nem jött össze. Akkor meg miért ne játszhatnám én, ebben maradtunk Lengyel Ferenc rendezővel. Ilyenkor azt is mérlegeli az ember, hogy egy külső személy mennyit ad hozzá a társulathoz. Ha például egy olyan karizmatikus színész áll mellettünk, mint Az imposztorban Benedek Miklós, az mindenkinek nagyon jót tesz. A személyisége, az egyénisége súlyt ad a többieknek.

Nemcsák Károly (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

A színészi ambíciókkal manapság hogyan áll?

Nincs okom panaszra. Nem szenvedek hiányérzetben. Nagyon sokat játszottam, 150 szerepen vagyok túl 41 éve tartó pályám alatt. Az igazgatásban az a kihívás, hogy az eltervezett dolgokat hogyan tudom levezényelni. Bár, őszintén szólva,

Szerencsés helyzetben vagyok, hogy a régi bemutatókat, kedves szerepeket is hosszan tarthatjuk a repertoáron, mint az Alku, a Feketeszárú cseresznye vagy a Sóska, sültkrumpli.

Belengette korábban a sajtónak, hogy utolsó ciklusát tölti. Kinek adná át jó szívvel a stafétabotot, már ha létezne ilyen opció a hazai színházi szakmában?

Azon dolgozunk a kollégáimmal, hogy egy nagyon jól működő, gazdaságilag és személyi állományát illetően biztonságos színházat adjunk át a következő generációnak. Egy szerkezetében is megújuló, technológiailag modern épületet. Ha nem tudjuk befejezni az építkezést 2026 januárjában, akkor maradok.

Fejléckép: Nemcsák Károly (fotó: József Attila Színház)

Támogatott tartalom.