Színház

„Helyrehozhatatlan erkölcsi kár” – a Magyar Színházi Társaság állásfoglalása

2021.09.24. 11:40
Ajánlom
A szakmai szervezet az OSZMI és a Bajor Gizi Színészmúzeum tervezett elidegenítése kapcsán jelentetett meg közleményt, amelyben történelmi jelentőségű bűnnek ítélik az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését olyan épületek esetében, amelyek jelentősége túlmutat az épületeken.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a napi.hu portál értesülései szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes több jogszabály módosító csomagot is benyújtott a parlamentnek, amelynek értelmében a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem vagyonelemei három budai ingatlannal bővülnének.

A Krisztina körút 57. szám alatti Országos Színháztörténeti Múzeumot irodaházként, a Stromfeld Aurél u. 16. szám alatt álló Bajor Gizi Színészmúzeumot múzeumként, a Stromfeld Aurél út 14. szám alatti területet pedig beépítetlen telekként értékesítenék.

A módosító javaslat ezen felül kitér arra, hogy a Krisztina körúti Áldásy-palotát és a Stromfeld Aurél úti épületet az alapítvány értékesítheti is, a bevételt pedig elköltheti.

IMG_20210924_070029-113822.jpg

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Krisztina körút 57.) (Fotó/Forrás: Várhegyi András / Fidelio)

Ezzel kapcsolatban tett közzé állásfoglalást a Magyar Színházi Társaság, amely szerint a szóban forgó épületek

„képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak”.

Úgy vélik, aggodalomra ad okot, hogy a törvényjavaslat nem fogalmaz egyértelműen azt illetően, hogy pusztán az ingatlanvagyon, vagy a teljes fenntartói jogkör kerül-e az Alapítványhoz. „Amennyiben fenntartóváltásról is szó van, a jövőre hetven éves intézmény múzeumszakmai felügyelete illetve az OSZMI által kezelt műkincsvagyon tulajdonosi jogainak gyakorlása sem tisztázott, és nem megnyugtató” – teszik hozzá.

Megítélésünk szerint a tervezet

„elővetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két nem csak tényleges értéke, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos épületet”.

ami a Bajor Gizi Színészmúzeum esetében „helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene”.

fortepan_18365-150856.jpg

Bajor Gizi (balra) villája udvarán (Fotó/Forrás: Fortepan)

A közlemény teljes terjedelmében itt olvasható:

A Magyar Színházi Társaság a sajtóból értesült arról a törvénytervezetről, amit a napokban nyújtottak be az Országgyűlésnek. Ennek értelmében az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a hozzá tartozó Bajor Gizi Színészmúzeum eddig állami tulajdonban lévő épülete – valamint a színészmúzeum mellett egy külön helyrajzi számon lévő, beépítetlen terület – a Színház és Filmművészetért Alapítvány (SZFA) tulajdonába kerülne, azzal, hogy a Bajor Gizi Színészmúzeum kivételével a másik kettő eladható.

Eddig is fenntartással figyeltük az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését, de történelmi jelentőségű bűnnek érezzük olyan épületek esetében, melyek képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak. Jelentőségük túlmutat az épületeken.

Miközben megnyugtatónak szánja a törvényjavaslat benyújtója azt, hogy maga a Bajor-villa elidegenítési és terhelési tilalmat élvez majd (magyarul nem lehet eladni), mégsem érezzük ezt elégséges feltételnek, hiszen, bár nem ismerjük a telekhatárok pontos rajzát, de a múzeum elhelyezkedését igen, és megkockáztatjuk, hogy a villa és a hozzá tartozó kert, kerti tó, stb. egy dupla telekre épült, és bár a múzeum a 16-os szám alatt található, a villaépület környezeti egysége sérülne, ha a beépítetlennek minősített területet leválasztanák róla.

Az OSZMI épülete legalább ilyen fontos helyszín, és itt már muzeológiai értékekről beszélünk. Nemrégiben fejeződött be az épületben egy több tízmilliós beruházás, melynek során a korábban használhatatlanná vált hátsó szárny modernizációjával és rekonstrukciójával egy 21. századi minőségű raktárrészleget alakítottak ki. Ezzel a korszerűsítéssel az állam sokéves adósságát törlesztette, biztosítva a magyar színházi emlékezet biztonságos megőrzését.

