Színház

Hétköznapi szorongások

Kritika a Katona József Színház Magányos emberek című előadásáról
2023.02.07. 14:00
Ajánlom
Mintha egy akváriumban kapálóznának emberek, akik levegőt akarnak adni a másiknak a túléléshez, de közben dupla annyit szívnak el maguknak… Családi kör régen és most. Talán még Hauptmannak is tetszene.

Először látható magyar színpadon Gerhardt Hauptmann drámája, a Magányos emberek. A Katona József Színház bemutatója azért is figyelemre méltó, mert a színdarab idáig még nem jelent meg magyarul. A Kamra előadásához Boronkay Soma készített nyersfordítást, amelyből Varga Zsófia és a rendező, Tarnóczi Jakab írta a „családi együttlét” szövegét.  

Hauptmann 1890 őszén készült el az Einsame Menschen című színdarabjával az akkor még Berlintől független Charlottenburgban. Az évszázad utolsó két évtizedében az európai színpadok már a naturalizmussal ismerkedtek. A Freie Bühne (Szabad Színpad) elnevezésű színházi egyesület is ezt az irányzatot népszerűsítette: a Hauptmann-darab sikeres ősbemutatója is hozzájuk köthető.  

Tarnóczi családos magány-adaptációja mintha a korábbi, naturalista színpad élethűségre törekvő elveit álmodná újra.

Devich Botond díszlettervező egy valós méretű faházat helyez a játéktérbe, olyat, amekkorát János (Lengyel Benjámin) és Kata (Tóth Zsófia), a gyermekáldásnak örvendő fiatal pár épp meg tud engedni magának. A nézők útja az előadás előtt a díszleten keresztül vezet a nézőtérre. Irodalmi utalásként megszemlélhetjük, mit olvas János vagy Kata elalvás előtt, és milyen zenét hallgatnak. Ott van a konyha, amelyben valós időben fő meg a vacsora, a csapból folyik a víz, és a szereplők valóban nagy adag szénhidrátot fogyasztanak el az első felvonás alatt. Vagyis minden valódi.

diszlet_LenartGabor-104614.jpg

A Magányos emberek című előadás díszlete (Fotó/Forrás: Lénárt Gábor)

Devich intimen részletgazdag díszlete a bejárás közben zavarba ejt, kíváncsivá tesz, reagálásra késztet, interakcióra csábít a szereplőkkel, miközben egyszerű nézőkből mi is egyfajta karakterekké válunk azáltal, ahogy a térben megnyilvánulunk. A rendezés felbátorít a színpad birtokbavételére, hiszen a felvonások között a szüneteket zenés partyk helyettesítik, lehet táncolni vagy akár enni a maradékból. Van, aki félszeg, de azért begyalogol a házba, más bennfentes, és ott van a kissé ijesztő fazon is, aki rögtön az eldugottabb részleteket szimatolja. A házigazdák, János és Kata (vagy inkább csak János?) álma, hogy egy „nyitott házban” éljenek, amely nemcsak családtagoknak ad helyet, hanem mindenkinek, akit ez a térérzés inspirál. Érdekes ellentmondás, hogy amikor egyre fojtogatóbbá válik a darab konfliktusa, megszűnik a kezdeti átjárhatóság: egyre kevesebb néző merészkedik a partyk alatt a játéktérbe, mintha a tragikum kijelölné a határait, amit megéreznek a kívülállók.

Kik a hauptmanni magányos emberek? A kamrabeli adaptációban kihúzták a mellékszereplőket, a főszereplők pedig jelentős karakterfrissítésen estek át. Ez nem elkerülhető, mivel a dráma a 19. század végének jelenére reagál. Az eredeti műben egy olyan családtörténet bontakozik ki, amelynek keretei közül Johannes (vagyis János), a fiatal férj ki akar törni. Az eleve törékeny viszonyokat felkavarja az új vendég: az emancipálódó nő, az egyetemista (!) Anna bódítóan üdítő jelenléte, aki nagyon fogékonynak tűnik a férj önmegváltó filozófiai próbálkozásaira.

A lélektani ringben azonban jelen van a feleség nyomasztó, mindenre bólogató, naiv kisebbrendűségi érzése és a szülők vallásos dogmái is.

