Színház

Hatalom a közönség lelke fölött

2017.06.23. 15:34
Ajánlom
Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója sem kerülhette el a sorsát: június 22-én neki kellett megnyilatkoznia Shakespeare-ügyben a színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján zajló beszélgetéssorozat, Az én Shakespeare-em aktuális szeánszán.

A Veiszer Alinda vezetésével zajló beszélgetés tárgya a rendezői döntések volt, amiről Szirtes egy konkrét példán, 1977-es Lóvá tett lovagok című Shakespeare-rendezésén keresztül mesélt. Előtte azonban elmondta, hogy a legendás szerzővel gimnazistaként találkozott először – és egy szót sem értett belőle. Aztán amikor főiskolásként ismét kapcsolatba került vele – továbbra sem értette.

Szirtes Tamás

Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách színház)

A rendező fokozatosan rájött, hogy az angol Bárd munkái olyasfajta szent szövegek, amik nem adják magukat könnyen, és amelyek megértéséhez egy bizonyos utat be kell járni. Ennek jegyében 1972-ben Miskolcon rendezett egy Hamletet, ami saját bevallása szerint

irgalmatlan nagyot bukott.

Akkor úgy érezte, soha többet nem foglalkozik Shakespeare-rel, öt évvel később mégis megrendezte – már a Madáchban – a Lóvá tett lovagokat: és ez a darab jelölte ki az elköteleződését Shakespeare iránt (1996-ig további nyolc Shakespeare-t rendezett, például a Lóvá tett...-et még egyszer).

Az 1977-es produkció olyan ihletetten sikerült, hogy Szirtes igazán megtapasztalhatta általa, hogy

a rendezőnek héttől tízig hatalma van a közönség lelke fölött.

Sőt a társulattal viccesen rendre feltették a kérdést minden előadás után, hogy Shakespeare vajon ott volt-e aznap este – és ha jó volt az előadás, akkor ott volt. De a rendező elsősorban azért szereti a szerzőnek ezt a darabját, mert ennek kapcsán döbbent rá, hogy milyen sokrétű Shakespeare műveinek világa: egy csomó minden rejtett jelentésre később jött rá, először nem értette, de azzal is tisztában van, hogy ez csak az, amit ő megértett belőle – mindig van tovább az értelmezés, „hiszen ennek a kútnak nincs alja, csak mélye van, és még több mélye”.

Veiszer Alinda és Szirtes Tamás

Veiszer Alinda és Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách színház)

A legjobb példa erre, hogy a mű utolsó mondatát akkor kihúzta az előadásból, és csak később döbbent rá, hogy igenis nagyon fontos mondat volt, hiszen Shakespeare egy önreflexiót fogalmazott meg benne: Mercur szavai nyersen hangzanak Apollo dala után. A "Ti arra, mi erre! (Rákosi Jenő fordítása)" ugyanis a színészek és a közönség közötti különbségre utal. Hiába vannak egy térben, színész és néző között áthatolhatatlan a fal.

Az a 60 centi, ami elválasztja egymástól a színpadot és a nézőteret, valójában egy sokkal nagyobb távolság

– erre célzott Shakespeare azzal, hogy egyik társaság arra, a másik pedig a másik irányba távozzon.

A beszélgetés során a közönség több részletet is megnézhetett az elemzett előadásból, például a záródalt, amit Szirtes felkérésére Bródy János szerzett. A művész szerint a zene az egyik legfontosabb eszköz a rendező kezében.

A zene egyenesen az emberek szívére hat. Ha valamilyen érzelmet akarunk kelteni, ez a legegyenesebb út

– fogalmazott. A Lóvá tett lovagok végén például nagyszerűen jelenítette meg, hogy ez a mű tulajdonképpen egy vidám köntösben előadott fájdalmas történet, hiszen a főszereplő fiataloknak meg kell tapasztalniuk a halált, az elmúlást. Szirtes utólag is jó rendezői döntésnek tartotta, hogy ehhez a reneszánsz idejét idéző muzsika helyett kortárs zenét választott, mivel véleménye szerint az előbbi elidegenítette volna a nézőt, így viszont azonnal kialakult a kapcsolat.

Mivel később a Madách elindult a zenés színház útján, az elmúlt húsz évben Szirtes Tamás nem foglalkozott Shakespeare-rel, de úgy gondolja, a Szerelmes Shakespeare színre vitelével most lefaragott valamennyit az adósságból – Rómeó és Júlia-hiánya például már nincs (a Szerelmes Shakespeare ugyanis a Rómeó és Júlia fiktív keletkezéstörténetéről szól). A rendező ugyanakkor úgy érzi: a jövőben fog még valamikor találkozni Shakespeare-rel, és nemcsak nézőként.

A Szerelmes Shakespeare játszási időpontjairól ide kattintva tájékozódhat, Az én Shakespeare-em beszélgetéssorozat következő vendégeiről (olyan nevek jönnek még, mint László Zsolt, Szikora János vagy Gálffi László), illetve a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál további programjairól pedig itt talál részleteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Színház

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.