További aggodalomra ad okot, hogy nem egyértelmű, pusztán az ingatlanvagyon, vagy a teljes fenntartói jogkör kerül-e az Alapítványhoz. Amennyiben fenntartóváltásról is szó van, a jövőre hetven éves intézmény múzeumszakmai felügyelete illetve az OSZMI által kezelt műkincsvagyon tulajdonosi jogainak gyakorlása sem tisztázott, és nem megnyugtató.

Ezen álláspontunkat megvilágítandó összefoglaljuk a patinás intézmény honlapján található történeti háttér idevágó adatait:

„A magyar színművészet hagyományainak felkutatására és tudományos feldolgozására 1952 novemberében alapították meg az Országos Színháztörténeti Múzeumot, melynek […] célkitűzését a következőképpen határozták meg: a kortárs színművészetet segíteni a magyar színjátszás múltjának megismertetésével, másrészt a színház iránt érdeklődő közönségnek bemutatni a régmúlt idők színjátékát. A gyűjteményt szinte a semmiből kellett létrehozni, de az intézményben dolgozó tekintélyes szakemberek, valamint Gobbi Hilda ismertsége és kitartó munkája, illetve az akkor már megnyílt Bajor Gizi Színészmúzeum „ide vonzotta” a magyar színháztörténet fontos emlékeit és dokumentumait. A múzeum egyedüliként gyűjti ma is a magyar színháztörténet tárgyi emlékeit, hiszen a többi muzeális intézményben, közgyűjteményben vagy marginálisan jelent meg a színházművészet, vagy csak a papíralapú dokumentumokra terjedt ki a gyűjtőkör. Az intézményt 1991-ben nevezték át, azóta Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet néven szerepel, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum.”

Az OSZMI néhány éve már elvesztette önállóságát, a Petőfi Irodalmi Múzeum fennhatósága alá került, de továbbra is állami kézben és egy múzeumi, kutatóintézeti rendszer része maradt.

A mostani tervezet, amely az ingatlanokat alapítványi kézbe helyezné, megítélésünk szerint elővetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két nem csak tényleges értéke, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos épületet, ami a magánkezdeményezés révén létrejött Bajor Gizi Színészmúzeum esetében helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene.

Kérjük a törvényhozókat, az intézmények történeti jelentőségére és a magyar színházi életben betöltött szerepére való tekintettel ne szavazzák meg a benyújtott törvényjavaslatot.

Budapest, 2021. 09. 24.

a Magyar Színházi Társaság Elnöksége

Fejléckép: Bajor Gizi Színészmúzeum

Értékes ingatlanok kerülhetnek az SZFE tulajdonába

Kapcsolódó

Értékes ingatlanok kerülhetnek az SZFE tulajdonába

A benyújtott törvényjavaslat szerint az Országos Színháztörténeti Múzeum és a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete is az egyetemhez és a hozzá kapcsolódó alapítványhoz tartozna – tudta meg a Napi.hu.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Klasszikus

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Zenés színház

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Életünk képei a Jurányi Házban

Pass Andrea legújabb drámája, a Finálé egy kilencéves kisfiú, Pál Berci rejtélyes halála és egy legendás sztárpedagógus, Káldi Helga bukása köré szerveződik. A történetben képzelet és valóság széttört mozaikdarabokként keverednek össze és alakítanak ki egy alternatív igazságot a Jurányi Ház színpadán.
Színház ajánló

El Kazovszkij díszlet- és jelmeztervei az OSZMI-ban

Ismeretterjesztő sorozatot indított az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, melyben a színháztörténeti gyűjtemény egy-egy darabját mutatják be. November 5-én EL Kazovszkij színházi vonatkozású munkáit ismerhetik meg az érdeklődők.
Színház ajánló

Kurázsi mama a Jurányiban küzd a túlélésért

A Narratíva társulat 2019-ben bemutatott előadása, a Kurázsi és gyerekei október 26-án látható a Jurányi Házban.
Színház gyász

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház ajánló

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.