Színház

Hamlet, farmerban

2017.07.13. 14:29
Ajánlom
Éppen tíz évvel ezelőtt mutatták be a Krétakör hamlet.ws című előadását Nádasdy Ádám új fordításában, Schilling Árpád rendezésében, Gyabronka József, Nagy Zsolt és Rába Roland szereplésével. A Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiváljának egyik utolsó programjaként most azok is megnézhették a legendás produkciót, akik annak idején lemaradtak róla.

Aki ismeri Shakespeare egyik leghíresebb tragédiáját, az számtalan szereplőt, például egy egész vándorszínész-társulatot felvonultató, esetenként akciódús jeleneteket, látványos megoldásokat is tartalmazó előadást várna. 

Schilling azonban kamaradarabot csinált a Hamletből,

azaz a fentebb felsorolt színészek nem a főszereplők, hanem ők játsszák a dráma minden szerepét: egy-egy jelenetben mindig csak három személy van a színen, Gyabronka, Nagy és Rába pedig mintegy vetésforgószerűen folyamatosan cserélgetik, hogy éppen ki melyik karaktert alakítja.

Nagy Zsolt

Nagy Zsolt (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

A rendezői szándék ezzel az volt – ahogy azt Nagy Zsolt az előadást követő beszélgetésen elmondta –, hogy kristálytisztán jelenjen meg a szöveg, ne a nagy díszletekbe és nagymonológokba belefeledkezve valósuljon meg a produkció. Schilling szerint

a színház a nézőkért van, ezért a színészeknek nem egy elefántcsonttoronyból kellene beszélni hozzájuk.

Ennek a közvetlenségnek a jegyében a hamlet.ws nemcsak a negyedik falat és a színészt a nézőtől elválasztó 60 centi távolságot törli el, hanem az összes lehetséges korlátot a közönség és a művészek között.

A három színész nem a nézők fölé emelt színpadon, hanem végig testközelben játszik: mindannyian ott ülnek a közönség soraiban, ahonnan csak időnként mozdulnak ki a középen kialakított térbe. Díszlet, színpadi világítás és jelmez egyáltalán nincs, Gyabronka, Nagy és Rába civil ruhában, farmerban, tornacipőben, baseballsapkában szerepelnek, ezért tényleg szinte semmi sem különbözteti meg őket a közönség tagjaitól. Ezt a természetességet, közvetlenséget fokozza, hogy

a színészek nem passzív nézőként, hanem partnerként tekintenek a megjelentekre,

így szituációtól függően egyenesen rájuk nézve, megérintve vagy más módon bevonva őket játszanak – néhány kiszemelt még egy-egy pármondatos szerepbe is beugorhatott.

A hamlet.ws színészei egyetlen percig sem szavalnak, a lehető legtermészetesebben játszanak, élőbeszédszerűen mondják el még a monológokat is, amit, ha az asszociáció úgy kívánja, vendégszövegekkel fűszereznek (Pilinszkytől József Attiláig sok mindent hallhattunk, de ének- és rapbetétek is elhangzottak, sőt rendszeres volt a szájdob). Súgót egyáltalán nem használnak, szükség esetén (ilyen a július 12-i előadás során egyébként nem adódott) a játszók egyszerűen belenéznek a szövegkönyvbe, ami a játékba bevont nézők miatt amúgy is folyamatosan a kezük ügyében van.

Ez a koncepció egyébként részben azért alakult ki, mert

a hamlet.ws először és a legtöbb alkalommal iskolai projektként, „osztályteremszínházként” valósult meg,

azaz a társulat különböző középiskolákban turnézott vele (az eddig lezajlott mintegy 200 előadásból nagyjából 180 volt iskolai). A száraz tananyagként elkönyvelt művet pedig az alkotók jobbnak látták ebben a kötetlenebb formában megismertetni a diákokkal.

Rába Roland

Rába Roland (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

Tévedés azonban azt gondolni, hogy ez a hétköznapi, profánabb megközelítés elveszi a lehetőséget a darab mögöttes jelentésrétegeinek elemzésétől. Schilling

a Hamletet coming-of-age sztoriként, azaz a felnőtté válást bemutató történetként fogja fel,

és ennek megfelelően a címszereplőt először a legfiatalabb színész, Nagy Zsolt, majd a középkorú Rába Roland, végül az érettebb Gyabronka József formálja meg. Míg Nagy a sértett, dacos fiút hozza, akit szinte szétvet az ideg a frissen tudomására jutott gaztett keltette feszültség miatt, addig Rába higgadtabb, ám elszántabb Hamlet, Gyabronka pedig már a sokat látott, sokat tapasztalt férfi beletörődő bölcsességével zárja le a tragédiát.

Gyabronka József

Gyabronka József (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

A hamlet.ws ráadásul olyan többértelmű, összetett darab, amely a rendezői szándéktól eltérő értelmezések számára is megnyitja az utat. Az előadás után zajlott közönségtalálkozón Nagy Zsolt azt is elmondta, hogy az egyik legizgalmasabb nézői megfejtés szerint, ami az évek során a tudomására jutott, az első Hamlet a freudi személyiségmodellből ismert ösztön-ént, a második az ént, a harmadik pedig a felettes ént jeleníti meg.

Sajnos a Krétakör produkcióját nem láthatjuk többször a Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján. A még július 16-ig tartó programsorozat folyamán azonban a Szerelmes Shakespeare című előadással (melyről itt írtunk korábban) és a Reneszánsz Romkocsma nevű rendezvénnyel (melyről ide kattintva olvashat) vigasztalódhatunk, amelyek ugyanúgy nagyszerű élményt nyújtanak.

Szerelmes Shakespeare: a mozi után a Madách színpadán

Kapcsolódó

Szerelmes Shakespeare: a mozi után a Madách színpadán

Az 1999-ben bemutatott, hét Oscar-díjas film színpadi verziójának alkotói megtartottak mindent, ami az eredetiben jó volt, és további ragyogó ötletekkel örvendeztetik meg a közönséget.

Reneszánsz diszkó és nyársra húzott finomságok

Kapcsolódó

Reneszánsz diszkó és nyársra húzott finomságok

Testünk és szellemünk egyaránt jól lakhat – és még jól is mulathatunk a Madách Színház július 16-ig tartó Szerelmünk, Shakespeare fesztiváljának Reneszánsz Romkocsma fantázianevű programjain.

További részletek itt és itt olvashatók.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.