Színház

Hatalom a közönség lelke fölött

2017.06.23. 15:34
Ajánlom
Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója sem kerülhette el a sorsát: június 22-én neki kellett megnyilatkoznia Shakespeare-ügyben a színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján zajló beszélgetéssorozat, Az én Shakespeare-em aktuális szeánszán.

A Veiszer Alinda vezetésével zajló beszélgetés tárgya a rendezői döntések volt, amiről Szirtes egy konkrét példán, 1977-es Lóvá tett lovagok című Shakespeare-rendezésén keresztül mesélt. Előtte azonban elmondta, hogy a legendás szerzővel gimnazistaként találkozott először – és egy szót sem értett belőle. Aztán amikor főiskolásként ismét kapcsolatba került vele – továbbra sem értette.

Szirtes Tamás

Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách színház)

A rendező fokozatosan rájött, hogy az angol Bárd munkái olyasfajta szent szövegek, amik nem adják magukat könnyen, és amelyek megértéséhez egy bizonyos utat be kell járni. Ennek jegyében 1972-ben Miskolcon rendezett egy Hamletet, ami saját bevallása szerint

irgalmatlan nagyot bukott.

Akkor úgy érezte, soha többet nem foglalkozik Shakespeare-rel, öt évvel később mégis megrendezte – már a Madáchban – a Lóvá tett lovagokat: és ez a darab jelölte ki az elköteleződését Shakespeare iránt (1996-ig további nyolc Shakespeare-t rendezett, például a Lóvá tett...-et még egyszer).

Az 1977-es produkció olyan ihletetten sikerült, hogy Szirtes igazán megtapasztalhatta általa, hogy

a rendezőnek héttől tízig hatalma van a közönség lelke fölött.

Sőt a társulattal viccesen rendre feltették a kérdést minden előadás után, hogy Shakespeare vajon ott volt-e aznap este – és ha jó volt az előadás, akkor ott volt. De a rendező elsősorban azért szereti a szerzőnek ezt a darabját, mert ennek kapcsán döbbent rá, hogy milyen sokrétű Shakespeare műveinek világa: egy csomó minden rejtett jelentésre később jött rá, először nem értette, de azzal is tisztában van, hogy ez csak az, amit ő megértett belőle – mindig van tovább az értelmezés, „hiszen ennek a kútnak nincs alja, csak mélye van, és még több mélye”.

Veiszer Alinda és Szirtes Tamás

Veiszer Alinda és Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách színház)

A legjobb példa erre, hogy a mű utolsó mondatát akkor kihúzta az előadásból, és csak később döbbent rá, hogy igenis nagyon fontos mondat volt, hiszen Shakespeare egy önreflexiót fogalmazott meg benne: Mercur szavai nyersen hangzanak Apollo dala után. A "Ti arra, mi erre! (Rákosi Jenő fordítása)" ugyanis a színészek és a közönség közötti különbségre utal. Hiába vannak egy térben, színész és néző között áthatolhatatlan a fal.

Az a 60 centi, ami elválasztja egymástól a színpadot és a nézőteret, valójában egy sokkal nagyobb távolság

– erre célzott Shakespeare azzal, hogy egyik társaság arra, a másik pedig a másik irányba távozzon.

A beszélgetés során a közönség több részletet is megnézhetett az elemzett előadásból, például a záródalt, amit Szirtes felkérésére Bródy János szerzett. A művész szerint a zene az egyik legfontosabb eszköz a rendező kezében.

A zene egyenesen az emberek szívére hat. Ha valamilyen érzelmet akarunk kelteni, ez a legegyenesebb út

– fogalmazott. A Lóvá tett lovagok végén például nagyszerűen jelenítette meg, hogy ez a mű tulajdonképpen egy vidám köntösben előadott fájdalmas történet, hiszen a főszereplő fiataloknak meg kell tapasztalniuk a halált, az elmúlást. Szirtes utólag is jó rendezői döntésnek tartotta, hogy ehhez a reneszánsz idejét idéző muzsika helyett kortárs zenét választott, mivel véleménye szerint az előbbi elidegenítette volna a nézőt, így viszont azonnal kialakult a kapcsolat.

Mivel később a Madách elindult a zenés színház útján, az elmúlt húsz évben Szirtes Tamás nem foglalkozott Shakespeare-rel, de úgy gondolja, a Szerelmes Shakespeare színre vitelével most lefaragott valamennyit az adósságból – Rómeó és Júlia-hiánya például már nincs (a Szerelmes Shakespeare ugyanis a Rómeó és Júlia fiktív keletkezéstörténetéről szól). A rendező ugyanakkor úgy érzi: a jövőben fog még valamikor találkozni Shakespeare-rel, és nemcsak nézőként.

A Szerelmes Shakespeare játszási időpontjairól ide kattintva tájékozódhat, Az én Shakespeare-em beszélgetéssorozat következő vendégeiről (olyan nevek jönnek még, mint László Zsolt, Szikora János vagy Gálffi László), illetve a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál további programjairól pedig itt talál részleteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Tudnivalók Karinthy Márton temetéséről

A 71. életévében elhunyt színházigazgatótól november 26-án 10 órakor vehetünk végső búcsút a Fiumei úti Sírkertben.
Színház interjú

„Nem horgonyoztam le egyik izmusnál sem” – Interjú Nagy Norberttel

Májusban mutatta be a Forte Társulat Elias Canetti Kárpázatát a Szkénében. A főszereplőt, Peter Kient alakító Nagy Norberttel az ősbemutató különleges formanyelvéről, a történetben megjelenő férfi-női viszonyokról, és szöveg aktualitásáról beszélgettünk.
Színház hír

Ilyen lett a felújított kaposvári Csiky Gergely Színház

Átadták a Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház felújított és kibővített épületét.
Színház hír

Schell Judit negyvenes férfiakkal néz farkasszemet a Tháliában

Valló Péter először rendez bohózatot: a Legszebb férfikor magyarországi ősbemutatóját december 14-én tartják a Thália nagyszínpadán.
Színház ajánló

A színház mint Agora

A színház is egyfajta agoraként működik, hiszen több művészeti ágat ötvöz. Erre a sokszínűségre helyez hangsúlyt a 2019/2020-as évadban a József Attila Színház.