Színház

Hamlet, farmerban

2017.07.13. 14:29
Ajánlom
Éppen tíz évvel ezelőtt mutatták be a Krétakör hamlet.ws című előadását Nádasdy Ádám új fordításában, Schilling Árpád rendezésében, Gyabronka József, Nagy Zsolt és Rába Roland szereplésével. A Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiváljának egyik utolsó programjaként most azok is megnézhették a legendás produkciót, akik annak idején lemaradtak róla.

Aki ismeri Shakespeare egyik leghíresebb tragédiáját, az számtalan szereplőt, például egy egész vándorszínész-társulatot felvonultató, esetenként akciódús jeleneteket, látványos megoldásokat is tartalmazó előadást várna. 

Schilling azonban kamaradarabot csinált a Hamletből,

azaz a fentebb felsorolt színészek nem a főszereplők, hanem ők játsszák a dráma minden szerepét: egy-egy jelenetben mindig csak három személy van a színen, Gyabronka, Nagy és Rába pedig mintegy vetésforgószerűen folyamatosan cserélgetik, hogy éppen ki melyik karaktert alakítja.

Nagy Zsolt

Nagy Zsolt (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

A rendezői szándék ezzel az volt – ahogy azt Nagy Zsolt az előadást követő beszélgetésen elmondta –, hogy kristálytisztán jelenjen meg a szöveg, ne a nagy díszletekbe és nagymonológokba belefeledkezve valósuljon meg a produkció. Schilling szerint

a színház a nézőkért van, ezért a színészeknek nem egy elefántcsonttoronyból kellene beszélni hozzájuk.

Ennek a közvetlenségnek a jegyében a hamlet.ws nemcsak a negyedik falat és a színészt a nézőtől elválasztó 60 centi távolságot törli el, hanem az összes lehetséges korlátot a közönség és a művészek között.

A három színész nem a nézők fölé emelt színpadon, hanem végig testközelben játszik: mindannyian ott ülnek a közönség soraiban, ahonnan csak időnként mozdulnak ki a középen kialakított térbe. Díszlet, színpadi világítás és jelmez egyáltalán nincs, Gyabronka, Nagy és Rába civil ruhában, farmerban, tornacipőben, baseballsapkában szerepelnek, ezért tényleg szinte semmi sem különbözteti meg őket a közönség tagjaitól. Ezt a természetességet, közvetlenséget fokozza, hogy

a színészek nem passzív nézőként, hanem partnerként tekintenek a megjelentekre,

így szituációtól függően egyenesen rájuk nézve, megérintve vagy más módon bevonva őket játszanak – néhány kiszemelt még egy-egy pármondatos szerepbe is beugorhatott.

A hamlet.ws színészei egyetlen percig sem szavalnak, a lehető legtermészetesebben játszanak, élőbeszédszerűen mondják el még a monológokat is, amit, ha az asszociáció úgy kívánja, vendégszövegekkel fűszereznek (Pilinszkytől József Attiláig sok mindent hallhattunk, de ének- és rapbetétek is elhangzottak, sőt rendszeres volt a szájdob). Súgót egyáltalán nem használnak, szükség esetén (ilyen a július 12-i előadás során egyébként nem adódott) a játszók egyszerűen belenéznek a szövegkönyvbe, ami a játékba bevont nézők miatt amúgy is folyamatosan a kezük ügyében van.

Ez a koncepció egyébként részben azért alakult ki, mert

a hamlet.ws először és a legtöbb alkalommal iskolai projektként, „osztályteremszínházként” valósult meg,

azaz a társulat különböző középiskolákban turnézott vele (az eddig lezajlott mintegy 200 előadásból nagyjából 180 volt iskolai). A száraz tananyagként elkönyvelt művet pedig az alkotók jobbnak látták ebben a kötetlenebb formában megismertetni a diákokkal.

Rába Roland

Rába Roland (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

Tévedés azonban azt gondolni, hogy ez a hétköznapi, profánabb megközelítés elveszi a lehetőséget a darab mögöttes jelentésrétegeinek elemzésétől. Schilling

a Hamletet coming-of-age sztoriként, azaz a felnőtté válást bemutató történetként fogja fel,

és ennek megfelelően a címszereplőt először a legfiatalabb színész, Nagy Zsolt, majd a középkorú Rába Roland, végül az érettebb Gyabronka József formálja meg. Míg Nagy a sértett, dacos fiút hozza, akit szinte szétvet az ideg a frissen tudomására jutott gaztett keltette feszültség miatt, addig Rába higgadtabb, ám elszántabb Hamlet, Gyabronka pedig már a sokat látott, sokat tapasztalt férfi beletörődő bölcsességével zárja le a tragédiát.

