Színház

Hamlet hátsója

2022.05.12. 10:55
Ajánlom
Mit kezd a 21. század embere Shakespeare legnépszerűbb és talán legtöbbet játszott királydrámájával, a Hamlettel? Tud-e ez a többszörös áthallásokkal tarkított, az emberi gyarlóságot a maga valóságában megmutató mű a mai színháznéző számára is befogadhatóvá, mi több, érdekessé válni? Tompa Gábor kísérletet tesz rá, hogy megszólítsa a mostani fiatal nézőgenerációt, modern köntösbe bújtatva a helsingőri történetet.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház MITEM-re meghívott produkciója nem akar mindenáron formabontó lenni: sokkal inkább a történet és a szereplők igazságát, motivációit keresi mai színházi eszközökkel, tisztelettel adózva a régi feldolgozások előtt.

Az alkotók többek között ezért is nyúltak vissza az Arany János-féle fordításhoz, a szállóigévé vált mondatokhoz, amelyek a Both András által megálmodott, minimalista stílusú térben olykor egészen más jelentést kapnak, mint ami a kánonban él.

„Gyarlóság, asszony a neved” – mondja Hamlet, a gondolatból pedig nem düh vagy csalódottság, sokkal inkább megvetés árad.

A legismertebb, „Lenni vagy nem lenni” monológ azonban ebben a rendezésben szinte súlytalanná válik.

Pedig a címszerepben látható Vecsei H. Miklós szépen mondja, talán rá is játszva kicsit. Apró szoba-cellája árnyékából szavalva – a helyiség hol az elvonulás színtere, hol a játék fókuszpontja – a látvány kevésbé szolgálja a szöveget.

Bár az elgondolás, hogy egy fiatalos, mai produkció szülessen, igazán üdvözölendő, az előadás eleje mégis elbizonytalanítja a nézőt. A kezdőkép vizuálisan erős: futópadon kocogó női alak – a későbbi Gertrud –, hamvakkal játszadozó fiatal lány (Ophelia) és a háttérben rossz ómenként rájuk „leselkedő” férfi – ha nem ismernénk fel Vecsei H. Miklóst, hosszú percekig nem derülne ki, hogy ő Hamlet.

16264-hamlet__bir_2330-104748.jpg

Vecsei H. Miklós a Hamletben (Fotó/Forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház)

A Wittenberg-csoport megjelenésével azonban változik a helyzet: a viszonyok egyértelműbbé, világosabbá válnak, minthogy az a szándék is, hogy az alkotók megmutassák, ezt a generációt már nem elsősorban a hatalomvágy vagy a pénzéhség hajtja, hanem az igazság keresése, valamint az emberekbe (és bizonyos esetekben Istenbe) vetett hit.

Vecsei H. Miklós sem az őrült fiú felől fogalmazza meg Hamletet.

Értelmezésében a fiatalt az elkeseredettség, a gyász és az emberi gyarlóság iránti undor készteti meggondolatlan tettekre.

Tükröt tart édesanyjának, Gertrudnak (Kézdi Imola), az érdekből hatalomhoz juttatott Claudiusnak (Szűcs Ervin) és általánosságban véve a társadalomnak, miközben rendíthetetlenül kapaszkodik abba az eszmébe, amelyben hisz.

Azért is olvastatja fel a születésnapján Gertruddal és Claudius-szal – apja gyilkosaival – az általa írt darabot: hiszen már nem kell őket lebuktatni, törvényszerű, hogy az állapot, amelyben a család létezik, nem tartható fenn sokáig. Hamlet revansot akar venni, és hite szerint a jót szolgálni, ezért pedig bármire hajlandó.

16256-hamlet__bir_1846-104748.jpg

Jelenet a Hamletből (Fotó/Forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház)

Megjátszott őrületének első jele – a nadrág letolása – először egy egyszerű, hatásvadász színpadi megoldásnak látszik, később azonban jelentősége lesz. A tehetetlenség tükröződik benne: ha az észérvek elfogynak, csak a megbotránkoztatás marad.

„Én őrült sem vagyok, csak tettetésből”

– mondja nem sokkal később, ráerősítve az éppen zajló eseményekre.