320073149_2258981037608216_5639178702792678172_n-105657.jpg

Pelsőczy Réka, Béres Bence, Rajkai Zoltán, Lengyel Benjámin és Tóth Zsófia a Magányos emberek című előadásban (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Tarnóczi rendezésében sokszor megjelenik Hauptmann eredeti szövege, ezzel is kiemelve az alapmű nem vitatható értékeit, de a korábbi Isten, haza, család alkotócsapatanának összmunkája eredményeként végül egy jelentős mennyiségű szöveggel aktualizált, hiteles adaptáció keletkezett. Miközben a darab eredeti alapmotivációit megőrizték a szerepek, izgalmasabbak is lettek. A szülők, Csaba (Rajkai Zoltán) és Márta (Pelsőczy Réka) viszonyának több a mozgástere, mivel nem csak a vallásos hit és a hagyományos házastársi viszonyok határozzák meg a kapcsolatukat. Márta sokkal lázadóbb és nagyszájúbb, mint eredeti elődje (a mélyen vallásos Vockerat asszony): flegmán elmismásolja az áment a vacsora előtt, ráadásul titokban cigizik. Csaba hívő ugyan, de nem járja át a folyamatos éteri jókedv, mint az eredeti szereplőt, hanem provokatív, erőteljes, érzékletesen idegesítő apa és férj. Rajkai és Pelsőczy valóban egyfajta apa és anya, és amikor összeakad a tekintetük, abból kiérződik az a sok éves kötődés, amelyből kiszámíthatatlan, hogy egy goromba beszólás vagy egy harsány röhögéshullám robban ki, amelynek a poénját csak ők értik. Kettejük „nyugvópontja” és bázisa egy állatfarmon van. Az életet összességében is olyan praktikus törvényszerűségek alapján értékelik, ahogyan a kecskesajtjuk készül: a kézzelfogható végeredmény a lényeg.

Tarnóczi rendezésében az az izgalmas, hogy szinte minden körülményt megváltoztat ahhoz, hogy élő és működő figurákat kapjon, miközben mégis megőrzi a darab eredeti dinamikáját. Nem kényszeríti a szöveget olyasmire, amit az nem bírna el, de közben az eredeti anyagot tele tudja tűzdelni új megszólalásokkal, amelyek a káromkodások miatt még stílusban is elütnek Hauptmann művétől. A végeredmény azonban egységes, mert a karakterek íve hihető marad.

A rendező a jelenre transzponálja a szerepeket, aztán „megnézi”, mi az igaz, merre mehetnek az újra átlélegzett figurák, és csak akkor változtat a szerep fejlődési irányán, ha az mindenképp szükséges.

maganyosemberek_ea_horvathjudit_print-4599-104351.jpg

Rajkai Zoltán, Béres Bence, Lengyel Benjámin, Tóth Zsófia, Mentes Júlia és Pelsőczy Réka a Magányos emberek című előadásban (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Kellemes meglepetés az eredeti műhöz képest a fiatal házasok egymáshoz való viszonya. Hauptmannál a feleség, Käthe Vockerat egy betanított vesztes, akit egész életében arra neveltek, hogy egy férfival szemben csak alulmaradhat. Tóth Zsófia Katája ennél sokkal izgalmasabb személyiség: érzi, hogy vesztes helyzetben van, de ez nem töri meg véglegesen. Beleáll a konfliktusba, és ha kell, kiordítja magából lúzerségét. Lengyel Benjámin Jánosa egy meg nem értett gyerekből vált értetlen felnőtté. Gúzsba kötik saját indulatai. Szabadulni akar, de ahhoz is mankót keres.

E két, plasztikusan megformált karakterhez kapcsolódnak a haverok: Barna (Béres Bence) és Anna (Mentes Júlia): az előbbi az állandóság, az utóbbi az örök változás. Béres jól kontrollált mélyszöveti rezgésekkel élteti a szerepet. Érezni, hogy van benne valami, valahol nagyon mélyen, amiből egyszer egy film… itthon vagy Berlinben… vagy talán valami más, vagy máshol… Hogy ezt a benne lakozó energiát már egy szikra is be tudná robbantani, vagy egy atomreaktor is kevés lenne?! Talán csak ő sejti. Ettől élő, megejtő és komikus is egyszerre Béres Barnája.

Mentes Júlia Annája a leginkább újra konstruált szerep. Az örök utazó lány ebben az adaptációban nem a hauptmanni új női perspektíva, aki tanult, független és nincs szüksége férfiakra, hogy teljes életet éljen. Ez az Anna inkább azért utazik, mert menekül a szorongásai elől, keresi a megfelelő rezgéseket, amelyekre rákapcsolódva feltöltődik: élősködő. Nagy szemekkel visszatükrözi, amit a környezete hallani szeretne, hogy átmeneti fészket rakhasson egy „nyitott házban”. Mentes Annája felkavaró: irigylésre méltón légies, mert gyökértelen, nem akar bántani, de lelketlen.

