Hegedűs D. Géza Ibrányban született 1953-ban. Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, ahol építészeti technikumba járt, de már akkor a mozi és a színház világa vonzotta igazán. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Horvai István osztályában végzett 1975-ben, majd a Vígszínházhoz szerződött, ahol azóta is a társulat tagja.
„A Vígszínház történetére úgy tekintek, mint egy természetes folyamatra, ami 127 évvel ezelőtt kezdődött,
és azóta örökítik át egymásnak az itteni szellemiséget mindazok, akik ehhez az épülethez valaha is tartoztak” – fejtette ki tavaly, a Fideliónak adott születésnapi interjúban.
Először a Harmincéves vagyok című musicalben tűnt ki énekhangjával és impulzív jelenlétével, majd következtek a súlyosabb, összetettebb karakterek. Emlékezetes alakítása volt Kleist Homburg hercegének melankolikus, veszteségre kárhoztatott fiatalembere, a Kőműves Kelemen bűnössé vált idealista akarnoka, a csupa iróniával és gyengédséggel teli Barrabás B. Barrabás és a Révész A Padlásból vagy a tragikus igazságokkal szembesített Fiú Nádas Péter Találkozásából. Pályájának meghatározó szerepe lett Ibsen Nórájában Torvald, ahogy később az Úrhatnám polgár erőszakos családi diktátora, Az ünnep és az Augusztus Oklahomában bűnös apafigurája, de ikonikus alakításai közé sorolható A revizor Polgármestere is.
Hegedűs D. Géza és Ruttkai Éva a Találkozás című előadásban (1985) (Fotó/Forrás: Cser István / MTI / Színház folyóirat)
Két nagyhatású monodrámában is láthatta őt a közönség: a Camus Pestis című regényének színpadi változata illetve a Márai írásaiból készült Hallgatni akartam éveken át nagy sikerrel ment a Víg Házi Színpadán. Rendszeresen fellép más teátrumok színpadán is, 2021-ben mutatta be a Katona József Színház a Lear királyt Zsámbéki Gábor rendezésében, a címszerepben Hegedűs D. Gézával, és ugyanebben az évben debütált a Rózsavölgyi Szalon színpadán a Churchill és Garbo című előadás, amelyben Nagy-Kálózy Eszter partnereként látható. Ugyanitt futott a Gyerekek című produkció, amelyben először lép együtt színpadra Egri Mártával és Kiss Marival.
„Szerencsére foglalkoztatott színész vagyok az anyaszínházamban, idén is négy új bemutatóban szerepelek. De Lear királyt eljátszani Zsámbéki Gábor rendezésében, a Katona kiváló társulatával, egy színészi pályán különös helyzet, mondhatni, ajándék. Zimányi Zsófiával pedig, a Rózsavölgyi Szalon művészeti igazgatójával, évek óta kerestük az alkalmat a közös munkára, nem múlt el úgy évad, hogy ne hívott volna” – mondta el külsős munkái kapcsán Hegedűs D. Géza.
1987 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, amelynek rektorhelyettese. 1992-ben elvégezte a rendező szakot is. 2000-ben megszerezte a DLA fokozatot is. Rendezőként olyan nagysikerű produkciók fűződnek a nevéhez, mint A dzsungel könyve, a Sógornők, az Egy csók és más semmi vagy a Katharina Blum elveszett tisztessége.
Hegedűs D. Géza a Lear király című előadásban (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Katona József Színház)
Csaknem 150 színpadi szereppel, 40 rendezéssel, és több mint 70 film- illetve tévéjátékkal a háta mögött a mai napig nemzedékének egyik legtöbbet játszó, legaktívabb művésze.
Színházi munkái mellett a társadalmi felelősségvállalás egyik élharcosa. A MASZK Országos Színészegyesület elnöke, továbbá a Magyar Színházi Társaság elnökségének és a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Ebben a munkában a nézők a partnereink.
Alkotótársak, akik azért jönnek el estéről estétre, hogy létrejöjjön ez a nagyszerű jelenség, amit színháznak hívunk. Azt sose tudod, pontosan kik ülnek a széksorokban, minden egyes ember más-más individuum, de pont ez benne a nagyszerű. Nélkülük értelmetlen lenne ez az egész” – vallotta meg lapunknak.
Hegedűs D. Géza a Gyerekek című előadásban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Rózsavölgyi Szalon)
Művészeti alkotótevékenységét számtalan díjjal és rangos kitüntetéssel ismerték el. A Jászai Mari-díjat 1980-ban, az Érdemes Művész kitüntetést pedig 1989-ben kapta meg. A Vígszínház Hegedűs Gyula-emlékgyűrűjét 1982-ben, a legjobb alakításért járó Ajtay–díjat pedig hétszer nyerte el. 2006-ban Harsányi Zsolt-emlékdíjjal jutalmazták. 2007-ben Kiváló Művész lett, és Örökös Tagság kitüntetést kapott. 2008-ban Gundel Művészeti Díjjal és Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal ismerték el gazdag pályáját. 2009-ben megkapta a Kossuth-díjat is. 2013-ban a XIII. kerület díszpolgára lett, 2015-ben elnyerte a Gábor Miklós-díjat a Vígszínház Julius Caesar című előadásának címszerepében nyújtott alakításáért, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.
Fejléckép: Hegedűs D. Géza (fotó/forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)
hírlevél