Gyabronka József

Gyabronka József (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

A hamlet.ws ráadásul olyan többértelmű, összetett darab, amely a rendezői szándéktól eltérő értelmezések számára is megnyitja az utat. Az előadás után zajlott közönségtalálkozón Nagy Zsolt azt is elmondta, hogy az egyik legizgalmasabb nézői megfejtés szerint, ami az évek során a tudomására jutott, az első Hamlet a freudi személyiségmodellből ismert ösztön-ént, a második az ént, a harmadik pedig a felettes ént jeleníti meg.

Sajnos a Krétakör produkcióját nem láthatjuk többször a Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján. A még július 16-ig tartó programsorozat folyamán azonban a Szerelmes Shakespeare című előadással (melyről itt írtunk korábban) és a Reneszánsz Romkocsma nevű rendezvénnyel (melyről ide kattintva olvashat) vigasztalódhatunk, amelyek ugyanúgy nagyszerű élményt nyújtanak.

Szerelmes Shakespeare: a mozi után a Madách színpadán

Kapcsolódó

Szerelmes Shakespeare: a mozi után a Madách színpadán

Az 1999-ben bemutatott, hét Oscar-díjas film színpadi verziójának alkotói megtartottak mindent, ami az eredetiben jó volt, és további ragyogó ötletekkel örvendeztetik meg a közönséget.

Reneszánsz diszkó és nyársra húzott finomságok

Kapcsolódó

Reneszánsz diszkó és nyársra húzott finomságok

Testünk és szellemünk egyaránt jól lakhat – és még jól is mulathatunk a Madách Színház július 16-ig tartó Szerelmünk, Shakespeare fesztiváljának Reneszánsz Romkocsma fantázianevű programjain.

További részletek itt és itt olvashatók.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Balázs János a Steinway nagykövete lett

A zongoraművész október 14-én, Hamburgban vehette át a Young Steinway Artist nemzetközi elismerést.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Egy lebilincselő óra Dragomán Györggyel

Beszélgetni jó. Főleg, ha érdekel is minket a másik. A gondolatai. Az élete. Ő maga. Huszárik Katát pedig nemcsak érdekelte Dragomán György, hanem egyenesen lebilincselte. Ahogy a JaSZalon közönségét is.
Színház ajánló

Novák Eszter rendezésével indult az évad a megújuló Pelikán Fészekben

Magyarországi ősbemutatóval és új névvel indult az évad a Vörösmarty Színház nagy múltú kamaraszínházában: Novák Eszter rendezésében Joël Pommerat kortárs francia drámaíró és rendező Az én kis hűtőkamrám című előadás látható az október 11-i premiert követően a játszóhelyen.
Színház interjú

Mi történt Gina Lollobrigida és Fidel Castro között? – Interjú Pozsgai Zsolttal, a Gina és Fidel szerzőjével

Különleges találkozásnak állít emléket a Spirit Színház legújabb darabja: 1974-ben Gina Lollobrigida Kubába utazik, hogy interjút készítsen az ország diktátorával, Fidel Castróval. A találkozás mindkettejükben mély nyomot hagyott. Pozsgai Zsolttal, a mű szerzőjével beszélgettünk.
Színház ajánló

„Pusztító szenvedély, érzelmekkel teli háború” – A Feketeszárú cseresznyét mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház

A Feketeszárú cseresznyét először 1930-ban mutatták be. Az 1920-as trianoni diktátum után játszódó mű hozta meg a szerző számára az igazi sikert és tette ünnepelt drámaíróvá. Október 11-én Szőcs Artur rendezésében mutatjuk be Hunyady Sándor színjátékát a Kamaraszínházban.
Színház ajánló

Valós és fiktív élményanyagból született a modern kori rabszolgasággal foglalkozó előadás a Bethlen téren

A modern kori rabszolgaságnak mutat görbe tükröt és vezet be egy fájóan érzékeny téma kérdéseibe Cortés Sebastián rendező, a Dajkamese című előadásban. A Találkozások tehetségprogram legújabb bemutatójának főszereplői Nyakó Júlia és Kovács Domokos.