Miközben a háttérben súlyos politikai játszmák zajlanak, megmutatkozik a történetben az emberi lélek. A fiú szerelmes lesz, választottja, Ophelia (Tőtszegi Zsuzsa) azonban bármennyire szeretné, nem viszonozhatja a közeledést. A hatalom lassan bemocskolja a tiszta érzelmeket, a lány eszköz lesz családja kezében, és tehetetlenül nézi, ahogy szépségét és csáberejét Hamlet kijátszására használják. Nagyobb tragédia ez annál, mint hogy úgy lökik le várandósan Claudius emberei a hídról, mint egy rongybabát. Vele együtt a tisztaság is eltűnik, csak emlékként, gyerekkori „énként” tér vissza a múltból a gyermek-Hamlettel.

16269-hamlet_prb_bir_0806-104749.jpg

Jelenet a Hamletből (Fotó/Forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház)

A lány halálát – ahogy a véres végkifejletet a második felvonásban színpadra kerülő óriáskoponyák – előre jelzi a rendezés: a szellem örök kísérőjeként és szócsöveként vissza-visszatér. Tőtszegi Zsuzsa nemcsak ezekben a jelenetekben, az előadás során is végig egyfajta túlvilági, megfoghatatlan szépséget jelenít meg. Ebből az elérhetetlen, éteri állapotból egyetlen alkalommal zökken csak ki – akkor viszont minden dühe és fájdalma kitör belőle –, amikor Hamlet rájön a csapdára, és csalódottságában magára hagyja a lányt.

Ophelia sorsa innentől kezdve egyértelművé válik: ha nem Rosencrantz és Guildenstern öli meg, akkor saját kezével vet véget életének.

„Aki megoldotta a Szellemet, megoldotta az előadást” – mondta a produkció utáni közönségtalálkozón Tompa Gábor rendező, kifejtve azt is, hogy a színpadkép megalkotásához Hans Holbein Halott Krisztus című képe adta számára az inspirációt. A lebegő üvegkoporsó képe és a krisztusi lepel pedig valóban ad a helyzeteknek egyfajta szakrális vonatkozást.

Annál földhözragadtabbak Rosencrantz (Imre Éva) és Guildenstern (Pethő Anikó) jelenetei, valamint az előadás záróképe. Claudius emberei ezúttal nőként jelennek meg, hol csábítóként édesgetik magukhoz Hamletet, hol kegyetlen, gépfegyveres tömeggyilkosként láthatóak. Jelenlétük azonban inkább komikus, mintsem félelmet keltő. Imre Éva és Pethő Anikó szinte egy emberként lélegeznek a színpadon, és építik fel a hatalmat vakon szolgáló, szinte robotizált alakokat. A sors iróniája, hogy éppen ők döntenek sorsok és érző emberek fölött: az előadás végén szó szerint halálosztóvá válnak.

16254-hamlet__bir_1776-104747.jpg

Imre Éva és Pethő Anikó a Hamletben (Fotó/Forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház)

Érdekes kontraszt ez a Laertes–Hamlet küzdelemhez képest, akik ezúttal egy ringben mérkőznek meg egymással. Ütéseik sebeznek, de közel sem annyira, hogy pusztulást hozzanak. A vég az elektronikus zene zúgásában, gépfegyverropogásként érkezik meg, esélyt sem adva a szereplőknek, hogy a küzdelmek után felállítsanak egy új hatalmi rendet. Ilyen lenne a világ pusztulása?

Fejléckép: Vecsei H. Miklós a Hamletben (forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Színház

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.
Zenés színház

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Vizuál

Fődíjas lett a Külön falka Olaszországban

Kis Hajni szívszorító és felemelő apa-lánya kapcsolatról szóló mozifilmje a közönségdíjat és a legjobb férfi főszereplő díját is elnyerte a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon, az olaszországi Sestri Levantéban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kiss Mari visszatér Szombathelyre

Kihirdette jubileumi, 15. évadának új előadásait a szombathelyi Weöres Sándor Színház: 10 bemutatót tartanak a következő szezonban. Új tagokkal is bővül a társulat: Mari Dorottya és Domonkos Zsolt mellett újra az alkotógárdát erősíti majd a teátrum egyik alapítótagja, Kiss Mari.
Színház ajánló

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Bábfesztivált Békéscsabán

Öt nap alatt tizennyolc társulat húsz előadása mutatkozik be június 22. és 26. között a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban.
Színház magazin

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Színház hír

Klasszikusok új köntösben – hat bemutatót tart a jövő évadban a József Attila Színház

A következő szezon műsorán a drámák és a vígjátékok mellett a zenés színház kedvelői számára is kínál újdonságokat a József Attila Színház, a Made in Hungáriából ízelítőt is kaphattak a sajtó képviselői.
Színház hír

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.