A produkció különleges súlyát adja, hogy a címszerepben a színház igazgatója, Olt Tamás lép színpadra. Az igazgató ezúttal nemcsak intézményvezetőként, hanem alkotóként és színészként is meghatározó szerepet vállal, érzékeny és erőteljes alakítással formálva meg a szeretetre vágyó, ám érzelmeit kifejezni képtelen férfi figuráját.
A klasszikus mű a Karinthy Színház nagyszínpadán egy intimebb, a nézőkhöz közelebbi térben szólal meg, amely új hangsúlyt ad a történetnek. A darab középpontjában álló kérdések – szeretet, bűn, megbocsátás és az emberi gyarlóság – ma is változatlan érvénnyel szólítják meg a közönséget. A Liliom így nem csupán egy tragikus szerelmi történetként, hanem az emberi természet mélyrétegeit feltáró drámaként válik aktuálissá.
Az előadást Keresztes Attila rendezte, aki markáns, mégis finoman rétegzett színpadi világot teremtett. Munkáját rendezőasszisztensként Váradi R. Szabolcs segítette, a látványvilágot Fodor Viola díszlettervező és Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező alakították ki.
Jelenet a Liliomból: Mikecz Estilla és Kovács Vecei Fanni (Fotó/Forrás: Forgács Bea / Karinthy Színház)
A címszereplő mellett Juli szerepében Kovács Vecei Fanni látható, aki finom érzékenységgel formálja meg a feltétlen szeretetre képes nő alakját.
A produkció teljes szereposztása a társulat és meghívott művészek erős összjátékára épül: Mikecz Estilla (Mari), Mohácsi Norbert (Ficsúr), Karácsony Gergő (Hugó), Balázs Andrea (Muskátné), Vándor Éva (Hollunderné), Lux Ádám (Fogalmazó), Abai-Szabó Tamás (Orvos / Dr. Reich), Szemán Béla (Linzmann / Kádár), Szűcs Izabella és Vörös Szofi (Lujza), valamint Váradi R. Szabolcs és Karl József (égi és földi rendőrök), továbbá Pertics Róbert (Esztergályos).
A produkció egyik különlegessége, hogy a színház működésében részt vevő szakemberek közül is többen színpadra lépnek, erősítve a Karinthy Színház közösségi szemléletét. A próbafolyamat során kialakult alkotói légkörről Olt Tamás így fogalmazott: „A Karinthy számomra valóban egy nagy család. Hiszek abban, hogy a közös munka akkor tud igazán működni, ha figyelünk egymásra, és teret adunk a másiknak. Színészként most újra megtapasztalhatom azt az energiát, ami miatt ezt a hivatást választottam.”
Jelenet a Liliomból (Fotó/Forrás: Forgács Bea / Karinthy Színház)
Partnere, Kovács Vecei Fanni szintén a közös munka erejét hangsúlyozta: „Nemcsak kiváló igazgató és rendező, hanem rendkívül inspiráló színészpartner is. Megbízható, jelen van a színpadon, és mindig lehet rá számítani
– ez különösen fontos egy ilyen érzelmileg intenzív darab esetében.
A bemutatót különleges kísérőesemény is gazdagítja: a színház előterében megnyílt Molnár Ferenc / Liliom kiállítás ritka dokumentumokat és eredeti relikviákat vonultat fel. A tárlaton a szerző hagyatékából származó anyagok is láthatók, többek között a Liliom kéziratának részletei. A kiállítást Lukin Ágnes, Molnár Ferenc örököse is elismeréssel méltatta, aki maga is hozzájárult a bemutatott anyag bővítéséhez.
Molnár Ferenc művének különlegessége, hogy egyszerre realista és költői: a szerző személyes élményei, emberismerete és önreflexiója egyaránt beépül a darabba. A Liliom így nemcsak történet, hanem egyfajta vallomás is – a szeretet lehetőségéről és az emberi változás esélyéről. Az ikonikus mondat – „Lehet ám… jasszból is… gazemberből is… ember.” – ma is érvényes kérdést és választ kínál.
Jelenet a Liliomból: Mohácsi Norbert és Olt tamás (Fotó/Forrás: Forgács Bea / Karinthy Színház)
A Karinthy Színház előadása egyszerre tiszteleg a klasszikus előtt és keres kortárs értelmezési lehetőségeket. Az erőteljes színészi jelenlét, az intimebb tér és a közösségi alkotói folyamat révén a Liliom új fénytörésben szólal meg, és képes valódi, személyes élménnyé válni a mai néző számára.
A színház a következő hónapokban is gazdag repertoárral várja közönségét, miközben hamarosan bejelenti a 2026/27-es évad részleteit is, új bemutatókkal és alkotói találkozásokkal ígérve folytatást.
Szöveg: Bódis Viktória
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Jelenet a Liliomból (fotó / forrás: Forgács Bea / Karinthy Színház)
hírlevél
