A pályázók, ábécé sorrendben:
"Bátran nyissunk!"
Bodor Johanna a művészeti elképzelések mellett fontosnak tartja a színház közösségépítő szerepét. Udvaros Dorottyával egy befogadó szellemiségű kortárs színházban gondolkodnak, amihez a város többi kulturális szereplője is kapcsolódni tud. A nyilvánosságra hozott pályázatában az inspiráció forrásaként jelöli meg a Pécsi Nemzeti Színházat, ahol Sebestyén Aba főrendező irányítása alatt születnek majd az előadások.
Bodor Johanna újragondolná a Művészeti Tanács felépítését és munkáját is,
vezetésére pedig Udvaros Dorottyát kérné fel. Bevezetné az okos (smart) színházat az okos város mintájára, és korszerű és átláthatóan működő struktúrát hozna létre. Kötelességének érzi a fiatalok megszólítását is, ezért a színházi edukáció a pályázat kiemelt pontja.
A vezetés irányítása alatt olyan neves rendezők érkeznének a PNSZ-be, mint Béres Attila, Székely Kriszta, Pelsőczy Réka, Mezei Kinga a vajdaságból, de bemutatkozna az új generáció képviseletében Nagy Péter is.
„A színház olyan terület, ahol sokféle szemlélet, diskurzus, megközelítésmód találkozhat össze. Ez a pályázat pontosan ilyen sokrétű párbeszédből jött létre.”
Kulturális összefogás
Csányi László a Pécsi Nemzeti Színház iránti elkötelezettségét édesapjának, Csányi János színész, operaénekesnek köszönheti, aki 57 évvel ezelőtt kezdte itt operaénekesi pályafutását az operatagozat művészeként. „Ez a Színház adott lehetőséget számára, hogy énekesi és filmszínészi karrierjét megismertesse a nagyvilággal, mert akkoriban a Pécsi Nemzeti Színház Magyarország egyik kiemelkedő pontja volt, melyre oda kellett figyelni. Sajnos, mára ezek a tradíciók, a magas szintű kulturális sokszínűséggel együtt és a repertoár túlzott prózai irányba tolódásával megkoptak, így
szeretném ezen kulturális gyökerek ismeretében a mai kor elvárásainak megfelelően újra visszaállítani a Színház repertoárjának egyensúlyát a zenés, balett és népszerű operai produkciók előtérbe helyezésével, nem feledve kulturális hagyományainkat és a nemzetközi kulturális világban betöltött szerepünket”
- fogalmaz Csányi László, aki szerint fontos az előadások mennyiségi előállítása helyett a minőséget előtérbe helyezni.
Zeneigazgatóként, művészeti vezetőként Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, első karmesterként Oberfrank Péter, a tánctagozat vezetésében pedig Nagy Írisz táncművész munkájára számít a tervek kivitelezésében. „Mivel a meglévő társulatra és annak tudására építkező, a Nemzeti Színházak küldetését betöltő, azaz sokszínű, minden nézői igényt kielégítő repertoárral rendelkező Színházat szeretnénk létrehozni, ezért
minél szélesebb körből hívunk majd meg átgondolt, szakmailag felkészült hazai és külföldi rendezőket,
így nem szükséges a főrendezői poszt betöltése, valamint vezetői teamek létrehozása sem, mely óhatatlanul a repertoár egy ízlésvilágba tolásával, egy ideológiai körben való eluralkodásával járhatna együtt.”
Csányi László fontosnak tartja a megfelelő „alkotói légkör”, a műhelymunka megteremtését, amely, mint írja, a kiváló előadások záloga. „Ezek biztosítása érdekében égetően fontosnak tartom a társulat tagjainak megfelelő anyagi megbecsülését a Színház anyagi lehetőségeihez mérten, a tervezhető munkavégzést, fix pihenőnapok biztosításával, melynek eszköze a kollektív szerződés mielőbbi konszenzus alapján történő megkötése, hisz fáradt, túlhajszolt társulattal nem lehet jó színvonalú előadásokat létrehozni.”
Kiemelt feladatnak tekinti a társulatépítésnél, társulatbővítésnél, hogy lehetőséget kapjanak a fiatal pályakezdő művészek, alkotók, de nem tartják helyes irányzatnak a „korunkra oly jellemző erőszakos fiatalítási hullámot”, melyben az idősebb generációk tapasztalatáról, tudásáról lemondanak. Tokody Ilona vezetésével, a Színház szervezésében, létrehoznának egy Színházművészeti Akadémiát, amely felsőfokú gyakorlati tanintézetként erősítené a Janus Pannonius Egyetem Művészképző munkáját, és a Színház fiatal művészekből álló utánpótlását is biztosítaná.