maganyosemberek_ea_horvathjudit_print-5413-104352.jpg

Lengyel Benjámin és Mentes Júlia a Magányos emberek című előadásban (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Tarnóczi rendezésében életpályával rendelkező szerepek jönnek létre, olyan érzetet keltve, mintha valóban egy család életébe pillantanánk be. A karakterek a sok változtatás ellenére is pontosak maradnak, de váratlanok is, mintha döntési joggal rendelkeznénk a jövőjükről. Az előadás – eltekintve az utolsó jelentbeli túl sok kiabálástól – hatásosan bontakoztatja ki a szorongást, amely már a 20. század lélektani drámáit megelőlegező, hauptmanni szöveget is feszegeti. Mindenki haladni akar, bizonyítani, segíteni, felejteni, újraírni, de csak egyre irritáltabbak lesznek, mert családi összezártságukban nem találják egymást a magányos emberek.  

Fejléckép: Mentes Júlia és Lengyel Benjámin a Magányos emberek című előadásban (fotó: Horváth Judit / Katona József Színház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Még háromszor látható A vágy villamosa Budaörsön

Blanche DuBois még három alkalommal kér bebocsátást a húga, Stella otthonába és életébe a Budaörsi Latinovits Színházban. Tennessee Williams klasszikusa, az Ördög Tamás által rendezett A vágy villamosa – amit a 2024. februári bemutató óta közel háromezren láttak – május 30-án búcsúzik Budaörstől.
Plusz

Elhunyt Ferenc pápa

A római katolikus egyház első latin-amerikai vezetőjét 88 éves korában, húsvéthétfőn, április 21-én reggel 7 óra 35 perckor érte a halál.
Könyv

„A humor és a mosoly a létezés kovásza” – olvasson bele Ferenc pápa közelmúltban megjelent memoárjába!

Februárban jelent meg magyarul Remény című önéletrajza, az első memoár, amelyet hivatalban lévő pápa adott közre. A közelmúltban elhunyt egyházfő exkluzív fényképekkel színesített könyvében elmeséli családja és saját életútját, valamint reflektál korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is.
Vizuál

David Lynch, Stanley Kubrick és Mijazaki Hajao filmjei is szerepelnek az Artmozik éjszakáján

Mindössze két mozijegy áráért hetven film közül válogathatunk az egész éjszakán át tartó Artmozik éjszakáján, amely során az elmúlt év legkiválóbb darabjait láthatja a közönség a fővárosi művészmozikban. A programban klasszikus alkotások is szerepelnek. 
Vizuál

15 sor film: Csongor és Tünde

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Csongor és Tünde animációs filmről szól. 15 sor film.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Idén nyáron újra életre kel a színház a hegyek között – vár a Visegrádi Nyári Színház!

Július 27. és augusztus 31. között ismét megnyitja kapuit a Visegrádi Nyári Színház, amely idén is rengeteg izgalmas programmal, színházi előadásokkal, előadói estekkel és gyerekprogramokkal várja a közönséget.
Színház hír

Shrek, krimikomédia, kortárs ősbemutató – évadot hirdetett a József Attila Színház

Öt nagyszabású bemutatóval és izgalmas tervekkel készül a József Attila Színház a 2025/2026-os évadban. Különleges helyet kap az évadban a József Attila drámapályázat egyik díjazott műve, a Nem én kiáltok, amely fiatal alkotók közreműködésével, a színház tehetséggondozó küldetésének jegyében születik meg.
Színház ajánló

Még háromszor látható A vágy villamosa Budaörsön

Blanche DuBois még három alkalommal kér bebocsátást a húga, Stella otthonába és életébe a Budaörsi Latinovits Színházban. Tennessee Williams klasszikusa, az Ördög Tamás által rendezett A vágy villamosa – amit a 2024. februári bemutató óta közel háromezren láttak – május 30-án búcsúzik Budaörstől.
Színház interjú

Orosz Csenge: „Szomjazom az instrukciókat, és bírom a kritikát”

Orosz Csenge az idei évadban az eddigi lánykarakterek után eljátszhatta élete első asszonyszerepét, amihez orosz nyelvleckéket vett. Az Újszínház színésznőjével fontos szakmai pillanatokról, többszöri mély vízbe ugrásról, a gyerekelőadások kihívásairól és furcsa honvágyáról is beszélgettünk.
Színház ajánló

Jordán Tamás, Veiszer Alinda és Göttinger Pál is ott lesz a DANTE fesztiválján

Nyílt próba és stand-up, előadás élő zenével, beszélgetés a színházcsinálásról egy színházi legendával – nemsokára érkezik a DANTE Közösségi Alkotótér szülinapi fesztiválja. Nem érdemes kihagyni a Margit-negyed egyik legfiatalabb kulturális terének ünnepét!