Színház

Hatalom a közönség lelke fölött

2017.06.23. 15:34
Ajánlom
Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója sem kerülhette el a sorsát: június 22-én neki kellett megnyilatkoznia Shakespeare-ügyben a színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján zajló beszélgetéssorozat, Az én Shakespeare-em aktuális szeánszán.

A Veiszer Alinda vezetésével zajló beszélgetés tárgya a rendezői döntések volt, amiről Szirtes egy konkrét példán, 1977-es Lóvá tett lovagok című Shakespeare-rendezésén keresztül mesélt. Előtte azonban elmondta, hogy a legendás szerzővel gimnazistaként találkozott először – és egy szót sem értett belőle. Aztán amikor főiskolásként ismét kapcsolatba került vele – továbbra sem értette.

Szirtes Tamás

Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách színház)

A rendező fokozatosan rájött, hogy az angol Bárd munkái olyasfajta szent szövegek, amik nem adják magukat könnyen, és amelyek megértéséhez egy bizonyos utat be kell járni. Ennek jegyében 1972-ben Miskolcon rendezett egy Hamletet, ami saját bevallása szerint

irgalmatlan nagyot bukott.

Akkor úgy érezte, soha többet nem foglalkozik Shakespeare-rel, öt évvel később mégis megrendezte – már a Madáchban – a Lóvá tett lovagokat: és ez a darab jelölte ki az elköteleződését Shakespeare iránt (1996-ig további nyolc Shakespeare-t rendezett, például a Lóvá tett...-et még egyszer).

Az 1977-es produkció olyan ihletetten sikerült, hogy Szirtes igazán megtapasztalhatta általa, hogy

a rendezőnek héttől tízig hatalma van a közönség lelke fölött.

Sőt a társulattal viccesen rendre feltették a kérdést minden előadás után, hogy Shakespeare vajon ott volt-e aznap este – és ha jó volt az előadás, akkor ott volt. De a rendező elsősorban azért szereti a szerzőnek ezt a darabját, mert ennek kapcsán döbbent rá, hogy milyen sokrétű Shakespeare műveinek világa: egy csomó minden rejtett jelentésre később jött rá, először nem értette, de azzal is tisztában van, hogy ez csak az, amit ő megértett belőle – mindig van tovább az értelmezés, „hiszen ennek a kútnak nincs alja, csak mélye van, és még több mélye”.

Veiszer Alinda és Szirtes Tamás

Veiszer Alinda és Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách színház)

A legjobb példa erre, hogy a mű utolsó mondatát akkor kihúzta az előadásból, és csak később döbbent rá, hogy igenis nagyon fontos mondat volt, hiszen Shakespeare egy önreflexiót fogalmazott meg benne: Mercur szavai nyersen hangzanak Apollo dala után. A "Ti arra, mi erre! (Rákosi Jenő fordítása)" ugyanis a színészek és a közönség közötti különbségre utal. Hiába vannak egy térben, színész és néző között áthatolhatatlan a fal.

Az a 60 centi, ami elválasztja egymástól a színpadot és a nézőteret, valójában egy sokkal nagyobb távolság

– erre célzott Shakespeare azzal, hogy egyik társaság arra, a másik pedig a másik irányba távozzon.

A beszélgetés során a közönség több részletet is megnézhetett az elemzett előadásból, például a záródalt, amit Szirtes felkérésére Bródy János szerzett. A művész szerint a zene az egyik legfontosabb eszköz a rendező kezében.

A zene egyenesen az emberek szívére hat. Ha valamilyen érzelmet akarunk kelteni, ez a legegyenesebb út

– fogalmazott. A Lóvá tett lovagok végén például nagyszerűen jelenítette meg, hogy ez a mű tulajdonképpen egy vidám köntösben előadott fájdalmas történet, hiszen a főszereplő fiataloknak meg kell tapasztalniuk a halált, az elmúlást. Szirtes utólag is jó rendezői döntésnek tartotta, hogy ehhez a reneszánsz idejét idéző muzsika helyett kortárs zenét választott, mivel véleménye szerint az előbbi elidegenítette volna a nézőt, így viszont azonnal kialakult a kapcsolat.

Mivel később a Madách elindult a zenés színház útján, az elmúlt húsz évben Szirtes Tamás nem foglalkozott Shakespeare-rel, de úgy gondolja, a Szerelmes Shakespeare színre vitelével most lefaragott valamennyit az adósságból – Rómeó és Júlia-hiánya például már nincs (a Szerelmes Shakespeare ugyanis a Rómeó és Júlia fiktív keletkezéstörténetéről szól). A rendező ugyanakkor úgy érzi: a jövőben fog még valamikor találkozni Shakespeare-rel, és nemcsak nézőként.

A Szerelmes Shakespeare játszási időpontjairól ide kattintva tájékozódhat, Az én Shakespeare-em beszélgetéssorozat következő vendégeiről (olyan nevek jönnek még, mint László Zsolt, Szikora János vagy Gálffi László), illetve a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál további programjairól pedig itt talál részleteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Plusz

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.