„Úgy gondolom szakmai szempontból is időszerű kérdés a Színház továbbfejlődése érdekében a kulturális összefogás, melynek hiánya az utóbbi években láthatóan megtépázta Pécs kulturális életét. Szeretnék a Színház tevékenységével összekötő szerepet játszani elsősorban Pécs kiemelt kulturális intézményeivel, a Kodály Központtal, Zsolnay Negyeddel és az azokban működő a PNSZ, mint összművészeti centrummal szorosan együttműködő szervezetekkel, a Pécsi Balettel, Pannon Filharmónikusokkal és minden fél számára előnyös hosszú távú megállapodásokkal biztosítani Pécs városának érdekében mind kulturális, mind turisztikai, mind marketing szempontból egy irányba mutató, így sokkal eredményesebb működését” – fogalmaz Csányi László.
A Pécsi Nemzeti Színház nézőtere (Fotó/Forrás: Hegyi Júlia Lily / Zsófia Hajdú / POSZT)
Sokszínűség és Pécs-központúság
Komáromi György pályázati anyaga mögött rajta kívül még négyen állnak: Bérczes László, az Ördögkatlan Fesztivál főszervezője, Benkó Bence és Fábián Péter, a k2 színház vezetői, és Göttinger Pál is fontos szerepet vállalnának a vezetésben és a Művészeti Tanács munkájában.
Az új vezetőség új működési modellben gondolkodik, aminek
egyik legfontosabb eleme az előadásszám csökkentése és a bérek normalizálása.
Mindemellett a lehető legszínesebb repertoárt szeretnék létrehozni, amiben egyaránt megtalálhatóak a klasszikusabb művek és modernebb produkciók.
Ez a sokszínűségre való törekvés a rendezők névsorán is látszik. Béres Attila ehhez a pályázathoz is letette a névjegyét, de például ifj. Vidnyánszky Attila, Bodó Viktor, Horváth Csaba, Zsótér Sándor és Mohácsi János is rendezne az új vezetés alatt. A fiatalabb generáció itt is képviselteti magát Tarnóczi Jakab vagy épp Hegymegi Máté személyében.
Pécsi Nemzeti Színház (Fotó/Forrás: Hegyi Júlia Lily / POSZT)
A Pécshez tartozás eszméje is lépten-nyomon felbukkan a pályázatban, ennek egyik leglátványosabb eleme a városról szóló dráma megírása és bemutatása, amihez drámapályázat is kapcsolódna.
Olyan Pécsi Nemzeti Színházat képzelünk el, amelyben sosem szűnik meg az élet: az előadások mellett kiállítások, irodalmi estek, szakmai beszélgetések, koncertek, drámafoglalkozások hirdetik a pécsieknek, hogy a színház kapuja mindig nyitva áll előttük.
Tartalmas és színes
A Lipics Zsolt-Vidákovics Szláven páros szorosan kötődik Pécshez, hiszen mindketten a Pécsi Nemzeti Színház színészei, ráadásul Vidákovics a Pécsi Horvát Színház igazgatójaként nagy vezetői tapasztalattal rendelkezik.
Pályázatukban a PNSZ hagyományait alapul véve szeretnének sokszínű repertoárt létrehozni, ami lehetőséget teremt a fiatal alkotók számára is, hogy bemutatkozhassanak egy szélesebb közönségnek, ugyanakkor
fontos céljuk, hogy a pécsi és baranyai nézők igényeit maximálisan kielégítsék.
A Pécsi Nemzeti Színház nézőtere (Fotó/Forrás: Hegyi Júlia Lily / POSZT)
Emellett olyan neves rendezőket hívnának meg egy-egy előadáshoz, mint a világhírű filmrendező, Szász János, de Vincze János a Harmadik Színházból is örömmel dolgozna az új vezetéssel. Érdekesség, hogy Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója szintén a meghívott rendezők között van.
Csökkentenék az előadásszámot is annak érdekében, hogy nyugodtabb alkotói légkört teremthessenek. Ugyancsak gondolnak a fiatalabb néző-generációra is, ezért beavató és tantermi előadásokat is terveznek, amihez megnyerték az Apolló Kulturális Egyesület elnökét, Alapi Tóth Zoltánt.
Első évaduk repertoárján musical, opera, klasszikus dráma, romantikus vígjáték és a Pécsi Balettel együttműködésben egy balettelőadás is látható lenne.
A bírálóbizottságba a PNSZ szakszervezetének és társulatának egy-egy tagján túl az Önkormányzat Bognár Szilvia kulturális ügyekért felelős alpolgármesterét delegálja, a Fidesz frakciót Bognár László képviseli, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Révész Mária, Pécs volt alpolgármestere képviselteti magát, a Zeneművészeti Bizottság nevében Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft. főigazgatója, a Színházművészeti Bizottság tagjaként pedig dr. Zalán János és Rátóti Zoltán szavaz.
hírlevél
